Palkovics az év végéig elintézné az MTA kutatóhálózatát

Publikálás dátuma
2019.04.11. 22:11
Palkovics László
Fotó: Vajda József / Népszava
A miniszter szerint rosszul áll az ország az innováció területén, pedig "Magyarország közössége" eredményeket akar látni.
Az év végéig létre kívánja hozni az innovációs tárca az MTA kutatóintézeti hálózatának új struktúráját Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, mint arról az InfoRádiónak nyilatkozott. A miniszter elképzelései szerint - német mintára - két csoportra bontják a most működő, állami fenntartású intézeteket.
"Ha megnézzük, hogy hol állunk az innovációs területen Európában, akkor a 22. helyen állunk, ez hátulról az ötödik hely, tehát nem jó" - jelentette ki Palkovics, akinek kormánya egyébként folyamatosan vonja el a forrásokat az oktatásból és pillanatnyilag az egyetemi felvételihez kötelezővé tett nyelvvizsgával veszi el megszámlálhatatlan fiataltól a továbbtanulás lehetőségét.
Vállalati oldalról nem jelennek meg összegek az MTA-nál kutatásfinanszírozás céljából

- panaszkodott Palkovics. Majd hozzátette, "Magyarország közössége" szeretné látni, hogy az a sok forrás, amit elkölt kutatásra, hogyan hasznosul. (Palkovics László egyébként évekig havi 800 ezer forintot vett fel az MTA-tól anélkül, hogy bármiféle általa végzett kutatói munkának nyoma maradt volna.)
A következő lépés az lesz, hogy azon pontok mentén, amelyekben a minisztérium és az akadémia megállapodott, ki kell alakítani, hogy a kutatói kar milyen szervezeti struktúrában tud dolgozni, annak hogyan nézzen ki az irányítása és hogyan finanszírozható az új rendszer - nyilatkozta a miniszter.
A feladatot 2020 januárjával a miniszter le tervezi zárni, onnantól kellene működnie az új struktúrának.

Arról, hogy az akadémiai köztestület véleménye mennyit számít, azt mondta, "a kormány elképzelése eléggé határozott, hogy másként kívánja működtetni az MTA kutatóhálózatát", mivel "nem egy magán-valamiről van szó, hanem az állam által finanszírozott, a közösség érdekét szolgáló kutatóintézeti hálózatról".
Szerző

Meghívta a Mazsihisz Gulyás Gergelyt a "nézeteltérések tisztázása érdekében"

Publikálás dátuma
2019.04.11. 21:38

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Mazsihisz a holokauszt hiteles emlékezete érdekében a magyar kormánnyal továbbra is párbeszédre törekszik.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a józsefvárosi holokauszt-emlékhellyel kapcsolatos "nézeteltérések tisztázása érdekében" meghívta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy látogasson el a szervezet Síp utcai központjába. A Mazsihisz csütörtökön a honlapján azt írta: a szövetség vezetősége és a Budapesti Zsidó Hitközség - mint a legnagyobb taghitközség - elöljárósága ezt a közleményt közös határozatban fogadta el, hogy megoldódjon a budapesti józsefvárosi pályaudvar helyén tervezett holokauszt-emlékhely ügye.
Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2013 szeptemberében jelentette be, hogy holokauszt-emlékhely épül a józsefvárosi pályaudvaron. A Mazsihisz rendkívüli közgyűlése 2014. februárban döntött arról, hogy a szervezet távol marad a holokauszt-emlékév kormányzati programjaitól, jelezve ezzel, hogy egyebek mellett a Sorsok Háza-projekt leállítását szeretnék elérni. A közgyűlés után a Mazsihisz vezetői levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, ebben azt javasolták, hogy a józsefvárosi Sorsok Háza helyett jöjjön létre az Együttélés Háza a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A jeruzsálemi székhelyű Jad Vasem Intézet 2014 márciusában közölte, hogy nem vesz részt a Sorsok Háza projektben, mert a magyarországi zsidó közösség és a nemzetközi felek, köztük a Jad Vasem érdemi részvétele nélkül fejlesztik a múzeumot.
Schmidt Mária, a Sorsok Háza megvalósításával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója 2015 áprilisában mutatta be az emlékhely koncepcióját a józsefvárosi önkormányzatnak. Lázár János 2016 nyarán - már miniszterként - arról beszélt, hogy a Sorsok Háza kényes kérdés, amelyből nem lehet a magyar zsidóságot kihagyni, "amíg nem tudunk konszenzusra jutni, addig nincs értelme sietni".
Gulyás Gergely tavaly szeptemberben azt jelentette be, hogy idén, a magyarországi holokauszt 75. évfordulóján megnyitja kapuit a Sorsok Háza, amelynek tulajdonosa a Köves Slomó által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lesz. A Mazsihisz erre közleményben úgy reagált: az EMIH bevonása "a legkevésbé sem garantálja", hogy a Sorsok Háza hitelesen, őszintén és felelősen szóljon majd zsidó emberek százezreinek jogfosztásáról és kiirtásáról. Bár az EMIH része a sokszínű magyar zsidóságnak, semmiképpen sem képviseli - jegyezték meg. Gulyás márciusban már minimálisnak nevezte annak az esélyét, hogy még idén megnyíljon a Sorsok Háza.

Kiáltvány a munkásokért

Publikálás dátuma
2019.04.11. 20:53
korábbi felvétel
Fotó: Komjáthi Imre Facebook oldala
A magyar dolgozók védelme és a munkabéke megteremtése a célja az ózdi munkásparlament csütörtökön elfogadott követeléslistájának.
A munka törvénykönyvének a dolgozók érdekeit szolgáló átírása a végső célja a Magyar Szocialista Párt szervezésében elindult munkásparlament-sorozatnak – mondta el lapunknak a ma délutáni ózdi találkozó után Komjáthi Imre. A párt alelnöke kiemelte, hogy szakszervezeti tagok és nem szervezett dolgozók is részt vettek a rendezvényen, ahol elfogadtak egy 10+1 pontos felsorolást a dolgozók mainál jobb megbecsülése érdekében. A Kiáltvány az embert középpontba állító Szociális Európa program megvalósítását sürgeti, az európai minimális bér és nyugdíj bevezetésének fontosságát hangsúlyozza, majd arra hívja fel a magyar munkavállalókat, vegyenek részt az Európai Munka Törvénykönyve kidolgozásában, amely egységesen védené minden munkás jogait és érdekeit. A felhívás emellett a sztrájkjog hazai garantálását is sürgeti. Csatlakozásra szólít fel az Európai Munkaügyi Ügynökséghez, hogy itthon is érvényesüljenek a munkavállalók mobilitásának uniós szabályai, és egy közösségi szintű munkanélküli biztosítási alap létrehozását is felveti, amely nagyobb válságok idején kiegészítené a hazai forrásokat. A nemek közötti egyenlőség hangsúlyozása mellett a Kiáltvány kitér egy uniós akcióterv szükségességére, amely gyermekkortól a munkába állásig kísérné a fiatalok útját. Átlátható és egységes bérrendszert követelnek a közigazgatásban és végül valódi társadalmi párbeszédet, hogy ne lehessen nélkülük dönteni a munkásokat érintő változtatásokról. Komjáthi Imre elmondta, a munkásparlamentek sorozatát ősszel folytatják, de addig is megkezdik a fenti programpontokhoz érkező vélemények jogi feldolgozását, ami később alapja lesz a munkavállalók érdekében kidolgozandó parlamenti javaslatcsomagnak.  
Szerző