Startol az első arab-uniós csúcs

Az ENSZ migrációs megállapodásának említése kikerült az egyiptomi találkozó közleményéből, így Magyarország számára is elfogadhatóvá vált.

Negyvenkilenc ország részvételével nyílik meg vasárnap az Arab Liga és az Európai Unió országainak első csúcstalálkozója. A két szervezet legalább 20 éve próbálja egy asztalhoz ültetni az állam- és kormányfőket, és az erőfeszítések csak most értek be. Hogy miért éppen most? Európai oldalon a migráció és a terrorveszély, az arabok részéről pedig Abdel Fatah el-Sziszi egyiptomi elnök regionális ambíciói miatt — vélekedik James Moran szakértő, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjának munkatársa friss tanulmányában.

A csúcs előkészületei nem voltak zökkenőmentesek. A tanácskozást megelőző február negyedikei brüsszeli külügyminiszteri ülésen nem sikerült elfogadni az előterjesztett közös közleményt, mert a dokumentum az ENSZ migrációs megállapodására utaló megjegyzéseket tartalmazott, és azokat Magyarország - egyedüliként az EU tagállamai közül - elfogadhatatlannak tartotta. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Brüsszel a “hátsó kiskapun próbálja visszahozni” az egyébként jogilag nem kötelező erejű paktumot a tárgyalóasztalra, jóllehet azt kilenc EU-ország nem írta alá. A kudarcot követően a felek átírták a dokumentumot, kihúzták belőle belőle a vitatott ENSZ megállapodás említését, s így az már elfogadhatóvá vált Magyarország számára. Diplomáciai források lapunknak megerősítették, hogy a közlemény szövegezése befejeződött, és a tervezetet minden résztvevő jóváhagyásra alkalmasnak találta.

A csúcs ötlete tavaly szeptemberben merült fel, amikor Sebastian Kurz osztrák kormányfő és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Egyiptomba látogatott. Bár a vizit nem érte el a célját, mert a kairói vezetés nem mutatott készséget arra, hogy az Európába tartó migránsok számára a törökországihoz hasonló menekülttáborokat, netán partraszállási platformokat létesítsen a területén, a magas szintű találkozó szervezése mégis elkezdődhetett.

Sokat elárul az európai és az arab országok kapcsolatrendszerének bonyolultságáról, hogy az utolsó pillanatra sikerült összeállítani a résztvevők névsorát. A kétnapos tanácskozáson 24 európai ország képviselteti magát a legmagasabb szinten, köztük a magyar miniszterelnök. Angela Merkel szóvivője csak pénteken jelentette be, hogy a német kancellár elutazik Sarm Es-Sejkbe, miután bizonyossá vált, hogy a tanácskozásról távol marad a háborús bűnökkel gyanusított Omár al-Basír szudáni elnök. A szaúd-arábiai delegációt az uralkodó vezeti, és nem Mohamed bin Szalmán trónörökös, aki sok európai számára persona non grata a Dzsamal Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolásában játszott állítólagos szerepe miatt.

A csúcson természetesen nem vesz részt Basír al-Asszad szíriai elnök, mivel Damaszkuszt nyolc éve kipenderítették az Arab Ligából. Hírek szerint azonban már márciusban visszafogadhatják.

Szíria az elnöke jelenléte nélkül is uralni fogja a találkozó napirendjét. Az országban növekvő iráni befolyás, a radikális fegyveres mozgalmak jelenléte és a menekültek helyzete egyaránt aggodalmakat keltenek Európában és az Arab-félszigeten, csakúgy, mint az amerikai katonák bejelentett részleges kivonulása és a dzsihádisták oldalán harcolt külföldiek esetleges visszatérése Európába. Téma lesz a jemeni és a líbiai konfliktus megoldásának lehetősége, és bizonyosan szóba kerül a sokak szerint eleve kudarcra ítélt amerikai-izraeli közel-keleti békekezdeményezés.

A szervezők szándéka szerint a tárgyalásokon az együttműködés erősítését fogják szorgalmazni a migráció, a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a klímaváltozás terén, és a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokban. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata a térség stabilitásának megteremtését, illetve fenntartását szolgáló erőfeszítésekre helyezi majd a hangsúlyt, nem erőlteti az emberi jogok vagy a demokrácia tiszteletben tartásának fontosságát.