Oroszokért titkolóznak Pakson

Publikálás dátuma
2017.07.25. 07:07
A bővítendő atomerőmű. FOTÓ: Molnár Ádám
Már nem titkosak a paksi szerződések, de a kormány mégsem adja ki a papírokat, mert az oroszoknak hallgatást ígértek.

Tovább húzza az időt a kormány a paksi szerződések eltitkolása érdekében: aláírás után két és fél évvel – az ombudsman és az adatvédelmi hatóság közbelépését követően – feloldották a paksi szerződések többségének titkosítását, ugyanakkor továbbra sem adják ki az érintett dokumentumokat a kérelmezőknek, arra hivatkozva, hogy az orosz féllel így állapodtak meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője folytatja a 2015-ben indított hadakozást az ország legdrágább beruházására vonatkozó adatokért: perrel próbálja kikényszeríteni azt, hogy hozzák nyilvánosságra a szerződéseket.

Az abszurd fordulatokban gazdag történet nem sokkal azután indult, hogy a magyar kormány és a Paksi Atomerőmű képviselői 2014 decemberében aláírták a három megvalósítási megállapodást (az egyik a tervezés és kivitelezés részleteiről, a másik az üzemeltetésről és a karbantartásról, a harmadik az üzemanyagellátásról szól), amelyeket a kormány 30 és 10 évre titkossá minősített. Mivel a szerződések ismerete nélkül lehetetlennek tűnt annak megállapítása, hogy a magyar szerződő fél kellő gondossággal járt-e el a mintegy 4000 milliárd forintnyi közpénzigényű beruházás előkészítésekor, Jávor Benedek 2015 elején titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH). Ezután több mint két éven keresztül semmi nem történt, azon kívül, hogy Péterfalvi Attila állítólag intenzíven levelezett a kormánnyal, és időnként – szintén levélben – tájékoztatta Jávort arról: az ügy rendkívül bonyolult. Végül 30 hónap elteltével – miközben a politikus a feltűnő hatósági tétlenséget sérelmezve az ombudsmant is megkereste – Péterfalvi szemrevételezéssel, a szerződések mélyreható vizsgálata nélkül megállapította: „a minősítés tartalmáról jelenleg csak annyi állítható, hogy az a végrehajtási megállapodások teljes szövegére valószínűleg nem vonatkozhat (…) nyilvánvalóan vannak olyan részeik, amelyek nyilvánosságát nem szükséges korlátozni."

A kormány végül elébe ment a NAIH borítékolható döntésének, és maga kezdte meg a szerződések titkosságának feloldását. Erről Jávor ugyancsak egy neki küldött levél eldugott félmondatából értesült: az időközben paksi miniszterré kinevezett Süli János arról informálta az EP-képviselőt, hogy Lázár János a tervezési és kivitelezési szerződés titkosságát teljes egészében, az üzemeltetési és karbantartási szerződését pedig részben feloldotta. A levélben ugyanakkor az is szerepel, hogy Jávor Benedek továbbra sem juthat hozzá az immár nem titkos szerződésekhez, mivel a kormány annak idején úgy állapodott meg az oroszokkal, hogy a papírokat titkosan kezeli, ezt pedig csak bíróság vizsgálhatja felül.

Jávor lapunknak azt mondta: a szerződések valóban tartalmaznak titkossági előírásokat, ugyanakkor arra is kitérnek, hogy a tartalmukat az aláíró országok jogszabályaival összhangban kell értelmezni. Márpedig a magyar jog szerint a megszüntetett minősítésű szerződések közérdekből nyilvános adatnak számítanak. A politikus úgy fogalmazott, hogy a látható időhúzási szándékot csak egyféleképpen lehet értelmezni: az Orbán-kormány is tudja, hogy Magyarország szempontjából előnytelen szerződést kötött, és igyekszik ezt a tényt legalább addig homályban tartani – megakadályozva a paksi atompaktum érdemi parlamenti és nyilvánosságbeli megvitatásának lehetőségét –, amíg a beruházás engedélyezése befejeződik, és megindul az építkezés. Mint elmondta, két ponton – a Roszatomnak monopoljogot biztosító üzemanyagszállítási megállapodás, illetve a piacinál jóval drágább orosz hitel kapcsán – már bebizonyosodott, hogy a feltételek magyar szemszögből hátrányosak.

A politikus sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar hatóságok hosszasan asszisztáltak a közvéleményre és a képviselőkre tartozó adatok eltitkolásához, egyúttal megerősítette: pert indít annak érdekében, hogy bíróság kötelezze a kormányt a szerződések nyilvánossá tételére.

