Sajtószabadság Oroszországban: szétesett egy szerkesztőség, miután Putyin szövetségeseiről írtak

Publikálás dátuma
2019.05.20. 19:23

Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP
Előbb kirúgtak két újságírót, majd felmondott 11 másik - köztük a főszerkesztő és a teljes belpolitika-rovat.
Felmondott az orosz Kommersant napilap főszerkesztője és tíz újságírója hétfőn - írja a Reuters. Az előzmény, hogy a lapban megjelent egy Vlagyimir Putyin közeli támogatóiról szóló cikk, melyben a két szerző az elnök körüli szövetségek átrendeződéséről spekulál.
Az ugyan nem világos, hogy a cikk felvetése - vagyis, hogy Sergei Naryshkin titkosszolgálati vezető léphet Valentina Matviyenko, a parlament felsőházának szóvivőjének helyébe - mi volt a probléma, minden esetre azonnal kirúgták a szerzőket. Állítólag a lap tulajdonosa, Alisher Usmanov hozta meg az erről szóló döntést. A többiek önként mondtak fel, így távozott többek közt a teljes belpolitikai rovat.
A hírügynökség megkeresésére a Kommersant hivatalosan nem kommentálta a történeteket.
Szerző

Kurz kormánya is bukhat

Publikálás dátuma
2019.05.20. 19:05

Fotó: ROLAND SCHLAGER / AFP
Tovább folytatódik a belpolitikai válság Ausztriában. Véget ért az ÖVP és az FPÖ kormányzati együttműködése.
Távoznak az FPÖ miniszterei az osztrák kormányból, miután Sebastian Kurz kancellár bejelentette, meneszti kabinetjéből Herbert Kickl belügyminisztert. A távozó tárcavezetőket szakértőkkel kívánja helyettesíteni – közölte a bécsi kormány feje hétfő késő délutáni sajtóértekezletén. Kifejtette, az általa vezetett Osztrák Néppárt (ÖVP) és a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kormányzati együttműködése ezzel véget ért. Kurz a Strache-ügy teljes kivizsgálását sürgette. Kickl személye nem csak azért került középpontba, mert az utóbbi időben megromlott a kancellár és a belügyminiszter viszonya, aki a neonáci identitárius mozgalom egyik gyűlésén egy ízben felszólalt. Az ok az is, hogy amikor 2017 júliusában a botrányos Strache-videó készült, Kickl az FPÖ egyik legbefolyásosabb személyisége volt, a párt főtitkáraként ténykedett. Kurz nem bízott abban, hogy egy az FPÖ által delegált belügyminiszter hajlamos feltárni, mi is történt valójában. Az FPÖ nyíltan megfenyegette Kurzot: ha meneszti a belügyminisztert, akkor támogatna egy esetleges vele szembeni bizalmatlansági indítványt. A Jetzt nevű ellenzéki lista jelezte, hogy a parlament következő ülésén javasolni is fogja a bizalmi voksolást. Így előfordulhat az, hogy Kurz kormánya is hamar megbukik, s egy más összetételű kabinet irányítja az országot a várhatóan szeptemberben megrendezendő előrehozott választásig.
Frissítve: 2019.05.20. 20:48

Zelenszkij miatt lemondott az ukrán kormányfő is

Publikálás dátuma
2019.05.20. 17:45

Fotó: VLADYSLAV MUSIENKO / AFP
Hacsak fele valósul meg annak, amit Volodimir Zelenszkij elnök ígért hétfői beiktatásán, akkor is valami gyökeresen új kezdődik Ukrajnában. A miniszterelnök, a védelmi miniszter és a titkosszolgálat vezetője már le is mondott miatta.
Nem véletlenül tett meg mindent a leváltott államfő mögött álló kijevi parlamenti többség, hogy május 27. utánra tolják ki Volodimir Zelenszkij hivatalba lépését. Az új államfő hétfői beiktatásán azonnal be is jelentette a parlament feloszlatását. Ez azt jelenti, hogy az elnöki rendelet megjelenését követő 60 napon belül előrehozott választásokat kell tartani. Ha sikerült volna a hónap végéig kitolni Zelenszkij beiktatását, akkor már nem lett volna lehetősége előrehozott választást hirdetni, mert az október 28-ra kitűzött voksolást megelőzően hat hónapig, vagyis május 27. után már nem lehet feloszlatni a parlamentet.
Bár így is történt még egy utolsó próbálkozás. A törvényhozás múlt csütörtökön jelölte ki az új elnök beiktatásának időpontját, pénteken pedig a Porosenko korábbi miniszterelnöke, Arszenyij Jacenyuk által vezetett Népi Front kilépett a kormánykoalícióból. Mivel az új koalíció megalakulására a törvény 30 napot biztosít, úgy tűnt, Zelenszkij már nem írhat ki előrehozott választást.

Trump elküldte jókívánságait

Az Egyesült Államok küldöttségét vezető Rick Perry a beiktatás után úgy nyilatkozott, hogy "elbűvölte" az elnök ünnepi beszéde, szmolt be a golos.ua portál. Perry Donald Trump amerikai elnök üdvözletét tolmácsolta Zelenszkijnek. Mint fogalmazott, ez az üzenet nagyon egyszerű. Trump elnök, az Egyesült Államok várja az új elnökkel, és reményei szerint az új parlamenttel való együttműködést.

