Röntgenkép kórházigazgatókról

Egy 9,5 milliárd forintos fejlesztési program részeként 43 millió forintért az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) felmérette az állami kórházak főigazgatóinak és gazdasági igazgatóinak vezetői képességeit, sőt tréningekre is beíratta őket. Az érintettek többsége nem bánja a felmérést, de senki nem tudja, mire használják majd a tesztek eredményeit.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) egyik legnagyobb, 9,5 milliárd forintos uniós projektje a hazai ellátórendszer minden szeletét szeretné hatékonyabbá tenni, ennek keretében pedig az állami kórházak főigazgatóinak és gazdasági igazgatóinak szűrése arra keresett választ, vajon milyen vezetői képességekkel rendelkeznek. A tesztek megmutatták, mennyire stresszesek és mennyire képesek kezelni a feszült helyzeteket. Van, aki szeret tükörbe nézni és van, aki nem, utóbbiaknak biztosan voltak fenntartásaik a vizsgálat előtt és lehet, hogy nem azt az eredményt kapták magukról, amit vártak. Így értékelte egy több évtizedes vezetői múlttal rendelkező kórházigazgató, hogy társaihoz hasonlóan pszichológiai teszteket kellett kitöltenie, majd egy órán át lélekbúvárok elemezték a válaszait, ami után velük együtt ki kellett választania, milyen fejlesztéseken kell megjelennie.

Rácz Jenő, a Kórházszövetség korábbi elnöke hétfőn megy érzelmi intelligenciafejlesztő tréningre, ami kifejezetten érdekli, maga kérte a lehetőséget. Mehetett volna még vezetői működést és irányítóképességet fejlesztő, a hitelességet, kiszámíthatóságot erősítő, a döntéshozatalt vagy a változások feldolgozását segítő, esetleg az elkötelezettséget és munkabírást javító foglalkozásokra vagy kommunikációs tréningre. A veszprémi kórház főigazgatója a Népszavának úgy tréfálkozott: végre hivatalosan is bebizonyosodott, mennyire jól kezeli a feszültségeket, ráadásul ilyen „vén fejjel” is szeret tanulni. Szerinte ugyan túl későn szereztek tudomást a vizsgálatról, de komoly fenntartásai csak annak lehetnek, aki nem szereti, ha idegenek is belelátnak az életébe. A vizsgálat megítélése persze azon múlik, hogy mire használják majd az eredményeket – véli Rácz Jenő. Most amiatt izgulnak néhányan, mert kiderült róluk, hogy nehezen viselik a stresszes helyzeteket, de – mint mondja – nekik sem kell kirúgástól tartani.

A fővárosi Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója is hasznosnak tartja a felmérést és a szándékot, hogy a kórházi vezetőket oktassák. Ficzere Andrea úgy látja, ebben a körben nem mindenki végzett menedzserképzőt, ráadásul a vezetővé válás hosszú folyamat, ahol az egyéni adottságok mellett sokat számít a tapasztalat, ezt pedig segíthetik a mostani programban elérhető tréningek. A legfontosabb persze az lenne – hangsúlyozza a főigazgató -, hogy a majdani vezetők kiválasztása előtt komplex vizsgálat után mondják ki a döntéshozók valakiről, hogy alkalmas-e vezetőnek vagy sem.

Tölgyes Anna a személyes értékelést tartja a leghasznosabbnak: maga sem gondolta volna, hogy látszólag semleges válaszaiból is egyértelműen kiderül, csak a feladataira koncentrált az utóbbi időben és elhanyagolta a pihenést, az egészségét. A szolnoki Hetényi Géza Kórház megbízott főigazgatóját mások szembesítették vele, hogy az egészségügy mostani helyzetében csak szaporodnak a kórházak gondjai, de ebbe nem szabad tönkre mennie.

Az „Egészségesebb Egészségügyért Program” egyik legfontosabb eleme az egyén felelősségének hangsúlyozása – ez olvasható ki a hatalmas uniós projekthez fűzött, szerkesztőségünkbe eljuttatott magyarázatból. AZ ÁEEK szakmai igazgatója, Skultéty László ugyan először interjút ígért a vezetői átvilágításról, majd lemondta azt és egyoldalas összefoglalót küldött, amiből az derül ki, hogy a felmérés azért nagyon fontos, mert „a vezetői kompetenciák az intézmények kulcserőforrásai, amelyek fejlesztése az egész intézmény működésére, a kórházak munkaerő-megtartó erejére és a betegek elégedettségére is kihat”.

A kórházi vezetők átvilágítására kiírt közbeszerzési pályázat kilenc indulójából választotta ki az ÁEEK az Abaculus Plusz Pszichológiai Kutató Kft.-t, amely csaknem 43 millió forintért vállalta a 210 főigazgató és gazdasági igazgató vizsgálatát, értékelését és tréningezését, valamint a tanulmányokkal kiegészített teljes módszertani csomag átadását. A cégvezető elhárította kérdéseinket, mondván, hogy a programról csak a megrendelő állami ellátó nyilatkozhat. A veszprémi kórház főigazgatója egyébként elismeréssel beszélt munkájukról, hangsúlyozva, hogy a piaci világban sok vállalatvezető komoly pénzeket fizet ki egy ilyen fejlesztési programért.

Az MSZP egészségpolitikusa, Havas Szófia érdeklődésünkre úgy fogalmazott: nagyon meglepődött az ötleten, hogy évtizedek óta vezetőként dolgozó, nagy tapasztalattal rendelkező embereket tesztelgetnek, mert ezt nem tartja hasznosnak. Különösen azoknak a helyzetét tartja bizonytalannak, akik évek óta megbízottként vezetik az intézményeket, hiszen a kiírásra váró vezetői pályázatoknál már figyelembe vehetik a mostani tesztek eredményeit. Egyébként – Ficzere Andreához hasonlóan - maga is támogatná, hogy középvezetőktől felfelé minden szakmában ehhez hasonló módszerekkel válasszák ki az új vezetőket, sőt azt sem tartaná ördögtől valónak, ha az ország irányítóit is alávetnék a vizsgálatoknak. Mégis pénzkidobásnak tartja a kórházigazgatók mostani tesztelését, mert szerinte nem látszik a vizsgálat valódi célja, ami nélkül olyan az egész, mint a Semmelweis Egyetemen készülő Korányi projekt, ahol 15 milliárd forint uniós forrásból eddig csak egy működésképtelen betonvázat sikerült összehozni. Havas Szófia az egészségügy mostani helyzetét tartja stresszesnek, ahol mindennapos a fennmaradásért vívott küzdelem, de ha ezt egy vezető beismeri, akkor szerinte könnyen az utcán találhatja magát. Így hát most minden kórházigazgató a 22-es csapdájában vergődik.