Brüsszel;rezsicsökkentés;

2017-03-12 19:00:00

Orbánék megtévesztése - Brüsszel nem tiltaná be a rezsicsökkentést

Az áramdíj és a fogyasztás szorzatából a Fidesz csak az első taggal foglalkozik, az Európai Unió viszont inkább az igények leszorításával nyesne a rezsin. Orbán Viktor kormányfő ezt a szándékot folyamatosan támadja. Nő is a rezsi.

„Az Európai Unió megtiltaná a rezsicsökkentést” - visszhangozza Orbán Viktor szavait a fideszes propaganda úton-útfélen. Sőt Lázár János kancelláriaminiszter szerint Brüsszel emiatt be is perli Magyarországot! Lapunk – a NER alapszabályait némiképp áthágva – magát Brüsszelt kérdezte meg: vajon tényleg betiltanák-e a rezsicsökkentést és készülnek-e perindításra. Anna-Kaisa Itkonen energiaügyi szóvivő e konkrét kijelentéseket lapunknak nem kommentálta. Egy brüsszeli forrásunk szerint ez náluk „nem szokás”. Részletes – más uniós szakértők által kiegészített – magyarázatából ugyanakkor kitűnik: egyáltalán nem tiltanák be a rezsicsökkentést. Mi több, elveik alkalmazásával kevesebbet fizetnénk. A felek álláspontja merőben különbözik, egymás érveire kölcsönösen süketek.

Az Európai Unió elképzeléseit szinte lehetetlen a fideszes szlogenek szintjére leegyszerűsíteni. Sőt azok több ponton félre is magyarázhatóak. A kormánypárt propagandája éppen ezért minden ilyen lehetőséget kihasznál. Így az általuk Brüsszelnek tulajdonított gondolatok valójában nem egyeznek meg a tényleges uniós gondolatokkal.

Az Európai Unió bikkfanyelve szerint „valós”, a szolgáltatók versenyében kialakuló energiaárakat szeretnének. (Éppúgy, mint bármely más termék, például az olaj, a benzin, vagy épp a mobilszolgáltatás esetében.) Ez szerintük fedezné az energiarendszer fenntartási és fejlesztési költségeit.

Anna-Kaisa Itkonen szerint elképzeléseik révén a fogyasztó pénzt takarít meg, illetve mindebből haszna származik. Ezt igen nehéz árcsökkentési tilalomként értelmezni. Orbán Viktorék állítása eszerint nem felel meg a valóságnak. A tényleges helyzet, mint láttuk, ennek a szöges ellentéte.

A rezsicsökkentési cél látszólag azonosnak tűnik. Már ha a rezsicsökkentés megvalósításának tekintjük azt, hogy a Fidesz az elmúlt három év során nem változtatott az árakon, miközben a nemzetközi olajárak – vagyis az energiaszolgáltatók kiadásai – felükre-harmadukra estek vissza. A magyar kormánypárt „rezsicsökkentési politikája”, vagy a „rezsicsökkentés vívmányainak védelme” ezek szerint nem tévesztendő össze a rezsi tényleges csökkentésével. Sőt az energiafogyasztás számlája egy-egy, a mögöttünk hagyotthoz hasonló hideg télen akár harmadával is megnő. Az állami tulajdonban lévő Mavir Zrt. éppen a múlt hétvégén számolt be a rekordszintű téli áramfogyasztásról. Ez kiváltképp az olyan lakásokra jellemző, amelyek rosszul szigeteltek, viszont ez ellen a Fidesz nem tesz szinte semmit. Emellett Lázár János a jövőben is az igények emelkedésre számít, ami – további ármérséklés nélkül – ismét csak rezsiugrással fenyeget.

