Rakétacsapások és nyelvcsapások - a NATO-csúcson két okból sem szeretik a magyarokat

Magyarország követelésére ismét elmarad a NATO és Ukrajna védelmi minisztereinek hivatalos találkozója az észak-atlanti szövetség tárcavezetőinek szerdán kezdődő kétnapos brüsszeli tanácskozásán. A magyar diplomácia tavaly október óta akadályozza, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság a nagykövetinél magasabb szinten összeüljön. A “vétózás” oka, hogy az ukrán kormány nem hajlandó az oktatási törvény magyar kisebbségeket is hátrányosan érintő rendelkezéseinek a módosítására. Budapest úgy véli, hogy Kijev megsérti nemzetközi kötelezettségeit és a NATO-ban tett vállalásait is azzal, hogy jelentősen korlátozza a kisebbségek nyelvhasználatát.

“Magyarország nagyon értékes szövetségesünk, Ukrajna pedig fontos partnerünk. Remélem, hogy elsimítják a nézeteltéréseiket, és párbeszédük eredménnyel fog zárulni” — válaszolta Jens Stoltenberg NATO főtitkár a magyar-ukrán vitát firtató újságírói kérdésre. A helyzet azonban koránt sem a békülés felé tart: Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tegnap bejelentette, hogy még ezen a héten kiutasítják a beregszászi magyar konzult, amennyiben Budapest nem hívja vissza őt. Klimkin hangot adott azon véleményének is, hogy Oroszország a magyar útlevelek ukrán állampolgároknak Kárpátalján történt kiadása körül kialakult helyzetet felhasználja az említett terület és egész Ukrajna destabilizálására. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett mindenkit, hogy tartózkodjon a kárpátaljai magyarokkal szembeni támadásoktól és zaklatásoktól. Korábban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter azt ígérte, hogy a magyar konzul kiutasítása esetén válaszul Magyarország ki fog utasítani egy ukrán konzult.

A védelmi miniszterek ülését megelőző sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg a közepes hatótávolságú nukleáris erők felszámolásáról 1987-ben megkötött nemzetközi megállapodás felrúgásával vádolta Oroszországot. Mint közölte, hosszú tagadás után az oroszok végre elismerték, hogy egy új rakétarendszer fejlesztettek ki, amely szerinte közvetlenül fenyegeti Európát. "A tagállamok magyarázatot követelnek Moszkvától" — mondta. Jens Stoltenberg hírszerzési okokra hivatkozva nem kívánt részletekkel szolgálni, Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO-nagykövet azonban bejelentette, hogy az Egyesült Államok bizonyítékokat fog tárni a szövetségesek elé az orosz veszélyről, és ha kell kész semlegesíteni az orosz fenyegetést.

Várhatóan a miniszterek szerda esti vacsoráján kerül terítékre a védelmi kiadások emelésének örökzöld témája. Jens Stoltenberg méltatta, hogy az európai szövetségesek és Kanada a múlt évben összesen 5,2 százalékkal emelték védelmi költségvetésüket. A tagállamok évekkel ezelőtt vállalták, hogy 2024-re védelmi kiadásaikat a GDP 2 százalékára emelik. Becslések szerint a szövetségesek felének nincs hiteles terve arra, hogyan teljesítse a célt. Magyarország azonban nem tartozik közéjük, kormányhatározat rögzíti, hogy eleget tesz a vállalásának.