Gyakorlatilag semmi se működik jól a hazai hulladékgazdálkodási rendszerben – foglalható össze az Index tudósítása a jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula friss elemzéséről. A 2012-ben rögzített, majd 2013-ban 10 százalékkal mérsékelt helyi kukadíjak az ágazat működtetési költségeinek kevesebb mint felét fedezik – állapítja meg az anyag.
A szemétszállítás ellentétes az Alaptörvény lehető legkisebb környezetszennyezésre vonatkozó előírásával. A díj szintje nem veszi figyelembe se a közszolgáltatási költségeket, se a szennyező fizet-elvet. A lerakási járulékot se a lakosságra, hanem a kukacégre terhelik, így az nem ösztönzi a szemetelés mérséklését. Bándi Gyula aggályosnak tartja a csekkek beszedésére és a bevételek szemétszállítóknak való visszaosztására két éve alapított NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Kooridnáló és Vagyonkezelő Zrt. jogi helyzetét is.
A társaság azzal, hogy a hulladékcégek léte az általa kiállított „megfelelőségi véleménytől” függ, egy fajta hatóságként is fellép. Az állami társaság gazdálkodása átláthatatlan – tavalyi mérlegét június óta jogszabálysértő módon titkolja -, számlázási rendszere a visszajelzések alapján nem alkalmas a díjak biztonságos beszedésére, a hulladékcégek pedig a nekik járó bevételek rendszertelen, akadozó, hónapokat késő, esetenként teljesen elmaradó átutalására panaszkodnak.
Az NHKV döntéseiben érintett felek számára a törvény ugyanakkor semmiféle jogorvoslati lehetőséget nem biztosít. Eladdig, hogy az ágazat legalapvetőbb előírásait tartalmazó, 2017-re vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet (OHKT) tavaly decemberben fogadták el. Mindezek nyomán az ágazatban mára teljesen elapadtak az eszözök, gépek pótlási forrásai. A szolgáltatást tehát egyre nagyobb mértékben költségvetési pénzekből tartják fenn. Felhánytorgatja a gyakori jogszabályváltozásokat is. Az EU jelzései alapján Magyarország valószínűleg nem lesz képes teljesíteni a 2020-ig kitűzött 50 százalékos hulladékfeldolgozásiarány-célokat. Bándi Gyula javasolja az NHKV jogi helyzetének tisztázását, döntéseinek megkérdőjelezhetőségét, az OHKT tárgyév előtti elfogadását, a szakmai felvetések átgondolását és azt is, hogy ismét a közszolgáltató szedhesse be munkája ellenértékét.