Nincs verseny a lakosság kegyeiért
Piaci alapon valószínűleg már alacsonyabbak lennének a lakossági energiatarifák – vélte Barta Judit. A GKI Energiakutató Kft. szakértője arra emlékeztetett, hogy a lakossági fogyasztók kegyeiért semminemű verseny nem zajlik. Ennek okát a szakember abban látja, hogy a hazai energiapiac „bizalmi jellegű”, status quókon alapul, a belépést „szubjektív elemek” akadályozzák. Mindazonáltal szerinte több cég versenyezhetne a jelenlegi nagy ellátókkal. Egyik jelöltje például a Mol-résztulajdonú, feltörekvő MET lehetne. (Ezt a társaságot általában a Fidesz gazdasági hátországához sorolják.)

Az Európai Unió elképzeléseinek legtámadhatóbb pontja az ár. Egy szabad piacon ugyanis a tarifa akár nőhet is. A hazai lakossági díj energiaszakértők szerint nyomott. Most éppen talán fedezi a költségeket, de egy esetleges nemzetközi drágulás emelést hozna. Még akkor is, ha Magyarországon több egyenrangú kereskedő versenyezne a lakosság kegyeiért. Igaz, ennek most semmi jele. A brüsszeli szavak tehát kiforgathatóak úgy, hogy miattuk ugrana a díj. Igaz, egy szabad piacon az árcsökkenés legalább olyan megszokott, mint a drágulás. Ezért is valótlan a „rezsicsökkentés betiltásáras” vonatkozó fideszes szlogen. Lázár János azon kijelentése pedig, hogy a felszabadított árak akár 50-100-200 százalékkal ugorhatnának, nem más, mint megalapozatlan blöff. Az Európai Unió ugyanis nem a tarifára, hanem a kiadásokra összpontosít, ennek mérséklését ígéri. Ez talán fontosabb is, mint maga a díj. Ennek alátámasztásául egyszerre több megoldást is kínálnak. Az egyik ilyen a lakások felújítása-szigetelése. E célra nyakló nélkül döntenék ide a vissza nem térítendő támogatást. Ám az Orbán-kormány a lakossági felújítások százmilliárdos uniós keretét inkább állami épületekre költi. Ez jóval szerényebb fogyasztási igénycsökkenést eredményez. A lakásfelújítás a rezsinken akár 30-50 százalékot is nyesne. Az Orbán-kabinet ezt letiltotta, vagyis a Fidesz ennyit vesz ki a magyar családok zsebéből.

A másik uniós javaslat a „keresletszabályozás”. Eme kissé rózsaszín terv szerint a díj akár óránként is változna. Így a háztartások az olcsóbb időszakokra időzíthetnék fogyasztásukat. Ez némi alkalmazkodást igényel, hiszen az áram alacsony kereslet esetén természetesen olcsóbb. Például éjjel, vagy valamelyik megújuló energiára alapozott ellátás esetén, ha erőteljesen süt a Nap vagy fúj a szél. Viszont amellett, hogy így pénzt takarítunk meg, az energiarendszer működtetése is olcsóbb lesz. (A módosabbak a háztáji megújulóenergiás megoldásokból közül is válogathatnak. Az átszerelés olykor még drága, de a rezsi így akár teljesen le is nullázható.)

Noha mindezzel nyilván sokat megtakaríthatunk, Brüsszel nem tagadja, hogy bizonyos élethelyzetekben ez sem tűnik megoldásnak. Ezért ajánlják az „energiaszegény”, illetve a "védett" fogyasztói státuszt. A rászorulók a terv elfogadását követő öt évig továbbra is az állam által megszabott áron kaphatnák az áramot. Egyébként „rendkívüli helyzetekben” szintén megengednék az állami közbelépést, igaz, vétójoggal. Míg az Orbán-kabinet ragaszkodik a teljes lakosság ár csökkentéséhez, addig az Európai Unió ezt élesen elveti. Brüsszel szerint így olyanok is részesülnének támogatásból, akik nem szorulnak rá. Ráadásul a mesterségesen leszorított iparági bevétel veszélyezteti az energiahálózat biztonságát. Arra a kérdésünkre, hogy konkrétan Magyarországon – ahol az ellátási lánc több pontján monopolisztikus szereplő ül - a piac felszabadítása nem az árak elszabadulását hozná-e, „háttérként” azt a választ kaptuk, szerintük a nyitottság vonzza a befektetőket, ami versenyt hoz. Vagyis a válaszuk értelemszerűen: nem.

