Neonáci terror Charlottesville-ben

Autóval rontott a neonáci menet ellen tiltakozók közé egy férfi az Egyesült Államokban. Donald Trump csak általánosságban ítélte el az erőszakot.

Rendkívüli állapotot hirdetett ki Terry McAuliffe, Virginia állam demokrata kormányzója, miután elszabadult az erőszak a pénteken kezdődött neonáci megmozduláson. Idén legalább harmadszor vonultak fel a fehér felsőbbrendűség hívei, szélsőjobboldali nacionalisták a liberális egyetemi városban, Charlottesville-ben. Amiatt került célkeresztjükbe a város, mivel el akarják távolítani a rabszolgatartó Dél hősének tartott konföderációs tábornok, Robert E. Lee szobrát a Virginiai Egyetem campusáról.

Donald Trump tavalyi elnökválasztási kampányának rasszista felhangjai felszították az indulatokat, győzelmét követően felerősödött a szélsőjobboldal hangja szerte az Egyesült Államokban. Charlottesville-ben májusban egy éjszaka fáklyás felvonulást rendeztek szélsőjobboldali tüntetők a szobornál, megfélemlítve a helybelieket. Júliusban a Ku Klux Klan tartott demonstrációt a városban, akkor is ellentüntetők ezrei vonultak fel, akárcsak ezen a hétvégén, amikor „Egyesítsük a jobboldalt” felhívással gyűltek össze a neonáci csoportok. Ez volt az elmúlt idők legnagyobb szélsőjobboldali megmozdulása.

A városi parkban szombaton egy autó a szélsőjobboldali megmozdulás ellen tüntetők közé hajtott, egy 32 éves nő életét veszítette, legalább 19-en megsebesültek, közülük öt állapota válságos, négy másiké súlyos. Egy másik összecsapásnak 15 sérültje volt. Az ohiói rendszámmal közlekedő autó sofőrjét elfogták, egy 20 éves fehér férfi, James Alex Fieldset gyilkossággal vádolják. Az amerikai igazságügyi tárca bejelentette, az FBI polgárjogi vizsgálatot kezd az ügyben. A tüntetést megfigyelő rendőrségi helikopter lezuhant, a szerencsétlenségben két rendőr életét veszítette.

Fotó: AFP/Samuel Corum/Anadolu Agency

Mindkét nagy párt elítélte a történteket, s többen is felszólították az amerikai elnököt, hogy hallassa a hangját. Trump, aki 2015-ben a párizsi terrortámadások után, és 2016-ban, az orlandói éjszakai klubban történt mészárlást követően is azonnal Twitteren elítélte a „radikális iszlamista terrort”, csupán késve és ellentmondásosan reagált a történtekre. Trump szombaton egy veterántalálkozón közleményt olvasott fel, amelyben egyetlen szóval sem említette a fehér felsőbbrendűség híveit, hanem csak általában ítélte el a gyűlöletet, a bigottságot, az erőszakot, „bármelyik oldalról” jöjjön is.

„Régóta folyik ez országunkban, nem Donald Trumpról, nem Barack Obamáról van szó. Ennek nincs helye Amerikában” – általánosított az elnök, aki „a törvény és a rend” helyreállítására szólított fel. A milliárdos tavaly kampányában rendszeresen elítélte a túlzott rendőri erőszak miatt tiltakozó „A fekete életek számítanak” mozgalmat, s akkori jelszavát, „A fehér életek is számítanak” – sok neonáci tüntető skandálta a hétvégi megmozduláson is. Trump egyik legbizalmasabb tanácsadója, Steve Bannon az „alt-right” mozgalom emblematikus portáljának, a Breitbartnak a vezetője volt. Trump a választások előtt nem volt hajlandó elhatárolódni David Duke-tól, a Ku Klux Klan volt fősárkányától, aki ezen a szombaton is nyilatkozott. „Trump ígéretét hajtjuk végre, visszavesszük országunkat” – idézte Duke-ot a New York Times.

Orrin Hatch, a szenátus republikánus rangidőse is bírálta az elnököt: „Nevén kell neveznünk a gonoszt. A bátyám nem azért adta életét a Hitler elleni háborúban, hogy a náci nézetek ellen ne emeljük fel a szavunkat idehaza” – írta Twitteren. Marco Rubio floridai republikánus szenátor, volt elnökjelölt is Twitteren üzent: „Fontos, hogy az elnök kijelentse, ez terrortámadás volt, amelyet a fehér felsőbbrendűség hívei követtek el”.