Nem változott Handó kinevezési gyakorlata

Nem először minősített eredménytelennek bírói vezetői pályázatot az OBH elnöke a múlt héten. Orbán bizalmasa gyakran él jogkörével, így a neki és a kormánynak tetsző személyek kerülnek pozícióba.

Már a sokadik bírói vezetői pályázatot nyilvánította eredménytelennek Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, amikor a múlt héten úgy döntött, hogy a Fővárosi Törvényszék január 5-től megüresedő elnöki posztjára kiírt pályázat is jusson erre a sorsra. Lépése azért is keltett meglepetést, mert a tisztségre egyetlen pályázó, a törvényszék eddigi elnöke, Fazekas Sándor jelentkezett - az ő hatéves elnöki megbízatása járt le január 4-én. A közeljövőben újabb pályázatot írnak ki az elnöki tisztségre, addig Fazekas eddigi általános helyettese, Rosnerné Romenda Zsuzsanna, illetve helyettese, Tóth Gyula teljes jogkörrel látják el az eddigi vezető munkáját. Az OBH-elnök is azt mondta, hogy a helyettesek munkája miatt nem lesz fennakadás a törvényszéken. Handó erről az InfoRádiónak beszélt, hozzátéve: reményei szerint néhány hónapon belül rendeződik a helyzet. Kijelentette azt is, az ő feladata, hogy olyan embert nevezzen ki, aki "nem szaporítja a gondokat, hanem megoldja a problémákat".

Fazekas annak ellenére nem nyerte el az állást, hogy a véleményező összbírói tanács 75,5 százaléka támogatta őt, de - az eddigi vezető meghallgatása után - az elnök nem vette figyelembe ezt a véleményt. Ráadásul döntését hamarabb megírta a HVG, mint ahogy az felkerült az OBH honlapjára.

Az elnökasszony indoklása szerint a "Fővárosi Törvényszéken összpontosul a legtöbb ügy, ugyanakkor itt áll rendelkezésre a legtöbb emberi és tárgyi erőforrás is. A törvényszéki elnöknek ezekkel az erőforrásokkal megfelelően kell gazdálkodni, ehhez pedig hatékony módszerek kialakítására van szükség. Az elmúlt hat évben a Fővárosi Törvényszék elnöke nem alakított ki ilyen módszereket" - állította Handó Tünde. Hivatkozott továbbá a "21. század kihívásaira" és a "korszakváltásra" is. Fazekas viszont, mint tavaly novemberben a Magyar Nemzetnek elmondta, nagyon szívesen kitöltötte volna "a következő hat évet a Fővárosi Törvényszék elnökeként", és vitte volna tovább azt a programot, amelyet elkezdett. "Sem fáradt, sem kiégett nem vagyok, fiatalos lendülettel dolgozom. A kinevezőtől (az OBH elnökétől) függ a további sorsom."

Hogy sejtette-e törvényszék elnöke, hogy pályázata nem nyer, nem tudni. Mindenesetre a bírósági "reformok" időszakában (2011-2013) Fazekast Handó embereként könyvelték el, tavalyra viszont már mint ellenlábasát emlegették. Egy neve mellőzését kérő budapesti bíró szerint mindössze arról lehet szó, hogy 2012 előtt kollégának számítottak, hiszen Fazekas 1997-től 2012-ig a Pesti Központi Kerületi Bíróság, Handó pedig 1999-től 2012. január 1-ig a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke volt. Nyilván még az egyetemről ismerik egymást, tette hozzá forrásunk, Handó ugyanis 1986-ban, Fazekas pedig 1985-ben végzett az ELTE jogi karán, tehát olyan bírókról van szó, akiknek a pályája egyszerre indult és párhuzamosan futott. Csak Handó - nagyot ugorva a képzeletbeli ranglétrán - 2012. január 1-től az egész bírósági rendszer szervezeti vezetője lett, Fazekas pedig a Fővárosi Törvényszék elnöki posztját nyerte el 2012. január 5-től.

Most újabb pályázati kör következik, s ha ez a második pályázati forduló is eredménytelenül zárulna, ami szintén az OBH-elnökön múlik, akkor Handónak lehetősége nyílna valakit megbízni - határozott időre - a Fővárosi Törvényszék elnöki feladataival. (A megbízás általában fél, vagy egy évre szól.) Ez az a gyakorlat, amit sokan kritizáltak már Handó Tünde eddigi működésében, mert lehetővé teszi, hogy később a határozott időre kinevezett bíróból - persze ismét csak pályázat útján - bírósági vezető legyen. Hiszen két eredménytelen pályázat után már csak az próbálkozik, vagy az kerül előnyös helyzetbe, akit az OBH-elnök megbízott. Erről a gyakorlatról beszélt például Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírója nemrég a 444.hu-nak. Mint mondta: "Ha nem a pályázaton dől el, hogy kiből lesz vezető, hanem olyan kerül pozícióba, aki nem pályázott, akit Handó Tünde nevezett ki egy évre, akkor csorbul az állampolgár érdeke, mert nem biztos, hogy a legszakmaibb ítéletet kapja." Volt olyan eset is, amikor a pályázaton alul maradt bíró nem hagyta annyiban a dolgot; Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája tavaly beperelte Handó Tünde OBH-elnököt - és a Fővárosi Ítélőtábla elnökét -, mert hiába rangsorolták első helyre két, a Fővárosi Ítélőtábla bírói posztjára kiírt pályázaton is, mindkét pályázat eredménytelenül zárult, ráadásul azzal a magyarázattal, hogy indokolatlanná vált az álláshely betöltése.