A Fidesz az Európai Unió szándékait megtévesztően a teljes rezsire vetíti ki, miközben az uniós csomag csak az áramra vonatkozik. Arra kérdésünkre, hogy tervezik-e ezt gázfronton is alkalmazni, nem kaptunk érdemi választ. Napirenden most kétségtelenül csak az áramdíj szerepel. Több körben rákérdeztünk arra is, hogy dacossága miatt beperlik-e Magyarországot. Erre Anna-Kaisa Itkonen nem felelt. Más brüsszeli források viszont Lázár János kijelentését spekulációnak bélyegezték. Megerősítés híján tehát ez a – kormánysajtó címlapjára került – fideszes állítás se bizonyult igaznak.

A magas áfájával Magyarország kilóg a sorból
Abszolút” - válaszolt nemrég arra a kormánypárti kérdésre Lázár János, hogy „a rezsicsökkentés elleni brüsszeli támadás kivédésében” számíthatunk-e a többi visegrádi állam – Csehország, Lengyelország és Szlovákia - támogatására. Pedig ez azért nem ennyire egyértelmű. Csehországot Brüsszelben éppenséggel a versengő, valós lakossági energiaárak egyik mintapéldájaként tartják számon. Korábban Lengyelország is kilátásba helyezte lakossági gázpiaca megnyitását. Áramfronton kevéssé a hatósági rezsi, sokkal inkább az ottani szénerőművek fenntartásáért küzdenek. Orbán Viktor viszont nemrég arra célzott, hogy szénügyben a lengyelek mellett állunk. Eközben az energiaügyi államtitkár, Aradszki András - a magyar kormány által is aláírt párizsi klímamegállapodásra hivatkozva - határozottan a szén ellen foglal állást.
Szlovákia kissé kiszámíthatatlan: Robert Fico kormányfő nemrég a rezsiszámla széttépésével biztatta ellenállásra a lakosságot. A nálunk olcsóbb Romániában az IMF-megállapodás miatt piaci árakra térnek át. Bulgária ezzel szemben ellenáll: ott a rezsiemelés gyakorta véres utcai összecsapásokba és a kormánybukásokba torkollik. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az uniós energiacsomag még csak egy tervezet. Akár teljes egészében el is bukhat. No nem a magyar rezsicsökkentési szándékok, hanem például a franciák vagy a lengyelek ellenállásán. De az is előfordulhat, hogy elfogadják, viszont jelentősen legyengített formában. Megnyújthatják az átmenetet, vagy kiterjeszthetik azt akár az egész lakosságra. Brüsszel azt se írta körül, ki lehet „védendő”. A szintén épp most piacosító Spanyolország például a lakossági díjak elszállásának megakadályozására azokat a nagykereskedelmi árakhoz szabta, amit az Európai Unió el is fogadott.
Az Európai Unió 28 tagállamából most 12-13-ban központi az ármegállapítás, de a téma mindenütt "forró". Szakértők megtévesztőnek tartják Lázár János ama hivatkozását, miszerint ha engedünk Brüsszelnek, akkor a mi közel 40 forintos kilowattóránkénti tarifánkhoz képest a németek 90 forint körüli ára várhat ránk. A német díjat az ottani állami terhek emelik meg. Ilyen kötelezvényt az uniós csomag nem tartalmaz, ez az egyes államok belügye. Nem is beszélve arról, hogy az Orbán-kabinet továbbra is az EU legmagasabb áfáját szedi be a lakossági energiaszámlák után is.
Az uniós elképzelések a hazai átültetéssel szintén kisiklathatóak. Nem árt emlékeztetni arra, hogy ezek a viták akár még hosszú évekig elhúzhatóak. Bár szakértőink bírósági eljárásról nem hallottak, a 2013-as rezsicsökkentés nyomán zajlik egy kötelezettségszegési eljárás, ami könnyen torkollhat perbe.