Csakhogy, amint egy, a lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő kárpátaljai közszereplő fogalmazott, bár Ukrajnában „akkor veszik figyelembe a törvényes előírásokat, ha az érdekükben áll”, illetve „itt minden és mindennek az ellentéte is lehetséges”, a parlamentet uraló többség ezúttal elszámolta magát.
Az új elnöknek van jogalapja a feloszlatásra, ugyanis az eredetileg öt koalíciós pártból 3 már korábban kilépett, aminek következtében megszűnt a parlamenti többség.

Bírói végzés kötelezte a parlament elnökét, hogy március 12-ig nyújtsa be a koalíció 226 képviselőjének névsorát (ennyi szükséges az egyszerű többséghez). Mivel ez nem történt meg, így Zelenszkij jogilag élhetett az alkalommal, amit nem is szalasztott el. 
Az ukrán választási bizottság titkára, Natalia Bernatskaya röviddel az elnöki bejelentés után közölte: ha az elnöki rendelet megszületik, meg is kezdődik a hatvan napos előrehozott választási folyamat, számolt be az Interfax Ukrajna hírügynökség.
Zelenszkijnek tervei megvalósításához szüksége van egy olyan parlamenti többségre, amely támogatja, vagy legalábbis nem akadályozza munkáját. A jelenlegi törvényhozás azonban egy, az elnöki jogkörök megnyirbálását célzó törvény elfogadására illetve a választási törvény módosítására készült. Egy, a múlt héten közreadott felmérés szerint,
az új elnök pártja, amely az őt ismertté tevő tévéműsor alapján ugyancsak a Nép Szolgája néven fut, első helyen áll a választói preferenciákban, a biztos szavazók között 39,9 százalékkal kényelmes győzelmet arathat.

A beiktatására gyalogosan érkező elnök ünnepi beszédében elsődleges céljaként azt jelölte meg, hogy tűzszünetet érjen el a Donyec-medencében. A békéért kész kockára tenni azt is, hogy elveszti népszerűségét, akár elnöki tisztségét is. A korábbi vezetés retorikájával szöges ellentétben, azt is hangsúlyozta: „bár nem mi kezdtük a háborút, nekünk kell azt befejezni. Ennek érdekében készen állunk a párbeszédre”. A békéhez vezető első lépésként az Oroszországban fogva tartott ukránok kiszabadítását nevezte meg.

Putyin kivár

Vlagyimir Putyin egyelőre nem szándékozik üdvözölni Volodimir Zelenszkijt beiktatása alkalmából, jelentette be Dmitrij Peszkov. Az orosz elnöki szóvivő szerint Putyin majd akkor gratulál ukrán kollégájának, ha az már megtette az első sikeres lépéseket a donbászi konfliktus rendezése, valamint az orosz-ukrán kétoldalú kapcsolatokban fennálló feszültség oldása érdekében. Hogy pontosan mik lennének ezek az elvárt első eredmények, arról nem beszélt a szóvivő. Azt azonban ezúttal is leszögezte, hogy a Krím az Orosz Föderáció része, hovátartozása nem kérdés. Peszkov ezzel arra reagált, hogy Zelenszkij a Krím kapcsán azt mondta, nem tartja helyesnek az elveszített területek visszaszerzéséről beszélni, mert "nem elvesztett az, ami jog szerint a tied".

Az is az radikális különbség a majdan utáni vezetéshez képest, hogy Zelenszkij prioritásnak nevezte a keleti országrészben lakók bizalmának visszaszerzését. Mindent meg kell tenni azért, hogy az „ideiglenesen megszállt” területeken élők ukránoknak érezhessék magukat, mondta az elnök, aki ennél a résznél már orosz nyelvre tért át. Az sem billentette ki egyensúlyából, hogy a népviseletbe öltözött radikális pártelnök, Oleh Ljasko azonnal bekiabálással próbálta megzavarni.
„Ukrajna orosz nyelvet beszélő lakói is ukránok”

- tette helyre a nacionalista politikust Zelenszkij, akitől a béke megteremtése, a korrupció visszaszorítása mellett az etnikai kisebbségekhez tartozó lakosság a nemrég megszavazott nyelvtörvény eltörlését is reméli.

Lemondott a kormányfő

Zelenszkij felszólította a kormányt a titkosszolgálat vezetőjének, a védelmi miniszternek és a főügyésznek a felmentésre, és azt tanácsolta a kormánytagoknak is, hogy maguktól nyújtsák be felmentésüket.
A hatás nem maradt el: bejelentette lemondását tisztségéről hétfőn Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő, aki e lépését a frissen beiktatott államfővel fennálló nézeteltérésével indokolta. Hétfőn Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter és Vaszil Hricak, a titkosszolgálat (SZBU) vezetője is benyújtotta lemondását.

Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő
Fotó: VLADYSLAV MUSIENKO / AFP
Szerző
Frissítve: 2019.05.20. 18:27