Pengeváltás a dolgozók jogairól

A kancelláriaminiszter azt gondolja, szabadon felülírhat törvényeket, a köztisztviselők szakszervezete szerint azonban Lázár János téved.

Törvénysértést követett el Lázár János, amikor a múlt heti kormányinfón „fenyegető nyomást gyakorolt” a Magyar Államkincstár sztrájkra készülő dolgozóira. Így reagált a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) a kancelláriaminiszter kincstári alkalmazottaknak címzett üzenetére, miszerint „jól gondolják meg, sztrájkolnak-e”. A szakszervezet elnöke szerint Lázár önkényesen felülírta a sztrájktörvénynek azt a passzusát, hogy „sztrájkban való részvételre vagy attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető”.

Boros Péterné június elején tájékoztatott arról, hogy a 610 ezer fős köztisztviselői és kormánytisztviselői karból 200 ezren lassan tíz éve nem kaptak béremelést, ezért az Államkincstár dolgozói mellett az önkormányzati tisztviselők és a technikai feladatokat ellátó közalkalmazottak is felhatalmazták a szakszervezeti szövetséget a tiltakozó sztrájk előkészítésére. Az MKKSZ elnöke most lapunknak azt is hozzátette, hogy a kancelláriaminiszter akkor is átlépte a jogszerűség határát, amikor az államkincstárra önkényesen kiterjesztette a sztrájk tilalmát. A hatályos sztrájktörvény ugyanis csak a honvédségi, rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonságnál tiltja kategorikusan a munkabeszüntetést, a listát nem lehet bővíteni. Ráadásul több államigazgatási szervnél a kormány és a terület szakszervezeteinek 1994-ben megkötött külön megállapodása szabályozza a tiltakozó akciók szervezését. Ez alapján a szakszervezeteknek minden érintett munkahelyen meg kell szerezni a köztisztviselők több mint felének a felhatalmazását, hogy bejelenthessék a sztrájk kezdeményezését, vagyis Boros Péterné csak akkor állhatott a nyilvánosság elé, amikor a kezében voltak ezek a támogató nyilatkozatok.

A július 17-én délelőtt 9 és 11 óra közötti két órára meghirdetett munkabeszüntetés előkészítése a szakszervezet internetes oldalán is elérhető szigorú forgatókönyv szerint történik, beleértve azt is, hogy mikor kell elkezdeni a munkahelyi szintű, majd ha ez nem vezet eredményre, akkor a miniszteri szintű egyeztetéseket a sztrájkkövetelésekről. A kincstári alkalmazottak és a helyi hivatalok dolgozói októbertől 25 százalékos bérkiegészítést kérnek, ami januártól beépül az alapbérükbe és elvárják, hogy ehhez adódjon hozzá a versenyszférának ígért 12 százalékos további keresetnövelés. Mindenképpen tárgyalni szeretnének egy hároméves, 50 százalékos bérmegállapodásról és visszakövetelik a szabadnapjukat a Köztisztviselők Napján. A szabadnapot épp a kancelláriaminiszter vette el tőlük egy tavaly őszi javaslatával, és sem ő, sem pedig a végül erre kijelölt Rogán Antal nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a szakszervezetükkel.