NYUGdíj? - Nem a magyaroknak, nekünk tovább kell dolgozni

Nyugdíj - a szó szó szerinti jelentése az a díj, ami a munkában eltöltött, és járulékfizetéses évek után jár a hátralévő nyugalmas időkre, amikor végre a hobbival, unokákkal, utazással, olvasással, vagy bármi, azidáig a munka miatt háttérbe szoruló, kellemes tevékenységgel lehet foglalkozni. Nos, a mai Magyarországon ez egyre inkább kevesek luxusa.

Négyötödünk sokkal rosszabb életszínvonalra készül

Egyre többen számítanak munkás nyugdíjas évekre, a magyarok 69 százaléka gondolja úgy, hogy nyugdíj mellett is dolgozni kell majd, ez a szám tavaly még 61 százalék volt - derült ki a K&H Biztosító, az MTI által publikált éves reprezentatív felméréséből. Az 500 fős mintán végzett kutatás szerint a magyarok csaknem négyötöde a jelenleginél rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít az aktív évek után, azonban sokan így sem takarékoskodnak - vagy épp nem tudnak, mert nincs miből - nyugdíjcélra.

A cég életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője elmondta, a magyarok mindössze 22 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással. Pozitívumként kiemelte, hogy a tavalyinál 4 százalékponttal többen, a válaszadók 17 százaléka szerint a vállalkozása biztosítja majd a nyugdíjas megélhetését. A nyugdíjrendszer összeomlására leginkább a harmincas korosztály számít, 78 százalékuk szerint fog ez bekövetkezni, míg a negyveneseknél 70, az ötvenes korosztályban 41 százalék ez az arány.

Az összes válaszadó 57 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, a legtöbben, 42 százalékuk általános biztonsági tartalékkal, amelyet a nyugdíjcélú megtakarítás követ 39 százalékkal. Lakásfelújításra 22 százalék, a gyermek taníttatására a válaszadók 18 százaléka tesz félre. Tavaly 29-ről 34 százalékra nőtt azok aránya, akik nem számítanak arra, hogy megélik a nyugdíjas kort, pedig a statisztikai hivatal adatai szerint nő a születéskor várható átlagos élettartam, 2015-ben a nőknél 78, a férfiaknál 72 év volt. A K&H Biztosító elemzője szerint jó hír, hogy csökken azok aránya, akik egyáltalán nem kezdtek el takarékoskodni. A harmincas korosztálynak töb mint a fele, a negyveneseknek alig a fele, az ötvenes korosztály 38 százaléka nem kezdett még hozzá a nyugdíjcélú megtakarításhoz. A kutatásból kiderült az is, hogy a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők 12 százaléka rendelkezik maximum 999 ezer forinttal, 9 százalékuk 1-5 millió forint közötti összeggel, és mindössze 1 százalékuk rendelkezik 5 millió forint feletti megtakarítással.

Az MSZP szerint vissza kell térni a magasabb emelést biztosító nyugdíjszámítási rendszerhez

Korózs Lajos szerint a korábbi, úgynevezett svájci indexálás alapján idén 1,6 százalék helyett 3,2 százalékkal nőhettek volna a nyugdíjak. A szocialista politikus emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2,4 százalék lesz 2017-ben az infláció. Szerinte a kormány átveri a nyugdíjasokat, mert pontosan tudja, hogy nagyobb lesz az infláció, mint a nyugdíjemelés mértéke. Tíz hónapig, novemberig a nyugdíjasok hiteleznek a kormánynak - mondta, megjegyezve: akkor kell a nyugdíjemelés és az infláció mértéke közötti különbséget visszamenőlegesen kifizetni a nyugdíjasoknak. Korózs Lajos szerint a vidéki szociális ellátórendszert teljesen szétverték, így a Blaha Lujza téren fekvő hajléktalannak nagyobb az életesélye, mint egy, a tanyavilágban egyedül élő idős embernek.

31 éven keresztül a jövedelmünk 16 százalékát kellene félretenni

A magyarok szerint 31 éven keresztül a jövedelmük legalább 16 százalékát kell félretenni ahhoz, hogy kényelmesen éljenek nyugdíjas korukban – ám a munkavállalóknak csak 25 százaléka tartja magát rendszeres megtakarítónak - ez egy tavaly augusztusban készült, az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából derült ki. ( a mostani kutatás szerint a válaszadók a "vállalható" nyugdíjhoz havi szinten a jövedelem 15 százalékát tartják szükségesnek megtakarítani ) Összegszerűen havi 20 ezer forintot jelöltek meg átlagosan a válaszadók - derült ki a felmérésből. Amíg a megtakarítók aránya a világban nőtt 2012 óta, addig Magyarországon csökkent. A részmunkaidősök, a rosszabb jövedelműek, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők kevésbé vannak felkészülve anyagilag a nyugdíjas éveikre. A fiatalok és leginkább a fiatal nők azok, akik a legkevésbé rendelkeznek nyugdíjstratégiával.

A nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan

Állítják már egy ideje a magyar kormány időspolitikáját bírálók. A nyugállományba készülőknek azzal is számolniuk kell, hogy nyugdíjuk egyre kevésbé lesz elegendő a megélhetésükhöz. A lakosság mindössze 3 százaléka gondolja úgy, hogy biztosan meg tud majd élni a nyugdíjából - az OTP Nyugdíjpénztár felmérése szintén tavaly augusztusban sokkolt az adatokkal. A lakosság jelentős része szerint a nyugdíja nem lesz elég a megélhetéshez.

Vagyis a többségünknek unokázás, olvasás, utazás, kertészkedés és hobbi helyett: munka mindhalálig. Márpersze, ha talál.