Rakétacsapások és nyelvcsapások - a NATO-csúcson két okból sem szeretik a magyarokat

Publikálás dátuma
2018.10.03. 10:12

Fotó: AFP
Magyarország követelésére ismét elmarad a NATO és Ukrajna védelmi minisztereinek hivatalos találkozója az észak-atlanti szövetség tárcavezetőinek szerdán kezdődő kétnapos brüsszeli tanácskozásán. A magyar diplomácia tavaly október óta akadályozza, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság a nagykövetinél magasabb szinten összeüljön. A “vétózás” oka, hogy az ukrán kormány nem hajlandó az oktatási törvény magyar kisebbségeket is hátrányosan érintő rendelkezéseinek a módosítására. Budapest úgy véli, hogy Kijev megsérti nemzetközi kötelezettségeit és a NATO-ban tett vállalásait is azzal, hogy jelentősen korlátozza a kisebbségek nyelvhasználatát. “Magyarország nagyon értékes szövetségesünk, Ukrajna pedig fontos partnerünk. Remélem, hogy elsimítják a nézeteltéréseiket, és párbeszédük eredménnyel fog zárulni” — válaszolta Jens Stoltenberg NATO főtitkár a magyar-ukrán vitát firtató újságírói kérdésre. A helyzet azonban koránt sem a békülés felé tart: Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tegnap bejelentette, hogy még ezen a héten kiutasítják a beregszászi magyar konzult, amennyiben Budapest nem hívja vissza őt. Klimkin hangot adott azon véleményének is, hogy Oroszország a magyar útlevelek ukrán állampolgároknak Kárpátalján történt kiadása körül kialakult helyzetet felhasználja az említett terület és egész Ukrajna destabilizálására. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett mindenkit, hogy tartózkodjon a kárpátaljai magyarokkal szembeni támadásoktól és zaklatásoktól. Korábban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter azt ígérte, hogy a magyar konzul kiutasítása esetén válaszul Magyarország ki fog utasítani egy ukrán konzult.   A védelmi miniszterek ülését megelőző sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg a közepes hatótávolságú nukleáris erők felszámolásáról 1987-ben megkötött nemzetközi megállapodás felrúgásával vádolta Oroszországot. Mint közölte, hosszú tagadás után az oroszok végre elismerték, hogy egy új rakétarendszer fejlesztettek ki, amely szerinte közvetlenül fenyegeti Európát. "A tagállamok magyarázatot követelnek Moszkvától" — mondta. Jens Stoltenberg hírszerzési okokra hivatkozva nem kívánt részletekkel szolgálni, Kay Bailey Hutchinson amerikai NATO-nagykövet azonban bejelentette, hogy az Egyesült Államok bizonyítékokat fog tárni a szövetségesek elé az orosz veszélyről, és ha kell kész semlegesíteni az orosz fenyegetést. Várhatóan a miniszterek szerda esti vacsoráján kerül terítékre a védelmi kiadások emelésének örökzöld témája. Jens Stoltenberg méltatta, hogy az európai szövetségesek és Kanada a múlt évben összesen 5,2 százalékkal emelték védelmi költségvetésüket. A tagállamok évekkel ezelőtt vállalták, hogy 2024-re védelmi kiadásaikat a GDP 2 százalékára emelik. Becslések szerint a szövetségesek felének nincs hiteles terve arra, hogyan teljesítse a célt. Magyarország azonban nem tartozik közéjük, kormányhatározat rögzíti, hogy eleget tesz a vállalásának.
Témák
NATO

New York Times: Trump segített a szüleinek adót csalni

Publikálás dátuma
2018.10.03. 09:42

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Az amerikai elnök ügyvédje hamisnak minősítette az állítást, az adóhivatal megvizsgálja a cikkben megfogalmazottakat.
Donald Trump amerikai elnök évtizedekkel ezelőtt segített a szüleinek, hogy dollármilliókat titkoljanak el az adóhivatal elől – írta internetes oldalán a The New York Times. Trump ügyvédje hamisnak minősítette a cikkben foglaltakat. Az MTI összefoglalója szerint a lap azt állítja, hogy Trump – aki a 2016-os elnökválasztási kampányban azt hirdette magáról, hogy önerejéből lett milliárdos, és ismert építési vállalkozó édesapjától csak kevés anyagi segítséget kapott – valójában az apjától örökölte a vagyonát. Ez – írta a lap – mai értéken számolva több mint 400 millió dollár volt, és úgy hízott ilyen nagyra, hogy Donald Trump és a testvérei a kilencvenes években a többi között gyanús adómegkerülési technikákat alkalmazva és fantomcég létrehozásával segítettek a szüleiknek a valós vagyonuk eltitkolásában. A lap szerint az adóhivatal (IRS) nem szentelt különösebb figyelmet e manővereknek, így Fred és Mary Trump – az elnök néhai szülei – több mint egymilliárd dollárt tudtak tovább örökíteni a gyermekeiknek.

