oktatás;sztrájk;Eötvös Károly Intézet;polgári engedetlenség;Tanítanék Mozgalom;

Nem rúghatják ki a tiltakozó tanárokat

Nem kell súlyos munkajogi következményektől tartaniuk azoknak a pedagógusoknak, akik részt vesznek a Tanítanék Mozgalom mai polgári engedetlenségi akciójában - derült ki az Eötvös Károly Intézet friss elemzéséből, amit Sipos Imre, a köznevelésért felelős helyettes államtitkár is megerősített. Az egyórás munkabeszüntetéshez több mint 150 iskola csatlakozott. A megmozdulással a tanárok azt szeretnék elérni, hogy a kormányzat haladéktalanul üljön tárgyalóasztalhoz a Civil Közoktatási Platform szakértői csoportjával.

Nem kell kirúgástól tartaniuk azoknak a pedagógusoknak, akik részt vesznek a Tanítanék Mozgalom mai, egyórás munkabeszüntetéssel járó polgári engedetlenségi akciójában az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) szerint. Mint ismert, Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a Tanítanék Mozgalom képviseletében március 15-én, a Kossuth téri több tízezres tüntetésen jelentette be, hogy ha Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János államfő 23-ig nem kérnek bocsánatot az elmúlt hat évben megalázott és megfélemlített emberektől, valamint nem kezdődnek meg az érdemi egyeztetések első körben a kormány köznevelési kerekasztalából kiszorult civil és szakmai szervezetek alkotta Civil Közoktatási Platform (CKP) 12 pontjáról, március 30-án reggel 8 és 9 óra között országos munkabeszüntetésre szólítják fel a Mozgalmat támogató szervezeteket, intézményeket, és mindenkit, akinek fontos a közoktatás ügye.

Sipos: nem éri retorzió a tanárokat
Eddig és ezután sem fogja semmilyen retorzió érni a pedagógusokat, amiért részt vesznek a szerdai polgári engedetlenségi akcióban - mondta a köznevelésért felelős helyettes államtitkár a TV2 műsorában. Sipos Imre hozzátette: a munkáltató és az iskolaigazgatók feladata, hogy szerdán zökkenőmentes legyen ezen "közösségi programnak" a szervezése. A helyettes államtitkár jelezte, a köznevelési kerekasztal munkája folyamatos, a Tanítanék mozgalom 12 pontjában pedig semmi olyan követelés nincs, amelyet a minisztérium vagy a szakértői csoportok ne ismertek volna. A pénteki igazgatói konferenciáról szólva Sipos Imre azt mondta, három témája lesz: a tartalomfejlesztési kérdéseket járják körül, a pedagógusképzésről és -továbbképzésről tanácskoznak, valamint a fenntartásról és az iskola támogatói környezetéről lesznek előadások.

Kedd délutánig több mint 150 iskola jelezte országszerte, hogy részt vesz az akcióban, a szervezők szerint azonban ennél sokkal több helyen lesznek megmozdulások. A csatlakozó iskolákban nem tartják meg az első, több helyen a második órát sem. Hangsúlyozták: az óraelmaradások ellenére a diákokról minden helyszínen gondoskodnak a tanárok, több helyen az iskola udvarát, kertjét fogják rendbe tenni az akció ideje alatt. A megmozdulással azt szeretnék elérni, hogy a kormányzat haladéktalanul üljön tárgyalóasztalhoz a CKP szakértői csoportjával, mindkét fél számára elfogadható feltételek mellett (a kormány kerekasztalához a civilek azért nem ülnek le, mert azt összetétele miatt illegitimnek tartják).

Az akcióra azért polgári engedetlenség keretében kerül sor, mert a sztrájktörvény 2010-es módosítását követően egy pedagógussztrájk megszervezése erősen korlátozott lett, a jogszerű munkabeszüntetést egyebek mellett hosszas egyeztető-sorozatnak, az elégséges szolgáltatásokban történő megállapodásnak kell megelőznie. A Tanítanék Mozgalom akciójának meghirdetése után bizonytalanság alakult ki azt illetően, pontosan milyen megmozdulásról is kell beszélnünk. Lehet-e egyáltalán "tanársztrájknak" nevezni az eseményt, vagy az - mivel mégis csak munkabeszüntetésről van szó - nem más, mint "vadsztrájk"? Esetleg "figyelmeztető sztrájk"? Pukli István bejelentése után Palkovics László oktatási államtitkár is úgy nyilatkozott: az egyórás akció esetén "jogszerű sztrájk törvényi feltételei nem állnak fenn".

Az Ekint a megmozdulás alkotmányos körülményeiről készült friss elemzésében rámutatott: az akcióban részt vevő pedagógusok célja a kormány oktatáspolitikájának bírálata, így az akciót nem a sztrájkra vonatkozó szabályok alapján kell megítélni, hanem a véleménynyilvánítás szabadsága és a polgári engedetlenség szempontjait kell együttesen figyelembe venni. Merthogy a sztrájk és a polgári engedetlenség jogilag két különböző forma.

"Sztrájk keretében azért lépnek fel a munkavállalók, mert gazdasági, szociális érdekeiket szeretnék érvényesíteni a munkáltatóval szemben. Polgári engedetlenségnél más a helyzet, itt a résztvevők véleményt nyilvánítanak egy közügyről. Bár munkabeszüntetésről van szó, a mai akciót nem lehet jogszerűtlen sztrájknak nevezni, mivel ez nem is sztrájk" - mondta Somody Bernadette. Az Ekint igazgatója hangsúlyozta: ez viszont továbbra sem mentesíti a tanárokat a munkavégzés megtagadásának munkajogi következményei alól, ezzel a résztvevőknek is tisztában kell lenniük. Ám, mint arra az Ekint elemzése rámutatott, az esetleges munkajogi szankciók - tekintettel a véleményszabadság alkotmányos védelmére - nem lehetnek terhesebbek annál, mintha a résztvevők valamilyen más okból mulasztották volna el a tanóra megtartását.

