Szennyezettek a budapesti buszmegállók

Még a légszennyezettségéről közismert Széna téri mérőállomás is jellemzően alacsonyabb NO₂-koncentrációs értékeket mutatott, mint a pár méterre lévő Széll Kálmán téri buszmegállóban mért adatok.

A Greenpeace 2019 áprilisában AQMesh légszennyezésmérő eszközzel vizsgálta a nitrogén-dioxid (NO₂) légszennyezettséget három fővárosi buszmegállóban. A mérések azt mutatták: a buszmegállókban szignifikánsan jelentősebb a légszennyezettség, mint ugyanabban az időszakban a környező hivatalos mérőállomásokon. A Népszínház utca elején lévő buszmegállóban körülbelül háromszor, a Blaha Lujza téri buszmegállóban több mint kétszer akkora volt az NO₂-koncentráció, mint a közelükben lévő Teleki téri, illetve Erzsébet téri mérőállomásokon. Még a légszennyezettségéről közismert Széna téri mérőállomás is jellemzően alacsonyabb NO₂-koncentrációs értékeket mutatott, mint a pár méterre lévő Széll Kálmán téri buszmegállóban mért adatok.

A Greenpeace megvizsgálta a tömegközlekedésben használt buszállományt is. Ebből kiderül: a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megrendelésére 1432 autóbuszból még mindig mintegy 600 darab nagyon alacsony környezetvédelmi besorolású (EURO 0-III), erősen légszennyező busz. Ez a kevesebb régi busz felelős a buszokból származó nitrogén-dioxid-szennyezettség döntő részéért. Sajnálatos módon a buszállomány átlagéletkorának 2013 óta tartó csökkenése 2016-ban megállt, sőt azóta újra 10 éves életkor fölé nőtt az átlagéletkor.

A nitrogén-dioxid-szennyezettség veszélyes. A jellemzően a dízel járművekből származó nitrogén-oxidok csökkentik a tüdőfunkciót, különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is, továbbá gyengítik a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességünket. A közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása – ezen belül is leginkább a nitrogén-dioxid-szennyezés – világszerte évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés elég a megbetegedésekhez. Hazánkban körülbelül két és félszeresére nőtt az elmúlt 15 évben a nitrogén-dioxid-szennyezéssel is összefüggő asztmás betegek száma.

A dízelüzemű személygépjárművek száma több mint duplájára nőtt az elmúlt 12 évben, és nőtt az autók átlagéletkora is.