2019. október 17.
2019. október 10.
2019. október 03.
2019. szeptember 26.
2019. szeptember 19.
2019. szeptember 12.
2019. szeptember 05.
2019. augusztus 29.
2019. augusztus 22.
2019. augusztus 15.
2019. augusztus 08.
2019. augusztus 01.
2019. július 25.
2019. július 18.
2019. július 11.
2019. július 04.
2018. november 03.

Kácsor Zsolt: A cukor védőbeszéde

„Ez a valaki, aki mindezt elmesélte, azt magyarázta, hogy a meg nem nevezett főhivatal előtt a színvallás után úgy egybeolvadtak a kollégájával, mint a kávé és a…

2018. október 27.

Kácsor Zsolt: Az árulók koronája

Mi is történt azon a száz évvel ezelőtti napon? Röviden álljon itt a nép követelése: követelték a sokat szenvedett magyar katonák hazahívását a frontról,…

2018. október 20.
2018. október 13.

Kácsor Zsolt: A hős a kardot ki se rántja

"Hirtelenjében nem jutott eszébe, hogy őneki az anyukáján kívül ki lehet immár a haza."

2018. október 06.

Kácsor Zsolt: A kószák házhoz jönnek

„Emberünk történetesen az egyik körúti gyorsétterem melletti kukában találta a maga hamburgerét, s befalta egy harapásra.”

2018. szeptember 29.

Kácsor Zsolt: Mester utca, páratlan oldal

„Ülsz a bárpultnál félhomályban, egymás után rendeled az újabb és újabb söröket, s csak megtanulod végre te is, hogy mit jelent a lassú elnémulás annak, akinek a…

2018. szeptember 22.

Kácsor Zsolt: Második Legnagyobb Prímszám Főnök

A nyolcadikos lányok már nagylányok voltak. Ezek a nagylányok annak örültek, hogy nem kell sem iskolai köpenyt hordaniuk, sem úttörő egyenruhát, amúgy nem törődtek…

2018. szeptember 15.
2018. szeptember 08.
2018. szeptember 01.
2018. augusztus 25.

Kácsor Zsolt: Az író és a halál

Megtetszett nekem ez a létforma: írónak lenni szilenciumban. Ez majdnem olyan izgalmasnak tűnt, mint írónak lenni inkognitóban.

2018. augusztus 18.

Kácsor Zsolt: Engels és a halál

„Látogatásaink alkalmával a közeli rokonságtól általában tasakos Siót kapott, amit rögtön benyakalt, és be is rúgott tőle, ebből viszonylag könnyen rájöttem,…

2018. augusztus 11.

Kácsor Zsolt: A málnafagyi és a halál

1983-ban még csak tizenegy éves gyerek voltam, igaz, halott-ügyekben már nem teljesen tapasztalatlan.

2018. augusztus 04.

Kácsor Zsolt: Lacika és a dögevők

Hát ki vagyok én, csak egy tompa agyú férfibeteg, aki angolul és franciául se tud rendesen, csak játssza folyton az eszét.