Bosznia-Hercegovina;Milorad Dodik;

2018-10-08 19:55:31

Nacionalisták között morzsolódik fel az ország

A balkáni állam etnikai megosztottságát tükrözte a választás, a hercegovinai horvátok azonban súlyos vereséget szenvedtek.

A vasárnapi voksolás azt jelzi, a daytoni egyezmény aláírása után mintegy 23 évvel sem sikerült multikulturális országot létrehozni, az itt élők ugyanúgy gondolkodnak, mint az 1992-1995 közötti háború idején, s ellenfélnek tekintik a másik nemzetiségűeket. Az ország legnagyobb baját a korrupció okozza. A teljes boszniai politikai rendszer erre épül, entitástól függetlenül. A pártok és politikusok saját érdekeik érvényre juttatását tartják szem előtt, a polgáriké háttérbe szorulnak.

A boszniai szerb nacionalista, Milorad Dodik lesz a szerb entitás részéről a háromtagú elnökség tagja. Ez meglehetősen rossz hír a nemzetközi közösségek számára, hiszen a politikus a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadásáért száll síkra. Dodik a szavazatok 55 százalékát szerezte meg a választási bizottság adatai szerint.

Dodik már 2006 óta áll a Republika Srpska élén. Nem egyszer nevezte a múltban bukott államnak Bosznia-Hercegovinát, ezért népszavazást akar tartani a szerb entitás elszakadásáról. Egy referendumot már rendezett, még 2016 szeptemberében, amikor egy szerb ünnepről voksoltak.

Dodikot a szerbek nagy része sem tartja makulátlan politikusnak, amit az is jelez, pénteken Banja Lukában mintegy 20 ezren vonultak az utcára, hogy nagyobb jogállamiságot, átlátható igazságszolgáltatást, és rendőrséget követeljenek. Néhány hónapja alakult egy emberi jogi csoport „Igazságot Davidnak” néven. A diák David Dragicevic márciusban vesztette életét, felettébb rejtélyes körülmények között. A hatóságok azt sugallták, kábítószer végzett vele, kiderült azonban, hogy ebből egy szó sem igaz. Annyi bizonyos, hogy a hatóságok valamit el akartak hallgatni. Az sem volt világos, hol tartózkodott az utolsó napokban, édesapja szerint a rendőrségnek is szerepe volt a gyilkosságban. David mindenesetre az ellenállás vezéralakjává vált.

Dodik korábban mérsékelt politikusnak számított, felismerte azonban azt, hogy a nacionalizmus szítása manapság is igencsak kifizetődő Boszniában, hiszen továbbra sem gyógyultak be a háború által okozott sebek. Dodik mind szorosabbra akarta vonni a szerb köztársaság és Oroszország viszonyát, többször járt vendégségben Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Ám igen jó a viszonya a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével, Heinz-Christian Strachéval is. Utóbbi röviddel a választás előtt vendégül is látta Bécsben. Dodik barátai közé tartozik Donald Trump elnök korábbi főstratégája, Steven Bannon is, aki populista szövetséget akar létrehozni Európában a jövő májusi európai parlamenti választás előtt.

A Transparency International a minap feljelentést tett Dodik ellen. A nyugdíjasoknak ugyanis bónuszt ígértek abban az esetben, ha elmennek szavazni. Ha távolmaradnak, akkor megvonják tőlük a rendkívüli támogatást. Az öregségi járulékból élők fontos szerepet töltenek be a társadalomban, gyakran ők tartják el az egész családot, hiszen ők legalább biztos, állandó jövedelemmel rendelkeznek. 

91-en helyen

Dodik tehát a háromtagú elnökség tagja lett, a legfelsőbb pozícióból próbálja tönkretenni az államot. Óriási meglepetés született azonban a horvát részen: nem a nacionalista Dragan Covicot, a HDZ BiH elnökét választották be az elnökségbe, hanem a mérsékelt Zeljko Komsicot. Covic nem nyugszik bele egykönnyen a vereségbe. Elismerte ugyan, hogy kevesebb szavazatot szerzett ellenfelénél, ám egy „sosem látott válságot” vizionált. Még a választás előtt azt közölte, veresége esetén megbénítják a politikai rendszert. Vagyis lényegében ugyanazt tervezi, mint Dodik. Nem túl jó kilátások Bosznia-Hercegovina jövője szempontjából.

Covic azzal érvel, hogy bár szinte minden horvát rá adta a voksát, a bosnyákok szavazataival sikerült kicsikarni Komsic győzelmét. „Nem választhattok a horvátok helyett elnököt” – fenyegette meg a bosnyák nemzetiséget Covic. Komsic egy polgári, multikulturális Boszniáért lép fel, szemben Coviccal, aki felvetette, hogy a horvátoknak is önálló entitást kell kapniuk.

A háromtagú elnökség harmadik, bosnyák nemzetiségű tagja az a Sefik Dzaferovic lesz, aki eddig is betöltötte ezt a tisztséget. Ő szintén nacionalista, aki csak a bosnyákok érdekeit képviseli.

A balkáni ország politikai rendszere meglehetősen összetett, hiszen az egyes kantonok is nagyfokú önrendelkezést mondhatnak magukénak, ennek azonban az a következménye, hogy a politikai rendszer fenntartása a bevételek nagy részét elviszi a koldusszegény országban. Bosznia-Hercegovina a bosnyák-horvát, illetve a szerb entitásból tevődik össze. Az ország élén a háromtagú elnökség áll, amely elsősorban a kül- és a biztonságpolitikáért felel. Az entitások ugyanakkor gazdaságpolitikai, a biztonságot, illetve az oktatást érintő kérdésekben hozhatnak saját döntéseket.

A 3,5 milliós országban a lakosság mintegy fele muzulmán, harminc százaléka szerb. A horvát nemzetiség 15 százalékot tesz ki.