Nem adja kutatóintézeteit az MTA

Publikálás dátuma
2018.09.13. 10:00

Fotó: Népszava
Elfogadhatatlannak tartják a tudósok, hogy a kormány decemberig szétszedné az Akadémia kutatóintézet-hálózatát.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) célja, hogy még idén szeptemberben megindulhasson a megszokott egyeztetés a kutatóhálózat intézményeivel, és garantált legyen a szerződéses kötelezettségvállalással terhelt MTA pályázati források fedezete is – közölte megkeresésünkre az Akadémia nem sokkal azután, hogy bejelentették: elakadtnak tekintik a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) való tárgyalásokat. Erre azért került sor, mert Palkovics és az MTA elnöke, Lovász László közötti hétfői egyeztetésen kiderült: az ITM tervei szerint teljesen szétszednék az Akadémia kutatóintézet-hálózatát.

Egyes kutatócsoportok vagy teljes intézetek egyetemi fenntartásba kerülnének, más kutatóintézetek egy másik kutatóhálózathoz kerülnének, illetve megszűnnének. Az MTA-nál maradó intézetek pedig „konszolidáción és profiltisztításon” mennének át. Mindez idén decemberig lezajlana Palkovics elképzelései szerint. Az Akadémia elnöksége a kutatóhálózat ilyetén szétbontását elfogadhatatlannak találta. Az ITM szerdán egy olyan közleményt adott ki, amelyben úgy tettek, mintha nem értenék, miért akadékoskodnak az akadémikusok. Sőt azt állították, az MTA valótlanságokat állít a tárgyalások elakadásáról, mert már szerdán újabb egyeztetés kezdődött. Mint kiderült, a minisztérium állított valótlant: a szerdai egyeztetésen nem az elnök vagy az elnökség, hanem az MTA egy korábban kijelölt, köztisztviselőkből álló szakértői munkacsoportja egy korábban (a keddi elnökségi ülést megelőzően) megbeszélt időpontban találkozott az ITM képviselőivel. „Az MTA szakértői munkacsoportjának nincs felhatalmazása arra, hogy stratégiai szintű kérdésekben tárgyalást kezdeményezzen, folytasson le vagy döntést hozzon. A szakértői munkacsoport olyan operatív feladatok megoldásában kíván tárgyalni az ITM képviselőivel, amelyek a kutatóhálózat 2019. évi működését, és a pályázati keretösszegeknek a megkötött szerződések szerinti folyósítását teszik lehetővé” – írták. Merthogy – mint arról lapunk is beszámolt – a kutatóintézetek finanszírozását is bizonytalanná tette a kormány, amikor nyár elején bejelentették: az intézetekre szánt pénz nagy része – mintegy 20 milliárd forint – az ITM-hez kerül. Vagyis a szerdai egyeztetés fő témáját nem az e heti események szolgáltatták. De várható, hogy azokkal kapcsolatban is újabb találkozóra kerül sor, az Akadémia ugyanis közölte: az ITM-mel való tárgyalásokat ugyan elakadtnak tekintik, de folytatni kívánják azokat a kormánnyal. A kutatóhálózat szétdarabolásával kapcsolatban már előre jelezték: ha megalapozott átalakítási igény merül fel, az intézetek alapfeladatában és finanszírozásában bekövetkező lényeges változásokat csak nemzetközi mérce szerinti, nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás alapján tartják elfogadhatónak.

Amerikai nagykövet: hosszú évekig megmarad a CEU

A Közép-európai Egyetem, vagyis a CEU még hosszú évekig meg fog maradni – így érzi David Cornstein amerikai nagykövet azután, hogy hétfőn két órán át beszélgetett a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral. Az ATV beszámolója szerint a nagykövet azt mondta, „nagyszerűen sikerült” a találkozó. "A CEU jelenleg nyitva van, holnap is nyitva lesz, és azt remélem és szeretném, hogy ez így maradjon hosszú évekig. És úgy érzem, hogy ez így is lesz” – fogalmazott. Úgy tudjuk, a CEU-hoz továbbra sem érkezett megkeresés a magyar kormány felől, az egyetem továbbra is várakozó pozícióban van, miután a kabinet hónapok óta halogatja a CEU magyarországi működését garantáló államközi megállapodás aláírását.

