Vlagyimir Putyin;látogatás;Krím félsziget;

2016-08-18 07:32:00

Putyin nagyban játszik

A Krím félszigetre látogat pénteken Vlagyimir Putyin, az orosz vadászbombázók pedig tegnap is iráni légi támaszpontról felszállva támadták a szíriai iszlamista célpontokat. Mindkét esemény nemzetközi feszültséget szül.

A patthelyzetbe került orosz-ukrán konfliktusban múlt héten robbant a meglepetésbomba, amikor személyesen Putyin jelentette be, hogy az orosz hírszerzés ukrán diverziót, „terrorakciót” hiúsított meg a Krím félszigeten. Kijev cáfol, de Moszkva kitart álláspontja mellett, a nemzetközi közösség pedig mindkét felet önmegtartóztatásra szólította fel, azt kérve, hogy kerüljék a konfliktus eszkalációját.

A feszült hangulat közepette az orosz média tegnap jelentette, hogy pénteken a Krímbe látogat Putyin elnök. A félsziget elcsatolása óta, 2014-től kezdődően Putyin minden év augusztusában ellátogatott a Krímbe.

A talán egyetlen függetlennek számító orosz médiacsoport, az RBK weboldala szerint a Putyin-vizit a szeptemberi választások előtt azt kívánja bizonyítani, hogy Moszkva képes megvédeni a félszigetet és garantálni biztonságát. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az orosz-ukrán válságot a nemzetközi figyelmeztetések ellenére, tovább súlyosbítja Putyin látogatása.

Újabb orosz-amerikai feszültség is kialakulóban van, ezúttal azért, mert az orosz Tu-22M3-as és Szu-34-es bombázók tegnap már második napja az iráni Hamadán légi támaszpontról indultak szíriai bevetésre. Korábban, az elmúlt két hónap során az orosz bombázók Oroszországból felszállva hat alkalommal támadtak, a bombázókat a szíriai Hmejmímben lévő orosz támaszpontról felszálló vadászgépek fedezték.

Sajtóhírek szerint a hamadáni állomásoztatás 60 százalékkal csökkenti a korábban az észak-kaukázusi térségből felszálló orosz nehézbombázók repülési idejét, és növeli a terhelhetőségüket, a mintegy 2000 kilométert 900-ra csökkenti.

Az Egyesült Államok „nem szerencsés” döntésnek nevezte az iráni támaszpont használatát, mert ez sértheti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231-es határozatát, amely megtiltja harci repülők átadását, eladását Irán számára. Washington jelezte, vizsgálni fogja a kérdést. Moszkva azonnal reagált, állítva, nem történt sem transzfer, sem eladás, az iráni bázis használata nem sérti a rezolúciót.