New York állam adóhivatala megvizsgálja az ügyet

Charles Harder, Trump ügyvédje a lapnak küldött közleményben leszögezte: a cikkben megfogalmazott állítások „száz százalékig hamisak és rendkívül rágalmazóak”. Az ügyvéd közölte, hogy senki nem követett el csalást vagy adóelkerülést, és „azok a tények, amelyekre a Times vádjai épülnek, rendkívül pontatlanok”. Az ügyvéd ugyanakkor fontosnak tartotta közölni azt is, hogy az üzleti ügyek részleteit, így az adóval kapcsolatos dolgokat is Donald Trump a testvéreire és adószakemberekre bízta. Harder aláhúzta továbbá, hogy a Trump család tagjai adószakemberekkel végeztették e feladatokat. A család nevében közleményt adott ki az elnök testvére, Robert Trump is. Leszögezte: az ajándékok, örökségek és ingatlanok után járó adókat időben befizették, és a család a továbbiakban nem kívánja kommentálni a húsz évvel ezelőtti történéseket. Robert Trump egyúttal az elhunyt szülők magánélete iránti tiszteletet kért. A Fehér Ház szerint a The New York Times cikke félrevezető, a szövetségi adóhivatal pedig annak idején ellenőrizte és jóváhagyta a Trump család tranzakcióit. A CNBC televízió kedden este azt jelentette: New York állam adóhivatala megvizsgálja a The New York Times cikkében megfogalmazottakat.
Szerző

Az olaszok marokra fogják, és úgy rángatják az uniós oroszlán bajszát

Publikálás dátuma
2018.10.03. 09:32

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Brüsszel szakítópróbája az olasz költségvetés, amely egyfajta provokáció is, hiszen a Bizottságnak szankciókat kellene bevezetnie Róma ellen.
A görög válság során az Európai Bizottság jelentősen szigorította költségvetési politikáját. Most azonban kiderül, mit érnek ezek az intézkedések. Múlt csütörtökön nem voltak túl nyugodtak az európai piacok azelőtt, hogy Giovanni Tria olasz pénzügyminiszter bemutatta a következő költségvetés sarokszámait. A populista olasz kormány két pártja, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga kedvenc egyik témája ugyanis, hogy Brüsszel kemény megszorításai miatt nem gyarapszik kellőképpen az olasz gazdaság. Az állam pénzügyi helyzete katasztrofális, az adósságállomány a gazdasági teljesítmény 
130 százaléka.
Az Európai Bizottság előírásai alapján a GDP-arányos költségvetési hiánynak 3 százalék alatt kell maradnia. Csakhogy a kormány a programban egy sor olyan intézkedést vázolt fel, amelyek megvalósításával aligha lehet teljesíteni ezeket a költségvetési előírásokat. Luigi Di Maio, az M5S elnöke, kormányfőhelyettes a kampány során feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését ígérte a szegények számára, azt is közölte, leszállítaná a nyugdíjkorhatárt és egykulcsos adót vezetne be a vállalkozásoknak. Tria pragmatikus szakember, aki a szigorú költségvetési politika híve, ám nem könnyű menedzselnie ezt az ígéretdömpinget, s nem is egyszerű szót értenie sem Di Maióval, sem a Ligát irányító Matteo Salvini belügyminiszterrel. Eredetileg azt ígérte, hogy a hiányt 1,6 százalék alatt kívánja tartani, ám a költségvetés végül teljesen más számot tartalmazott: 2,6 százalékra vinnék fel a deficitet. Bár a két volt kormányfőt, Silvio Berlusconit és Matteo Renzit nem sok dolog köti össze, mindketten megdöbbentek a pazarlás mértékén. Renzi egyenesen venezuelai állapotokat vizionált, s felelőtlenséggel vádolta a két párti koalíciót. Berlusconi ugyanakkor úgy vélte, ezzel a költségvetéssel szegénysorba taszítják Olaszországot. Az Európai Bizottság a 2011. decemberi stabilitási paktum óta elvileg pénzbüntetést róhat ki azokra az államokra, amelyek nem követik a deficit csökkentésére vonatkozó előírásait. Ennek mértéke elérheti akár az éves gazdasági teljesítmény 0,2 százalékát is. A szankciókat elvben hamar elrendelhetik, az akkori megállapodást ugyanis úgy dolgozták ki, hogy a Tanácsban ne lehessen megvétózni az intézkedést. Az előírás értelmében ha az Európai Bizottság elrendeli a büntetést, s a pénzügyi tárcavezetők minősített többsége nem sorakozik fel az adott tagország ellen, akkor a döntés megtámadhatatlan. Ezekkel a fenyegetésekkel az volt a cél, hogy ne fordulhasson elő még egyszer egy a görögországiéhoz hasonló válság. Mindez azonban a gyakorlatban nem ilyen egyszerű. A szankciók elrendeléséhez ugyanis az Európai Bizottság politikai bátorságára is szükség van. 2015 januárjában Jean-Claude Juncker meghatározta, mely esetekben használhatják a büntetőintézkedéseket. Akkor azonban azt is hangoztatta, hogy ez távolról sem a stabilitási paktum felvizezését jelenti. Most azonban még a Juncker-ajánlás figyelembe vételével is egyértelmű: az előírások alapján Olaszországot meg kellene büntetni. Bár a deficit 3 százalék alatt marad, a 130 százalékos adósságállomány jóval a Brüsszel által előírt 60 százalék felett van. S nem is kérdés, hogy az olasz kabinet új intézkedéseivel ez a szám csak növekszik. Az Európai Bizottság azonban nincs könnyű helyzetben.
Ha ugyanis szigorúan lép fel Rómával szemben, akkor az olasz kabinet még határozottabban harsoghatja, hogy Brüsszel támadást intézett vele szemben.

 Az olasz sajtó azonban abból indul ki, hogy a pénzügyminiszterek novemberben elutasítják az olasz büdzsé tervezetét. Ha ez bekövetkezik, akkor az beláthatatlan láncreakció indulhat el, hiszen előre borítékolható: jelentősen csökken az olasz tőzsdeindex, megindul az euró értékvesztése a dollárral szemben. Olaszország tehát számos fejtörést okoz majd Brüsszelnek, az azonban előre látható: igazán jó megoldás nincs.
Frissítve: 2018.10.03. 10:35