Handó korábban a Fejér Megyei Törvényszék kollégiumvezető pozíciójára egy tapasztalatlan járásbírósági bírót nevezett ki. Karácsony Mónika 2007-ben lett csak bíró a Berettyóújfalui Járásbíróságon, s csak 2013-ban került a Székesfehérvári Járásbíróságra. A bírói tanács nem is támogatta a döntést, így ahhoz az OBT jóváhagyása is szükséges volt. Épp lapunk számolt be két és fél éve arról, hogy a Gyulai Törvényszék elnökének azt a 34 éves Bagdi Árpád Gyulát nevezte ki Handó 2015 nyarán, akinek elnökké választásakor nem egészen négyéves ítélkező gyakorlata volt. Bagdi úgy lehetett elnök, hogy a törvényszéki elnöki pályázat beadásához korábban szükséges ötéves bírói gyakorlatot levitték három évre. Sokan arra számítottak, hogy Handó eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot és egy évre megbízza a hozzá közel álló Bagdit a törvényszék vezetésével. Ám nem így történt, Bagdi kinevezett bíró lett. Hasonló eset volt Szegeden is; a 2012-ben lemondott Czene Klára után ugyanis Tárkány-Szűcs Babett úgy lett a Szegedi Törvényszék vezetője, hogy korábban járásbíró (a Szegedi Városi Bíróságon) volt, majd Handó 2012-ben egy évre megbízta őt, utóbb, 2014-től pedig kinevezte hat évre a Szegedi Törvényszék elnökének.

A pályázatok csaknem negyede volt eredménytelen

Az OBH elnöke 2016-ban - az utolsó hozzáférhető adatok ekkoriak - 122 bírói álláspályázatot írt ki, amelyek közül 28 volt eredménytelen, 59 bíró kinevezésére tett javaslatot – melyeket a köztársasági elnök el is fogadott –, 35 esetben pedig pályázat után bíró áthelyezéséről döntött. Egy bíró áthelyezésére a Kúria elnökének javaslatára került sor (a Kúriára kiírt pályázatot a Kúria elnöke bírálja el - a szerk.) Az 59 bíróvá kinevezett személy közül korábban valamennyi pályázó bírósági titkárként dolgozott. A 122 pályázatból 88 esetében a bírói tanácsok rangsorával egyezően hozta meg döntését Handó Tünde, az OBH elnöke, a bírói tanács által felállított rangsortól való eltéréshez pedig 6 esetben kérte az Országos Bírósági Tanács (OBT) egyetértését, amelyet valamennyi esetben meg is kapott.

Egy bírói pályázat elbírálása -leegyszerűsítve - a következő menetben zajlik. A pályázót meghallgatja az érintett bíróság bírói tanácsa, ami ennek alapján felállít egy rangsort a pályázók között. A rangsorolást a törvény és egy nemrég hozott - ugyancsak botrányt kavaró - IM-rendelet részletesen szabályozza. Ezzel az adott törvényszék, illetve ítélőtábla elnöke egyetérthet, illetve - írásban indokolva - javasolhatja a második vagy harmadik helyen álló pályázót. Ha az OBH elnöke a rangsor első helyén álló olyan pályázót választ, aki nem bíró, bírói kinevezésére tesz előterjesztést az államfőhöz, ha viszont bírót választ, akkor maga dönt áthelyezéséről. Ha az OBH-elnök a rangsor második vagy harmadik helyén szereplő pályázót választja, döntéséhez szükséges az OBT egyetértése.

Soha nem tapasztalt hatalma van

Ugyanaz a gyakorlat érvényesült az OBH-elnök mostani pályázati döntésében, amelyet korábban már kifogásolt Fleck Zoltán, az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője.

- Miért hozhatta ezt a kifogásolható döntést Handó Tünde?

- Többször előfordult már, hogy a bírósági vezetői pályázatot eredménytelennek nyilvánította, majd olyan vezetőt bízott meg az adott bíróság vezetésével, aki hozzá személyesen kapcsolódik, vagy a bírói igazgatásban dolgozott. Mivel a Fővárosi Törvényszék az ország legnagyobb bírósága, különösen fontos, hogy ki vezeti azt. Az eddig nyilvánosságot látottak alapján az OBH elnökének elveszett a bizalma Fazekas Sándor iránt.

- Vajon miért?

- Nem tudom, milyen típusú viták voltak/vannak a Fővárosi Törvényszéken belül, de azt semmiképpen nem lehet mondani, hogy Handó és Fazekas elképzelései között koncepcionális különbségek lennének. A sajtóban az jelent meg, hogy Fazekas korábban Handó embere volt, de az utóbbi időszakban bírálta őt, ami arra utal, hogy a bizalom azért veszett el iránta, mert kritikát fogalmazott meg az OBH-elnökkel szemben.

- Pedig pályájuk eddig párhuzamosan futott.

- Bírósági középvezetők voltak mindketten. De hangsúlyozom, a legnagyobb magyar bíróságról van szó, ahol az ügyek negyede zajlik. A döntés azt mutatja, hogy az OBH-elnöknek korábban soha nem tapasztalt hatalma van a bírói igazgatási ügyekben, bármi megtehető a pályázatokkal, érvényteleníteni lehet őket, meg lehet várni, amíg a megfelelő ember jelentkezik a posztra. A korábbi rendszerben a megyei elnökök tudták a pályázatokat irányítani, de ők soha nem rendelkeztek az OBH-elnökhöz hasonló jogkörökkel.

- Politikai okok is állhatnak Handó mostani döntése mögött?

- Ha arra gondol, hogy nem mindegy ki a törvényszéki elnök, ha esetleg politikusok állnak bíróság elé, igen, a lehetősége fennáll ennek is.