Orbán és az EU összekülönbözéséről ír a Wall Street Journal

Mások mellett Magyarország és Lengyelország közelmúltbeli példája is bizonyítja, hogy a nacionalista politika nem feltétlenül veti vissza a gazdaság teljesítményét, legalábbis rövid távon - fejtegette csütörtökön a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap európai kiadásában.

Az üzleti újságban emlékeztettek rá, hogy Magyarországon 2010 óta átlagosan évi 1,6 százalékos volt a gazdasági bővülés, ami meghaladja az uniós átlagot, a 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta pedig a harmadik legalacsonyabb a tagállamok között. A cikk szerint ez részben azzal magyarázható, hogy Magyarország nem vezette be az eurót, a forint leértékelődése pedig ösztönző hatással van az exportra.

A nacionalista politikát folytató budapesti kormány különadókat vetett ki a jelentős részben külföldi kézben lévő banki és kiskereskedelmi szektorra, valamint a lakossági közüzemi költségek csökkentésére kötelezte a közműszolgáltatókat - írta a WSJ.

A cikkben kitértek rá, hogy az "illiberális demokrácia bajnokának számító" Orbán Viktor kormányfő 2010 óta többször is összekülönbözött az Európai Unióval a központi bank és a bíráskodás függetlenségének kérdése kapcsán.

Mint írták, Orbán a bírálói szerint aláássa a demokráciát, illetve a bíróságok és a sajtó függetlenségét, de "sajnos ami árt a demokráciának, az nem feltétlenül árt a gazdasági növekedésnek is". A cikkben ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök megválasztása és a Brexit kapcsán kiemelték, a szabadkereskedelmet, a bevándorlást és a külföldi befektetéseket ellenző nacionalista politikák hosszú távon negatív hatással vannak a növekedésre.