Politikai döntés az új állampapír, a pénzügyi szektor tart a megjelenésétől

Tartanak a különböző pénzügyi és tőkepiaci szövetségek vezetői a nyárra várható új Nemzeti Kötvény megjelenésétől - szűrhető le egy hétfői panelbeszélgetésen elhangzottakból.

A befektetési alapok amúgy is stagnáló piacának biztosan rosszat tesz majd a Nemzeti Kötvény megjelenése, mert tőkét von el, akkor, amikor a jelenleg jól szereplő ingatlanpiaci alapoknál is leépülés várható - mondta Vizkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) rendezvényén. Jó pár esztendő eltelik majd addig, amíg a lakossági befektetők alkalmazkodnak az új helyzethez. A szakember az új állampapír megjelentetését politikai döntésnek tartotta, és úgy látja, hogy ebből a forrásból a vállalati szektorhoz nem folyik majd pénz.

Ehhez csatlakozott Zsembery Levente is. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke a magyar tőkepiac jövőjéről nem sok biztatót mondott. Elgondolkodtatónak tartja, hogy a kockázati tőkének mindössze egy százaléka származik a régió vállalkozói szektorából, a többi a térségen kívüli országokból, uniós forrásokból, nemzetközi szervezetektől, illetve hazai állami tőketársaságoktól jön.

Hegedűs Éva, MKT főtitkára, mint bankvezető megjegyezte: a szektor konzervatívan működik, nem kockáztat, forrásai a kamatjövedelmekből származnak. Tudomásul kell venni ugyanakkor, hogy a nálunk tevékenykedő multinacionális cégek ott bankolnak, ahol az anyavállalatuk, tehát nem nálunk. Egyébként Magyarországon hitelkínálati piac van, de amíg a lakossági kölcsönök a GDP 14 százalékát teszik ki, addig az uniós átlag közel 50 százalékos, a vállalati szegmensben pedig ez az arány 17, illetve 35 százalékos. A kis és közepes cégek hitelfelvételén sokat segítene, ha a garancia intézményrendszere fejlődne - tette hozzá a szakember.

A jegybankot képviselő Virág Barnabás ügyvezető igazgató ugyanakkor abban bízik, hogy egyre több lesz Magyarországon a befektetésre, és ezzel párhuzamosan a versenyképesség növelésére szánt pénz, amely elérheti az éves GDP 5 százalékát is.

Valamennyi résztvevő az MNB pontjait hasznosnak tartotta, ugyanakkor óvatosak voltak abban a tekintetben, hogy mindebből mi valósulhat meg belátható időn belül. Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke úgy vélte, hogy mindenek előtt a túlzottan bő és elavult jogi szabályozást kellene mérsékelni, aminek a versenyképesség is hasznát látná.