Nem könnyű észrevenni a melanoma jeleit

Publikálás dátuma
2018.06.02. 16:14
Illusztráció: pexels.com
A nyár közeledtével egyre többet hallani a napvédelem fontosságáról: szakemberek azt ajánlják, ha a napon tartózkodunk, használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet, ne napfürdőzzünk 11 és 15 óra között, kerüljük a tűző napsütést. Ennek ellenére sokszor nem fogadjuk meg ezeket a tanácsokat, mondván az nem okozhat bajt, ha egy picit megpirulunk.

„A bőr nem felejt" - halljuk gyakran. Fényvédelem nélkül túl sok UV-sugárzás érheti a bőrünket, amely felelős az egyik legagresszívabb bőrdaganat, a melanoma kialakulásáért. Ha az évek során többször leégtünk, esetleg hólyagok is kialakultak a bőrégés helyén, nagyobb az esély a káros elváltozásra. A bőr látszólag meggyógyul ugyan, de az ártalmak összeadódnak. Fokozottan veszélyeztetettek azok, akiken sok anyajegy található, ugyanis a daganat az esetek egy részében a meglévő anyajegyekből alakul ki, de anyajegymentes bőrfelszínen is megjelenhet.

"Sokan úgy gondolják, velük ez nem történhet meg, ám ne bízzuk a véletlenre egészségünket” – mondta dr. Fáy Andrea, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa.

Mit kell tudni a melanomáról?

A betegség leginkább a negyven év fölöttieket érinti, de már egyre nagyobb számban fordul elő a 20-as, 30-as korosztálynál is. A melanomára való hajlam öröklődhet, ezért akinek a családjában előfordult a betegség, azoknak még jobban kell vigyázniuk magukra, és rendszeresen szűrővizsgálatra célszerű járniuk. A rizikót fokozza a bőrtípus: akiknek világos a bőrük és a hajuk, illetve a vörös hajúak és szeplősek, különösen veszélyeztetettek.

Illusztráció: Shutterstock

Illusztráció: Shutterstock

 

Hogyan ismerhető fel?

Ha sok anyajegy található a testünkön, ajánlott az évenkénti rendszeres szűrővizsgálat. Ám, ha elváltozást tapasztalunk valamelyiken, vagy újat veszünk észre, ne halogassuk felkeresni a szakorvost. Az időben felfedezett és diagnosztizált daganatnál akár 100 százalékos is lehet a gyógyulás esélye.

Milyen tünetei lehetnek?

  • Az eddig kerek, szabályos anyajegy szabálytalanná válik,

  • a színe világosbarnáról sötétre változik,

  • megnő, a felszíne megváltozik,

  • vérezni, váladékozni kezd,

  • a környékén a bőr viszket, begyullad.

Hogyan előzhető meg?

„Unalmasnak tűnhet folyton a rendszeres szűrővizsgálat és fényvédelem fontosságáról, a szolárium mellőzéséről és a napozás szabályainak betartásáról olvasni vagy hallani, de mivel egyre több a melanomás beteg, nem lehet elégszer felhívni a figyelmet. Pedig az időben diagnosztizált betegség kis eséllyel okoz áttétet, így jól gyógyítható. Ha körültekintők vagyunk, egészségesen és boldogan élvezhetjük a simogató napsugarakat” – hangsúlyozta a szakorvos.

Szerző

Most akkor együnk gyümölcsöt vagy ne?

Publikálás dátuma
2018.06.01. 16:14
Illusztráció: pexels.com
A fruktóz, bár egyszerű cukor, lassabban szívódik fel, mint a glükóz. A gyümölcsökben lévő rost segíti a hasznosulását, ezért mértékkel fogyasztva, például sportolásnál kifejezetten hasznos is – mondta a dietetikus. A feldolgozott élelmiszerek azonban sokszor nagy mennyiségben tartalmazzák, ezért könnyű sokat fogyasztani belőle, ami hízást és vérzsírszint-emelkedést is okozhat.

A gyümölcsök a legédesebb természetes cukrot, a fruktózt tartalmazzák. A glükózhoz hasonlóan ez is egyszerű cukor, azaz monoszacharid, de kicsit lassabban szívódik fel, mint a szőlőcukor, viszont egyáltalán nem energiamentes. Korábban, amikor még nem volt ennyi édesítőszer, a cukorbetegeknek receptre írták fel. Aztán megjelentek olyan tanulmányok, amelyekben azt állították, a fruktóz rossz cukor, kifejezetten káros az egészségre. Barcza Zsuzsanna dietetikus a Népszavának azt mondta, ez részben igaz, ugyanis az élelmiszeripar szívesen használja, mert olcsón nagyon édes ízt lehet elérni vele. Nagy mennyiségben fogyasztva valóban nem tesz jót az egészségnek.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Sportoláshoz kifejezetten hasznos, mert képes feltölteni a májban és az izmokban lévő glikogén raktárakat. Ezért is ajánlott mozgás előtt és után fruktóz tartalmú élelmiszert, leginkább gyümölcsöt vagy gyümölcslét fogyasztani. Ha azonban a feldolgozott élelmiszerekben lévő fruktózszirupból nagyobb mennyiség jut a szervezetbe, a felesleg azonnal lipidekké, zsírrá alakul a májban. A gyakran sok magas fruktóztartalmú élelmiszer fogyasztása a hízás mellett vér triglicerid, azaz zsírszintjének emelkedésével is jár, ennek pedig szív- és érrendszeri megbetegedések, akár érelmeszesedés is lehet a következménye.