Nem is kereste a BKK az etikus hekkert

Publikálás dátuma
2017.07.25. 07:06
Az elhurcolt etikus hekker ügye sokak szerint nem egyedi: ez a hatalom nem tűri a kritikát. FOTÓK: Tóth Gergő

Nem válaszolt lapunknak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a T-Systems arra, hogy a feljelentett fiatal iránti, együttérzéstől csöpögő soraikon túl visszavonják-e az online jegyértékesítési rendszerüket etikusan, jó szándékkal meghekkelő diák ellen tett feljelentésüket. Az "etikus bűnöző" névtelen Facebook-profil mögé rejtőző fiatal ugyanakkor érdeklődésünkre elmondta: letartóztatása óta sem a T-Systems sem pedig a BKK nem vette fel vele a kapcsolatot. Ahogy egyébként a rendőrség sem közölt adatot arról, hogy mi várható az ügyében. Állítása szerint azért burkolózik álnév mögé, mivel a magánéletét félti az ügytől.

Megírtuk: a sorozatos botrányok nyomán a hét végén a BKK és a jegyrendszert kifejlesztő T-Systems Magyarország Zrt. vezetői is bocsánatkérésre kényszerültek. A felháborodás a múlt héten robbant ki, amikor a BKK indulása óta számos problémával küszködő e-jegyrendszerének az egyik hibáira figyelmeztető etikus hekkert a cégek köszönet helyett feljelentettek, majd a diákot el is vitte a rendőrség. Az "y generáció" támadásba lendült: a dühös netezők és számítógépesek széttrollkodták a két cég Facebook-oldalait a BKK oldala pedig azóta is folyamatos támadás alatt áll. Végül a korábban a többi, rendszert tesztelő civilt megfenyegető, harcias hangvételű nyilatkozatokat kiadó BKK-vezérigazgatónak, Dabóczi Kálmánnak visszavonulót kellett fújnia: mindenkitől elnézést kért.

Ugyanakkor a letartóztatott etikus hekker kapcsán a BKK és a T-Systems kínos, önellentmondásokkal teli magyarázkodásba kezdett. „A BKK és a T-Systems Magyarország vezérigazgatói sajnálattal értesültek arról, hogy a gyanúsított egy fiatal diák” - írta a két cég a hétvégi közleményében, ami jókora lódítás. A múlt heti sajtótájékoztatón a T-Systems biztonsági igazgatója, Takács József megjegyzéseiből már arra lehetett következtetni, hogy a feljelentő IT cég pontosan tisztában volt azzal, a rendszerüket tesztelő egy laikus fiatal volt. Az pedig már súrolja, vagy akár át is lépi a hazugság határát, hogy cégek „csak a médiából értesültek arról, hogy a diákot a jó szándék vezette.” A BKK múlt hét eleji sajtótájékoztatóján ugyanis éppen Dabóczi Kálmán BKK vezérigazgató lobogtatta a sajtó nyilvánossága előtt azt az elektronikus levelet, amiben a diák értesítette az informatikai céget a rendszerhibáról. Dabóczi erről a múlt héten és hétfőn azt is állította, hogy a hekker egy rossz, no replay, azaz nem válaszadásra szolgáló címre küldte el a levelét. Azonban hétfőn a "etikus bűnöző" néven Facebook oldalt indított hekker közzétette levelének a másolatát, amelyből kiderült: ő a BKK központi e-mailjén is értesítette a céget.

Eközben hétfő reggelre ismét megadta magát a BKK online jegy-és bérletrendszere, amiről a BKK még a múlt hét végén is azt állította lapunknak, hogy teljesen üzembiztos. Az online jegyrendszer oldalán a társaság hétfőn arról tájékoztatta a felhasználókat, hogy értékesítés átmenetileg szünetel, aki regisztrálni akar az rendszerbe, annak személyesen kell befáradnia a BKK Központi Ügyfélszolgálatára. A 24.hu szerint a egyébként a BKK vezetése a vizes világbajnokságra akart valamit felmutatni, ám az online-bérlet ötletét az utolsó pillanatban dobták be, a T-Systemsnek pedig másfél hónapja maradt a megvalósításra. Mivel felmerült a gyanúja, hogy a hibás rendszer illetéktelenek is hozzáférnek a bérletesek adataihoz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított. Közben Tarlós István főpolgármester is átfogó vizsgálatot kért Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettestől.

A rendszer a benne lévőkön élősködik

A szakadó eső ellenére 250-300 tiltakozó gyűlt össze a Rumbach Sebestyén utca sarkán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) ügyfélszolgálata előtt az Occupyoktogonbázis nevű csoport szervezésében. A rendezvényen felolvasták az eljárás alá vont diák nyilatkozatát, melyben a fiú megköszönte az eddigi támogatást, ugyanakkor elmondta, nem kívánja a nevét felfedni a későbbiekben sem. A rendezvényen felszólalt Fülöp Tamás IT-szakértő, aki szerint egy profi cég fizet a hiba felfedezőjének. Nehéz-Posony Márton ügyvéd azt emelte ki, hogy a mostani rendszer nem tűr kritikát, itt egy állami cég nem szolgáltat, hanem kegyet gyakorol. A Mátrix című filmhez hasonlóan ez a rendszer a benne lévőkön élősködik – tette hozzá Békés Gáspár a Független Diákparlament szóvivője.

