NBH;Galambos Lajos;kém-ügy;

2013-11-19 06:05:00

Mindenképp jogsértő Galambos kihallgatása

Jogellenes volt a kémkedésért azóta nem jogerősen elítélt volt NBH-főigazgató, Galambos Lajos 2011 őszén, előzetes letartóztatása idején történt kihallgatása, melyet a Pintér Sándor belügyminiszter felügyelte Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) hajtott végre.

Ezt erősítette meg lapunknak Galambos védője. Molnár Lajost azután kérdeztük, hogy Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére a belügyminiszter nemrég azt közölte: a meghallgatás jogszerű volt, mert azt az ügyészség engedélyezte, továbbá azon részt vett Galambos védője is. Vadai konkrétan a kémügyben történt vallomástételre kérdezett rá, Pintér pedig válaszában nem pontosította a "témát", így a DK-s képviselő nem véletlenül utalt az NVSZ szabálysértésére.

A szervezet ugyanis nem nyomozati szerv, felderítő tevékenységre korlátozódó hatásköre csak "a nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanú megállapításáig vagy kizárásáig terjedhet". A gyanún ekkor már rég túl volt a kémügy, hiszen Galambos amiatt ült előzetesben.

Lapunk időközben úgy értesült, hogy az NVSZ hivatalosan nem is a kémügyben, hanem az Egymásért Alapítvány ügyében hallgatta ki Galambost, és utóbb kérdésünkre ezt erősítette meg Molnár Lajos ügyvéd is. Ám ez ugyanúgy jogellenes volt, hiszen a Földesi-Szabó László nevéhez köthető Egymásért-ügy már szintén túl volt az NVSZ kompetenciáján, vagyis a gyanú megállapításán.

Amiatt ugyanis még 2011 június végén házkutatást is tartottak Galambosnál vesztegetés miatt - igaz, néhány órával később már kémkedéssel gyanúsították meg, majd ezért is került előzetesbe, ahol aztán az NVSZ kihallgatta. Ügyvédje lapunknak elmondta, már ezen, a belügyminiszter által is említett kihallgatáson jelezte, hogy az NVSZ - hatáskör hiányában - jogsértően jár el, de "a nyilvánvaló jogsértés ellenére szóba álltunk velük, mert védencem minden lehetőséget megragadott, hogy a magyar kémelhárítás volt vezetőjeként őt kémkedéssel gyanúsító hajmeresztő vád alól tisztázhassa magát."

Molnár elárulta: a jogsértő kihallgatást kifogásoló jelzéseire sem akkor, sem azóta nem kapott választ. Arra a feltételezésre pedig, miszerint a vallomásában Galambos nyomozati alkut köthetett, hogy az Egymásért Alapítvány ügyében kedvezőbb elbírálást kap, ha a kémügy más szereplőire - így Laborc Sándorra, Galambos hivatali utódjára és főleg Szilvásy György volt titokminiszterre - adatokat szolgáltat, az ügyvéd azt mondta: semmiféle alkut nem kötöttek, védence nem tett másokra terhelő vallomást, ráadásul Galambos vádlott lett az Egymásért ügyben.