Orbánnal hármat üthet egy csapásra Putyin: Ukrajnát, a NATO-t és az EU-t

Ukrajna máig nem teljesítette egy július 9-én az EU vezetőinek írásban tett ígéretét a nyelvtörvény módosításáról, és ez komoly tényező a kiéleződött magyar-ukrán diplomáciai viszályban.

Negyedik hónapja nem adják meg Íjgyártó István kinevezett kijevi nagykövetnek az úgynevezett agreemant-et az ukrán illetékesek, így a diplomata nem tudja elfoglalni állomáshelyét. Ez csak egy nem túl látványos, de jellemző fejezete a magyar-ukrán diplomáciai viszálynak, amely az utóbbi napokban egy beregszászi magyar konzul kiutasításával kulminált, amire természetesen jött a magyar válasz is, Budapestet szintén el kellett hagynia egy ukrán diplomatának.

Íjgyártó István nem tud kiutazni állomáshelyére, ahol azóta is Keskeny Ernő nagykövet tartózkodik. (A helyzet nem véletlenül alakult így, Keskeny korábban többször tett olyan kijelentéseket, amiken Kijevben többé, vagy kevésbé jogosan felháborodtak, Íjgyártó István sokkal diplomatikusabb alkat.)

Viszont jövőre elnökválasztást és parlamenti választást is tartanak Ukrajnában, a megkopott népszerűségű Petro Porosenko elnöknek, akinek már két kihívója is akad, jól jöhet a kampány kezdetén, hogy időről időre a magyar-ukrán kapcsolatok kerüljenek a középpontba a gazdasági problémák, az alacsony bérek, a magas árak helyett, ezért Keskeny Ernő vitatható megnyilvánulásaira is könnyen mutogathatnak. Ráadásul az Európai Unióban és az Európai Néppártban megrendült helyzetű magyar kormánynak szintén jól jön, ha van kivel keménykednie.

Tavaly szeptemberben az ukrán parlament elfogadta, majd Petro Porosenko elnök aláírta az új oktatási törvényt, amely ellehetetleníti a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó anyanyelvi oktatást, így a magyart is. Ez ellen Magyarország Ukrajna integrációs törekvéseinek blokkolásával tiltakozik, ami az államközi kapcsolatokban soha nem látott feszültséget okozott. Ezt súlyosbította idén nyáron az Orbán-kormány azon döntése, hogy Gerzsa Istvánt a Kárpát-medence fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak nevezték ki, amibe nyilván Kárpátalja is beletartozik. Ezt Kijev a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette és követelte Gerzsa kinevezésének visszavonását, aminek Budapest nem tett eleget. Orbán Viktor Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy Ukrajna NATO és EU csatlakozása nem reális.

Orbán Viktoréknak ráadásul „papírjuk van róla”, hogy Petro Porosenko ígéretet tett a jogszabály átdolgozására a Velencei Bizottság javaslatai alapján, az átmeneti időszak meghosszabbítására 2023-ig. És arra, hogy a magániskolák mentesülni fognak a magyar nyelv tanítását korlátozó intézkedések alól. Július 9-én ugyanis az EU-Ukrajna csúcstalálkozót követő zárónyilatkozatban – amit Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Petro Porosenko írt alá – ugyanis a kijevi vezetés erre tett ígéretet. Jarábik Balázs, a Carnegie Intézet szakértője a Parameter.sk-n közölt, a kétoldalú kapcsolatokat elemző cikkében azt írja: „Kijev értetlenkedve nézi a magyar diplomácia blokkolását, hiszen a törvény elsősorban az orosz nyelv ellen irányul. A többi kisebbség járulékos veszteség, majd megegyezünk valahogy, valamikor. Bukarestben szintén elítélik a törvényt, de nem tiltakoznak nyilvánosan. Igaz nem tudtak megegyezni az ukránokkal a románok sem”.

Az ukrán kormány is tesz persze demonstratív lépéseket, a beregszászi magyar konzulátuson osztogatott magyar útlevelekről készített videó egyértelműen titkosszolgálati akció volt. (Magyarország egyébként 2010 óta ad állampolgárságot kárpátaljai magyaroknak, a kijevi vezetés mindig tudta ezt és mindeddig nem tiltakozott. A magyar külképviseletek honlapján nyilvánosan ott van az állampolgársággal kapcsolatos ügyintézés órarendje. Az ukrán törvények egyáltalán nem egyértelműek ebben a vonatkozásban. A konzulátuson készült videóban egy dolog kifogásolható jogilag egyértelműen, az a konzuli utasítás, hogy egyik határnál egyik, a másik határnál a másik útlevelüket használják.) Jarábik Balázs magas rangú ukrán forrásokra hivatkozva azt írja, az utóbbi időben történt magyarellenes provokációk Kárpátalján „legalábbis nem érték váratlanul” az ukrán titkosszolgálatokat, és Kijevben arra készülnek, hogy Beregszász mellé katonai bázist létesítenek, ukrán családokat telepítve be.

Ami a jelenlegi helyzetben aggasztó, hogy nem lehet kizárni Oroszország befolyását a történtekre. A Népszavának orosz forrásból legalábbis azt állították, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egyre sűrűbb találkozóin – így azon a szeptember 18-án Moszkvában lezajlott, 45 perces négyszemközti beszélgetésen is, aminek tartalmáról semmit nem tudni hivatalosan – „minden bizonnyal a regionális kérdések is szóba kerülnek”. Szijjártó Péter legutóbb Moszkvából „üzent” Ukrajnának, miután találkozott Szergej Lavrov külügyminiszterrel, nyilván ezen a megbeszélésen is téma volt akkor Ukrajna.

Ráadásul az orosz vezetés kezében most van egy ütőkártya, hiszen a magyar kormány szeretné újratárgyalni a paksi hitelszerződés pénzügyi feltételeit. Hogy ez egyre előnytelenebb a magyar fél számára, azt világosan mutatja, hogy Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszteri biztos egy parlamenti kérdésre elismerte: amint lehívunk egy hitelrészletet, azt piaci forrásból szerzett kedvezőbb kamatozású hitellel azonnal vissza is törlesztjük. Orosz forrásból azt mondták a Népszavának, minden bizonnyal ez a kérdés is szóba került a legutóbbi Orbán-Putyin találkozón, Moszkvában „nyitottak a hitelszerződés újratárgyalására, de az orosz félnek is nyilván megvannak a maga érdekei”. Ha pedig ezt a két közlést – a regionális ügyeket és a hitelszerződés módosítását – egy kontextusba helyezzük, abból akár aggasztó következtetéseket is le lehet vonni.

A helyzet komolyabb eszkalációjától azért nem kell tartani, mégpedig azért nem, mert ez már sem a NATO-nak, sem az EU-nak, sem az Egyesült Államoknak nem érdeke. A hvg-nek Kay Bailey Hutchison, amerikai NATO-nagykövet azt nyilatkozta, hogy „az USA ellenzi azt, hogy Magyarország az ukrán oktatási törvény miatti kétoldalú vita akadályozza a NATO és Kijev együttműködését”. Egy diplomáciai forrásunk szerint „Amerika előbb-utóbb akkora nyomást helyez majd mindkét félre, hogy el fogja érni a viszony valamilyen rendezését.