Együtt, külön: vajúdnak a fajvédők

Publikálás dátuma
2017.07.25. 07:05

Két új párt bontogatja szárnyát a szélsőjobboldalon. Az egyiket már bejegyezték, a másikat még nem. Az egyik extrém módon, de nem etnikai törésvonalak mentén képzeli el a „neoliberalizmus elleni szabadságharcot”, a másik kifejezetten a fajvédő vonalat viszi.

Az új mozgalom nem a két alapító szervezet egységes formája, hanem a két alapító szervezet által létrehozott teljesen új mozgalom, amely megkívánja a teljes körű energiabefektetést – a szélsőjobboldali Identitesz közgyűlésén László Balázs ezzel indokolta, miért mond le az elnöki posztról. Az új mozgalom a közelmúltban Vecsésen jelentette be megalakulását, Erő és Elszántság néven. A zászlóbontó gyűlés káoszosra sikeredett, az alapítók az indulás előtt összevesztek egymással.

A Betyársereg és az Identitesz zokon vette, hogy az úgynevezett érpataki modellt jegyző Orosz Mihály Zoltán polgármester a tudtuk nélkül bejegyeztette az általa elnökölt Rend és Igazságosság Pártja nevű formációt. Orosz állítja, hogy tájékoztatta a többieket. Kétségtelen viszont, hogy akadtak „elvi ellentétek”. Az érpataki polgármester terjedelmes közleményben hangsúlyozta, hogy (szemben a Betyársereg és az Identitesz vállaltan fajvédő, rasszista nézeteivel) a maga részéről nem tartja elfogadhatónak a „nácizmusnak semmilyen átírt, absztrahált vagy karikírozott” változatát. A vége az lett, hogy az érpataki modellt kihagyták az új szélsőjobboldali mozgalomból, az alapító szervezetek száma háromról kettőre csökkent. Orosz Mihály Zoltán konstatálta, hogy „útjaink elváltak”, egyúttal sok sikert kívánt a másik két szervezetnek a „rövid időn belül bejegyzendő pártjukhoz”.

A zászlóbontás hírére a vecsésiek közül többen kiléptek a Jobbikból, de a fideszes sajtóban vizionált jobbikos pártszakadástól messze vagyunk. A Jobbik átvészelt már valóban válságos időszakokat, a mostani szervezkedés azonban nem megrengette, hanem – egyelőre legalábbis – csak megkarcolta a pártot. A jelek szerint Róna Dániel politikusnak volt igaza, aki a vecsési gyűlés előtt a Népszavának elmondta: nem számít rá, hogy az új mozgalomhoz tömegével csatlakoznak majd a kiábrándult jobbikosok. Még az is kérdés – jegyezte meg a politológus –, hogy a személyi ellentétek rögtön az elején nem zilálják-e szét a társaságot.

A Jobbik saját néppárti vonalának erősítésére próbálja felhasználni a helyzetet. Farkas Gergely frakcióvezető-helyettes például kijelentette, nem tart attól, hogy szavazókat veszítenek, hisz a Jobbik sosem volt a szélsőjobboldal pártján. A korábban „cigányozásban, zsidózásban, buzizásban” utazó Jobbik tehát még azt is szeretné, ha a választók kitörölnék emlékezetükből a párt szélsőjobboldali múltját - ahogyan Orbán Viktor rajongótábora is elfeledkezett arról, hogy a Fidesz egészen az ezredfordulóig a Liberális Internacionálé tagja volt.

Az Erő és Elszántság Mozgalom közben országjárást hirdetett, és vezetőséget is választott: az alelnök az Identitesztől érkező László Balázs, az elnök a betyársereges Tyirityán Zsolt lett.

Zoltai Andrea: "Soha nem írnék olyan szövegeket"
Úgy néz ki, kamuprofil alapján tett feljelentést egy „magánszemély” Zoltai Andrea antirasszista civil aktivista ellen. Az illető szerint Zoltai „magyar- és keresztényellenes tevékenységet folytat”, az Instagramon vissza-visszatérő téma nála a palesztinok kiirtása, valamint a trianoni békediktátum kérdése, azonban nem ellenzi, hanem helyesli azokat – olvasható a Betyársereg honlapján.
Zoltai Andrea a Facebook-oldalán cáfolta, hogy bármifajta köze lenne a neki tulajdonított (amúgy valóban vállalhatatlan) bejegyzésekhez. A nevén lévő oldal nem az övé, nincs is fent az Instagramon: „Soha nem írtam, és nem is írnék olyan szövegeket.” Lapunknak azt is hozzátette. „A nácik hazudnak. Próbálnak megfélemlíteni, de ez nem fog sikerülni nekik.”

Szerző