Szerző

Az Indexre fájhat a NER foga: eltűnnek Simicska emberei a háttérből

Publikálás dátuma
2018.09.13. 09:15

Fotó: Népszava
Már nem Simicska Lajos régi embere, Tóth Marianna annak a cégnek a vezérigazgatója, ami a portált tulajdonló alapítvány mögött áll.
Tavaly április 20-án jelentették be, hogy a pár héttel korábban alapított Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) lett az Index tulajdonosa - írja a hvg.hu. A hírportál addig a CEMP-csoporton keresztül Spéder Zoltán tulajdonában volt. Az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre, vagyis ez a vállalat áll az Index-tulajdonos szervezet mögött. A cég vezérigazgatója ekkor az a Tóth Marianna volt, aki majdnem két tucat Simicskához köthető cégben bukkant fel közel két évtizede. Július 10-én azonban felmentették tisztségéből Tóthot, és az új vezérigazgató a CEMP Sales House vezetője, Ziegler Gábor lett.
Ezzel egy időben az NP Nanga Parbat alapszabályát is módosították - a változásról a zrt. egyedüli részvényese, Bodolai László döntött. A médiajogász Bodolai egyben az alapítvány kurátora és az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke.
A részvénytársaság jelentőségét az adja, hogy része annak a jogi konstrukciónak, mellyel az Index Spédertől átkerült egy elméletileg független szervezethez. Ezért Simicska emberének lecserélése a vezetői székben mindenképpen változást jelent.
Július elején Simicska Lajos kapitulált: valamennyi üzleti érdekeltségét – így médiaérdekeltségeit – Nyerges Zsolt vette át. Ezzel meg is indultak a találgatások, hogy mi lesz az Index sorsa. Hiszen a portál alapítványi tulajdonba adásának egyik eredményeként kiderült: Simicska cégének, a Magyar Nemzetben és a HírTv-ben is érdekeltséggel bíró Pro-Ráta Holding Zrt. -nek tényleg volt opciós joga az Indexre. Ezt a már 2014 februárja óta létező jogot érvényesítette, majd az így szerzett tulajdonát adta át az MFA-nak.
Bár az alapítványi formára hivatkozva többször is a hírportál teljes függetlenséget hangoztatták, több jele is volt Simicska jelenlétének - írja a portál. Így Tóth Marianna vezérigazgatói posztján kívül az is, hogy Bodolai mellett az igazgatóságnak tagja lett a számos Simicska-érdekeltségben vezető szerepet vállaló Nagy Ajtony Csaba ügyvéd.
Egy, a hvg.hu-nak névtelenül nyilatkozó forrás szerint ami most történik az Index mögött, az a "simicskátlanítás" lehet. Ez pedig azt jelentené, hogy a NER legmagasabb szintjén folyhatnak alkudozások a kormánykritikus, nagy eléréssel bíró portál további sorsát illetően.
Szerző

Lázár piramisjátéknak nevezte a fociba eredménytelenül öntött pénzeket

Publikálás dátuma
2018.09.13. 09:05

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Először egy 700 milliós sportcsarnok építését jelentette be, aztán őrületként jellemezte, hogy "van aki még pénzt is fizet azért, mert rosszul játszik egy csapat".
Lázár János átadott egy iskolai focipályát a Csongrád megyei Földeákon, majd bejelentett egy nemsokára épülő 700 millió forintos sportcsarnokot. Egyből hozzátette, "az azért nem kevés".
Ekkor hangzott el a következő:
"Tudod, az a legborzalmasabb, hogy van aki még pénzt is fizet azért, mert rosszul játszik egy csapat. Ez a teljes őrület. Ez a világ egyik legnagyobb piramisjátéka: kétballábas focistáknak óriási pénzeket fizetni azért, hogy ott ugrabugráljanak, és semmi eredmény nincs. Elég súlyos helyzet"

A fentieket a saját hivatalos Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette ki Lázár János, fideszes politikus, korábban a miniszterelnökséget vezető miniszter.
Szerző