Őssejt-botrány: precedens értékű ítélet született

Többek között kuruzslásért ítéltek felfüggesztett szabadságvesztésre és több millió forintos pénzbüntetésre nyolc embert. Pákh Imre és Fásy Ádám üzletembert 10, illetve 7 millió forintra büntették.

Az ügyészség szerint egy ukrán - sajtóhírek szerint utóbb Nobel-díjra javasolt - tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok engedély nélkül nyújtottak őssejt-kezelést gyógyíthatatlan betegeknek sok millió forintért. A két üzletember a vállalkozáshoz szükséges cég létrehozásában működött közre.

A vádlottak egy kaposvári plasztikai sebész magánklinikáján őssejt-laboratóriumot hoztak létre, majd együttműködési megállapodásokat kötöttek környékbeli kórházakkal, ahonnan alkalmanként 10-15 ezer forintért terhesség-megszakításokból származó szöveteket kaptak.

Az őssejt-kezelések megindítása érdekében többször folyamodtak a helyi ÁNTSZ-hez és az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz engedélyért. A tanácstól nem kapták meg, a dél-dunántúli ÁNTSZ azonban 2007-ben végül engedélyt adott a világszerte erősen vitatott tevékenységre. Az engedélyt azonban még abban az évben vissza is vonták.

A tettesek egy részét gyakorlatilag tetten érték, amikor egy budapesti egészségügyi intézményben éppen őssejt-kezelésre készültek 2009 nyarán. A kezelést bizonyítható módon 21 sértette vette igénybe, többnyire szem alá kapott injekció formájában. Mindannyian gyógyíthatatlanok voltak - daganatos betegek, születési rendellenességgel élők, balesetben megsérültek.

Volt, akinek azt ígérték, hogy a kezelés eredményeként kiszállhat a kerekesszékből, másoknak ellenben megmondták, hogy nem biztos a javulás, illetve nem lehet felgyógyulásra számítani, legfeljebb lassítani tudják állapota romlását. A páciensektől többnyire ötmillió forintot kértek, de volt akitől kevesebbet és olyan is akadt, akit ingyen kezeltek.

Az eljárásban meghallgatott sértetteken kívül még megállapíthatatlan számú páciens vehetett részt a vádlottak által nyújtott őssejt-kezelésben. Az elsőfokú bíróság az egyik vádbeli minősítést, a csalást nem látta megállapíthatónak, de a vádlottak többségét bűnösnek mondta ki emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás bűncselekményében.

Magyarországon még soha nem hoztak ítéletet az 1998-ban a büntető törvénykönyvbe került emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, illetve emberi test tiltott felhasználása elnevezésű bűncselekmények ügyében. A vádlottak - akik mindvégig tagadták bűnösségüket - felmentésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.