"A következmények nem lehetnek szigorúbbak 30-a után, mint akár két-három héttel korábban, amikor valaki például azért nem tartotta meg az óráját, mert mondjuk fodrásznál volt, vagy bármilyen más politikailag semleges okból. Fontos, hogy az akcióban részt vevő pedagógus ismerje a lehetséges következményeket, de ugyanilyen fontos, hogy azt is tudja: a szankcióknak is vannak korlátaik, nem lesz kiszolgáltatott ezek miatt a munkáltatójának" - állítja Somody. Mint az elemzés is leszögezi: a munkajogi szankciók jogszerűségét végső soron a bíróság ítélheti meg; figyelembe kell venni, hogy a jogkövetkezményekkel a munkáltató és a felügyeleti jogok gyakorlói nem torolhatják meg a tanárok politikai véleménynyilvánítását, az ezzel fenyegetés is sérti a pedagógusok jogait.

A csatlakozó iskolákat ábrázoló térképet itt nézheti meg!

Tényi feljelentette Puklit
A feljelentéseiről ismert fideszes politikus, Tényi István célkeresztjébe került Pukli István iskolaigazgató, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója: Tényi szerint a pedagógus március 15-én tartott beszédében - amelyben felszólította Orbán Viktort és Áder Jánost, hogy kérjenek bocsánatot az elmúlt hat évben megalázott és megfélemlített emberektől - Magyarország államfőjét és kormányfőjét az Alaptörvényben meghatározott jogkörében kívánja akadályozni, illetve fenyegetéssel valamilyen intézkedés megtételére kényszeríti. Álláspontja szerint a munkabeszüntetések az egész ország életét kívánják megbénítani, és az ezzel való fenyegetés megvalósítja a lázadás előkészületének bűntettét. A Fővárosi Főügyészség arról értesítette Tényit, hogy a feljelentés elbírálását átteszik a Központi Nyomozó Főügyészséghez, mivel ez az ügy az ő hatáskörükbe tartozik.

Egy hete a Kettős Mérce blog arról számolt be, hogy egy pedagógus azt jelezte: a tankerületi vezető arra utasította az intézményvezetőket, hogy azoknak a tanároknak, akik ma 8-9 között "nem akarnak" dolgozni, erről írásban kell tájékoztatást adniuk az igazgatóknak. Állítólag erre a bérelszámolás miatt van szükség - vagyis az "engedetlenkedő" tanárokat bérmegvonással is szankcionálnák, holott Palkovics László korábban azt nyilatkozta: legfeljebb annyi "bántódásuk" eshet, hogy az elmaradt órákat pótolniuk kell. Az Ekint elemzésében azt is leszögezi: az információs alapjogok súlyos sérelmét jelenti, ha bármilyen módon listázzák a tiltakozó tanárokat, és jogsérelmet okoz az is, ha velük szemben politikai véleményük miatt a munkáltató vagy az intézményvezető ellenséges, megfélemlítő környezetet alakít ki az iskolában.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára tegnap a Parlamentben arról beszélt: Alaptörvénybe ütközhet a tanárok mai tiltakozása. "Ez abban az esetben lenne igaz, ha felmerül valamilyen konkuráló jog; mi csak egy ilyet találtunk, ezek a közoktatásban részt vevő gyerekek jogai" - mondta Somody Bernadette. Az alkotmányjogász emlékeztetett: a gyerekek számára biztosítani kell a megfelelő felügyeletet, ha ezt a tanárok megteszik, akkor nincs olyan ok, ami miatt az akció alkotmányellenes lenne. Az elemzés emellett azt is hozzáfűzi: "ha nem tekintjük a gyerekek alkotmányos jogai sérelmének azt a helyzetet, amikor egy tanár betegsége miatt a diákoknak csak felügyeletet, de oktatást nem biztosítanak, akkor - a felügyelet biztosítása mellett - nem minősülhet alkotmányos jogsérelemnek a tanóra március 30-ra tervezett elmaradása sem".

Tárgyalna a Civil Közoktatási Platform
Kétoldalú tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal a Civil Közoktatási Platform (CKP) a közoktatás átalakításával kapcsolatban korábban megfogalmazott 12 pontról, a tárgyalási szándék visszaigazolására kéthetes határidőt szabnak - tudatták a szerveződés szóvivői a fórum második, keddi ülése után az MTI tudósítása szerint. Puskás Aurél hangsúlyozta: a CKP 12 pontjában foglaltak nem tűrnek halasztást, azokról még a következő tanév kezdete előtt dönteni kell. Ha a kormány nem reagál a megkeresésükre, akkor készek - a Tanítanék mozgalom által szerda reggelre meghirdetett polgári engedetlenség után - további nyomásgyakorló akciókat szervezni - fűzte hozzá.
Miklósi László, a platform másik szóvivője közölte: 52 tagszervezetük közül 32 volt jelen az egyeztetésen, ahol megállapodtak abban, hogy támogatják a Tanítanék mozgalom akcióját. Kiemelte, bíznak abban, hogy nem lesz szükség újabb megmozdulásra, valamint elmondta azt is, nem számítanak retorzióra a polgári engedetlenség miatt. Ercse Krisztina hozzátette: az ülésen döntöttek arról is, hogy a platform felhatalmazza a stratégiai kérdésekkel foglalkozó munkacsoportját egy, a nyílt oktatáspolitika alkotásáról és a társadalmi egyeztetés módjáról szóló javaslat elkészítésére.