Nem mindegy, milyet és mennyit

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet gyümölcsöket enni. A természetes formájú fruktóz mellett savakat, vizet és rostot is tartalmaznak, ami lassítja a felszívódását és segíti a felhasználhatóságát. Ezért a gyümölcsevés sokkal kevésbé káros, mint a feldolgozott élelmiszerekben lévő fruktózszirup fogyasztása, annál is inkább, mert azok rostok, savak helyett további rossz dolgokat: egyéb cukrokat, keményítőt tartalmaznak.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Az, azonban a gyümölcsnél sem mindegy, hogy milyen típusút és mennyit fogyasztunk, mert túlzásba lehet vinni, és ugyanúgy hízást és vérzsírszint-emelkedést okozhat. A most termő bogyós gyümölcsök – eper, málna, erdei gyümölcsök, ribizli – a legjobb összetételűek: a legmagasabb rosttartalommal és ahhoz képest legalacsonyabb cukortartalommal rendelkeznek. 10 deka eper 30-35 kalóriát tartalmaz csak, egy banán, körte vagy szőlő ennek többszörösét is. Általában 10-15 deka gyümölcs jelent egy adagot, de bogyós gyümölcsből akár 20-25 dekát is meg lehet enni. Célszerű nem egyszerre, hanem több menetben bevenni a napi gyümölcsadagot, így elkerülhetjük, hogy zsírrá váljon a felesleges fruktóz.

Szerző

Ne füstölj! - Ma van a dohányzásmentes világnap

Publikálás dátuma
2018.05.31. 17:25
Illusztráció: Shutterstock
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Dohányzásmentes Világnap. Idén a dohányzás által okozott szív- és érrendszeri problémák állnak a középpontban.

A világon jelenleg mintegy egymilliárd ember dohányzik, elsősorban a szegényebb országokban magas a dohányosok aránya a teljes lakosságra vetítve. A WHO legfrissebb adatai világszerte ijesztő mértékű halálozási statisztikát mutatnak: évente hétmillióan veszítik életüket a dohányzás következtében, ebből közel 900.000 ember passzív dohányzás miatt hal meg. A dohányzás hazai elterjedtségét tekintve is riasztó a kép: a 2014. évi Eurobarometer adatai alapján Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százaléka dohányzik - olvasható a medicalonline-on. 

A dohányzás káros a szív- és érrendszerre

A dohányzás nemcsak a légúti betegségek előidézésében játszik vezető szerepet, hanem a szív-és érrendszer egészségét is súlyosan károsítja;  elsősorban a stroke, a perifériás érbetegségek és a szívkoszorúér betegségek kialakulásának rizikófaktora. A szív- és érrendszeri betegségek globálisan és magyarországi viszonylatban is vezető haláloknak számítanak. 

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A dohányzás 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, vagyis minden elszívott szállal nagymértékben növeljük a rákos sejtek megjelenésének veszélyét. A daganatos megbetegedések mellett a dohányzás a COPD, asztma, érelmeszesedés, cukorbetegség, immungyengeség és látászavarok kialakulásának kockázatát is növeli. A betegségek elkerülésén kívül esztétikai okokból is érdemesebb a füstmentes élet mellett dönteni, így megelőzhető a korai ráncosodás, a fogak besárgulása és a rossz lehelet. A cigarettafüstben található méreganyagok károsítják az ereket, rontják a vérkeringést, megemelik a vérnyomást, hosszabb távon érszűkület is kialakulhat, elsősorban a végtagokban. A vér „besűrűsödik”, vérrög képződik (trombózis), amely agyvérzést (stroke) okozhat. A rendszeres dohányzás következményeként plakkok képződhetnek a koszorúereken, amelyek az erek beszűkülése, később elzáródása miatt szívinfarktust okoznak.

A passzív dohányosok sincsenek biztonságban

A különböző dohánytermékek füstjében mintegy 4000 kemikália található, amelyből 250 káros az egészségre, több mint 50 összetevő pedig rákkeltő, és ezeknek a passzív dohányosok is ki vannak téve, hiába nem ők szívták el a cigarettát. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosának tájékoztatása szerint az égő cigarettában keletkező vegyületek közül a legismertebb a szénmonoxid, ami csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, így növelve az érelváltozások, a vérrögképződés, a szívinfarktus és stroke kockázatát.  A dohányzásnak nincs olyan minimális szintje, ami ne lenne káros az egészségre, így nagyon fontos, hogy a fiatalok ne szokjanak rá, illetve a rászokást sem szabad halogatni, már ma le kell tenni. A nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé, vagy a heroiné, így a leszokás eredményesebb lehet, ha szakorvosi felügyelet mellett, nem egyedül, hanem csoportban kezdünk hozzá, így a felmerülő nehézségeket is könnyebben kezelhetjük.

Magyarországon a legmagasabb a tüdőrák miatti halálesetek aránya az Európai Unióban

Az Eurostat arról számolt be friss értékelésében, hogy a daganatos betegségek 1,3 millió ember halálát okozták 2015-ben az EU-ban, és ezek közül is a tüdőrák volt a vezető halálok, amely több mint 273 ezer áldozatot követelt, ami az összes rákos haláleset 21 százalékát jelenti - írja az MTI. A férfiaknál kétszer magasabb a tüdőrák kockázata, mint a nőknél: a vizsgált évben az áldozatok között mintegy 185 ezer férfi és 89 ezer nő volt. 

A tüdőrák okozta halálos daganatos megbetegedések arányát tekintve Magyarország vezet 27 százalékkal, amelyet Görögország, Dánia, Lengyelország és Hollandia (24), valamint Belgium (23) és Nagy-Britannia (22) követ. A skála másik végén Portugália és Lettország (15 százalék), illetve Litvánia, Svédország és Szlovákia (16) található. A szakértők szerint a dohányzás az egyik legjelentősebb elkerülhető egészségügyi kockázat az Európai Unióban.

Szerző