Orbán korlátozást vár Kövértől

Furcsa lenne, ha a házbizottság mondaná meg, miről lehet a parlamentben beszélni – üzente lapunkon keresztül a miniszterelnöknek az LMP-s Hadházy Ákos, aki miatt Orbán Viktor újabb korlátokat akarna bevezetni az Országgyűlésben. A szocialista Szakács László pedig arra figyelmeztetett, a kormány tartozik felelősséggel a parlamentnek és nem fordítva.

Bármit be lehet vinni a házbizottság elé, ám a fideszeseknek tudniuk kell, ha még szigorúbb korlátok közé szorítják az azonnali kérdéseket, azzal ezt a parlamenti műfajt lehetetlenné teszik. Hadházy Ákos furcsának tartaná, ha ez a testület mondaná meg, miről lehet az Országgyűlésben beszélni. Az LMP társelnökének persze nincsenek illúziói, tudja, hogy Kövér László házelnök mi mindent megenged magának. Akár fokozhatja is parlamenti terrorját.

Azonnali kérdését, amire hétfőn Orbán Viktor először úgy reagált, egyszer a házbizottság megvitathatná, nincs-e valami korlátja annak, miről beszélnek a parlamentben, az LMP-s politikus ráadásul közérdekűnek tartja. Nárcisz kutyáról ugyanis a kormányfő válaszában azt állította, olyan területen él, amelynek az édesapja a tulajdonosa. Csakhogy a hatvanpusztai luxusmajorságot évi 15 millió forintért Mészáros Lőrinc bérli. A felcsúti polgármester viszont Hadházy szerint nem használja a majort. Az ellenzéki politikus ígéri, tovább kérdez majd az ügyben, feltéve, hogy Kövér nem akarja ebben korlátozni.

A házszabály a szocialista Szakács László szerint világosan kimondja, mit szabad és mit nem az Országgyűlésben. Az azonnali kérdés, az interpelláció a rendszerváltás óta ellenzéki műfaj, arra való, hogy ellenőrizzék a kormányt, hiszen a kabinet tartozik felelősséggel a parlamentnek és nem fordítva - figyelmeztetett. A napirend előtti felszólalásnak, illetve az azonnali kérdésnek nem is kell olyan címet adni, amiből világosan kiderül, miről fog beszélni a képviselő. Így a kormány tagjai nem feltétlenül tudnak azokra előre megírt „kincstári” válaszokat adni. Szakács közölte, a miniszterelnök mindezzel tisztában van, így vélhetően inkább PR-fogás volt, mint fenyegetés ez a hétfőn elhangzott kormányfői mondat.

Miniszterelnök úr most is visszautasíthatja a válaszadást, ha úgy érzi, hogy a kérdés nem a kormányt, illetve az ő munkáját érinti – emlékeztetett Dúró Dóra, aki lehetségesnek tartja, hogy Orbán nem ismeri pontosan a házszabályt. A jobbikos politikus reméli, hogy a kormányfő hétfői kijelentését pusztán hirtelen felindulás vezérelte és azt nem kell komolyan venni. A képviselő állítja, a házelnök amúgy is gyakran pártpolitikai alapon válogatja ki, mi hangozhat el és mi nem a plenáris üléseken. A kormánypártiaknak megengedi, hogy például az interpellációikban az ellenzéki képviselők nyilatkozatait kérjék számon, ami nonszensz.

Azonnali kérdés tegnap már nem hangzott el a Házban, ahol ma megkezdődött a téli szünet. Napirend előtt azonban Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetője kiosztotta a kormányt, amely véleménye szerint a parlament most zárult őszi ülésszakának első szakaszában nem csinált semmit, csak a kvótanépszavazással törődött. Ezt követően az utóbbi években saját maga által okozott károkat próbálta kijavítani, de rossz eszközöket választott.

A szünet előtti utolsó plenáris ülésen felpörgött a törvénygyár. Egyebek között megemelték a polgármesterek fizetését. Egy 500 lakosúnál kisebb település vezetőjének bére az államtitkári fizetés 30 százaléka lesz, 1500 lakosig 40 százaléka, 2000 lakosig 50 százaléka, 5000 lakosig 55 százaléka, 10 ezer lakosig 60 százaléka, 30 ezer lakosig 70 százaléka, a fölötti lélekszámnál pedig az államtitkár bér 80 százaléka lesz. A megyei önkormányzatok közgyűlési elnökei az államtitkári illetmény 90 százalékára válnak jogosulttá. A képviselők döntöttek arról is, hogy harmincezer fölé emelkedhet a honvédség létszáma, de nem tiszteket, hanem altiszteket, legénységet kell toborozni.

Egyszerűsödik a civil szervezetek, egyesületek bejegyzése és megszűnik azok általános ügyészségi törvényességi ellenőrzése. Szeged, Tata, Szentendre és Szombathely önkormányzata ingyen kap épületet az államtól, hogy könyvtárat, múzeumot működtessen. Ezek mellett a Ház tegnap november 12-ét a szociális munka napjává nyilvánította, így az ágazatban dolgozók számára ez munkaszüneti nap lesz a jövőben.

Országgyűlési határozatot is elfogadtak, melyben a keresztényüldözésre hívják fel a világ figyelmét. A kormányközeli Magyar Idők szeptember elején írta meg, hogy hárommillió eurós, azaz 930 millió forintos büdzsével megalakul a keresztényüldözés ellen helyettes államtitkárság az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A helyettes államtitkárság ősszel meg is alakult az Olaszországból hazatérő Török Tamás diplomata irányításával.

Lopások és kudarcok

Rég láttak olyan évet, amelyikben egymással vetekszik a kormánypárti lopások és kudarcok száma. Erről Varju László, a parlamentet bojkottáló DK alelnöke beszélt tegnap. Az ellenzéki politikus szerint az Országgyűlés az idén Magyarország tönkretételéhez asszisztált, a Fidesz-frakció olyan törvényeket gyártott, amelyek keveseknek, néha csak egy embernek kedveznek.

Ez a parlament már nem a magyarokról, nem a valódi Magyarországról szól, hanem "a fideszes haverok pénzzel való kitöméséről" – fogalmazott Varju. Szavai szerint a DK akkor tér vissza a Házba, ha "újra lesz magyar demokrácia és lesz felhatalmazás a fideszes bűnözők börtönbe zárásához".