Barack Obama;FED;Janet Yellen;

2013-10-10 01:47:00

Nincs mese: Obama egy nőt tesz a világ urává

Barack Obama elnök szerdán Janet Yellent jelölte az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve System (Fed) kormányzótanácsa új elnökének.

Ha a szenátus jóváhagyja a jelölést, akkor a jelenleg alelnöki tisztséget betöltő, 67 esztendős Yellen lesz az első nő az intézmény élén. Egyúttal csaknem három évtized után ő lesz a Fed első demokrata párti elnöke.

Yellen kijelentette, hogy törvényhozásbeli megerősítése esetén minden tőle telhetőt megtesz a foglalkoztatottság maximalizálása, az árak stabilizálása, valamint az erős és stabil pénzügyi rendszer érdekében. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok elkezdett kilábalni a pénzügyi válságból, de sok még a tennivaló.

"Még mindig túl sokan vannak a hosszú ideje munka nélkül lévők, akiknek gondot jelent a létfenntartás. A Federal Reserve a segítségükre lehet ennek a megoldásában, ha hatékonyan végzi a dolgát" - hangoztatta a jelölt, aki amellett, hogy az elmúlt évtizedet a Fed vezető beosztásaiban töltötte, elméleti közgazdász is.

Obama keménykezű és bevált vezetőként jellemezte Yellent, és méltatta a jelölt hivatalban lévő elődjét, akinek második négyéves mandátuma januárban jár le. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Ben Bernanke egy olyan súlyos pénzügyi válságból és recesszióból segítette kiemelkedni az amerikai gazdaságot, amilyenre a harmincas évek óta nem volt példa. Vezetése alatt a Fed rendkívüli programokat dolgozott ki a 2008-ban kirobbant válság kezelésére: kölcsönt nyújtott a bankoknak a hitelpiac befagyását követően, a nullához közeli szintre csökkentette a rövid lejáratú hitelek kamatát, és billiós nagyságrendben vásárolt kötvényeket a hosszú lejáratú hitelek kamatának alacsonyan tartása érdekében.

Yellen 2010 óta a Fed alelnöke. A brooklyni születésű és a Yale egyetemen végzett szakember korábban a San Franciscó-i Federal Reserve Bank elnöke, fehér házi tanácsadó, Bill Clinton elnöksége alatt a Fed kormányzótanácsának tagja és a berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora volt. Egyik volt kollégája "nagy IQ-val rendelkező kis hölgyként" jellemezte. Férje, George A. Akerlof ugyancsak közgazdász, aki 2001-ben Joseph E. Stiglitzcel és A. Michael Spence-szel megosztva kapta meg a Nobel-díjat.

Berkeley-ben a közgazdasági ellenkultúra részeseként bírálta a szabadpiac hatékonyságának dogmáját. Álláspontja szerint a piac számára hasznos az olyan szabályozás, amely elejét veszi a visszaéléseknek, és korlátozza a gazdasági növekedés zavarait. Azért kezdett el foglalkozni a közgazdaságtannal, mert érdekelte, hogyan lehetne javítani az emberek életszínvonalán.
Yellen demokrata párti vélemények szerint szkeptikusabban viszonyul majd a Wall Streethez, mint ahogy azt Summers tette volna. Az új Fed-elnök nézetei ugyanakkor közelebb állnak a jelenlegi, centrista kormányzatéhoz, mint a liberális demokratákéhoz. Ennek egyik jele az, hogy nem híve a nagybankok feldarabolásának.

A bankelnökjelölt egy évtizeddel ezelőtt egyike volt azon első közhivatalnokoknak, akik figyelmeztették a világot, hogy az emelkedő ingatlanárak alkotta "buborék" kidurranhat. Bírálói szerint ugyanakkor a San Franciscó-i Fed elnökeként gyakorlati lépéseket nem tett a várható károk megelőzésére.

A recessziót követően azonban felismerte, hogy a talpra állás lassú folyamat lesz, és hogy nem kell félni az inflációtól, aminek következtében még Bernankénél is aktívabban támogatta, hogy a Federal Reserve aktív szerepet vállaljon a gazdaságélénkítésben.

Noha a korábbi elemzői és sajtóértesülések arra utaltak, hogy az jelölt szenátusi megerősítése nem jár majd különösebb nehézségekkel, John Cornyn, aki a második legidősebb republikánus szenátor, hangoztatta, hogy erős fenntartásai vannak Yellennel kapcsolatban. Szerinte a Bernanke helyére kiszemelt közgazdász a liberális iskola képviselője, aki úgy gondolja, hogy az ország pénzügyi nehézségeit "még több pénzkidobással kell" megoldani.