Modem-idők: a kortárs felkarolása

Négy éve vezeti Vizi Katalin a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központot, amely Magyarország egyik legfontosabb kortárs képzőművészeti színtere. Az ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, melyek az erősségeik, mi a helyzet a vidéki múzeumokkal, és hogyan működnek együtt a helyi önkormányzattal.

Lelket visz a rajzokba

A kilencvenöt éves Sajdik Ferenc Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista előtt tiszteleg a váci Tragor Ignác Múzeum életmű-kiállítása.

Szitanyomat csokiból, izgalmas díszlet- és jelmeztervek: megnézhetjük a Magyar Képzőművészeti Egyetem legizgalmasabb diplomamunkáit

– A Best of Diploma nem csupán egy válogatás a végzős hallgatók diplomamunkáiból, hanem erőteljes szakmai és művészi lenyomat arról, hogyan gondolkodnak a legfiatalabb alkotógeneráció tagjai ma a művészetről, a világról és önmagukról – hangzott el a kiállítás sajtóbejárásán.

Kincsek a gyűjteményekből

Huszonegy vidéki múzeum képzőművészeti gyűjteményét mutatja be az El nem mesélt történetek című kiállítás a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban (MODEM). 

Közösségben működve, hangyaszorgalommal

A Józsefvárosban, a Baross utca 32. alatt működő ArtEnto Ökocentrum hangyatematikájú kiállítással és programsorozattal ünnepli a második születésnapját. Az eseményen a látogatók több hangyafajjal is megismerkedhetnek, illetve kiderül az is, hogy mi, emberek mit tanulhatunk tőlük.

A gyermekrajzok világa és a régmúlt komputergrafikája elevenedik meg Szabó Lobot Balázs 8-BIT című kiállításán

Felszabadult játék a vásznon.

Sztárok pózoltak neki - Szipál Márton életét és munkásságát mutatja be a debreceni MODEM

101 éve született a hollywoodi sztárfotográfus.

Őrületig körbeírt valóság

Krasznahorkai László prózavilágát és életútját mutatja be regényrészleteken, fényképeken és képzőművészeti alkotásokon keresztül a szentendrei MűvészetMalom kiállítása.

Nem minden szuperhős rovar

Én meglévő dolgokat szedek szét, aztán másképp rakom azokat össze. A művészetem lényegében erről szól. Bármit is csinálok, ezt a módszert alkalmazom – vallja Szöllősi Géza, akit a képzőművészet iránt érdeklődők az eltorzított állatpreparátumairól és a rovarokból összeállított szobrairól ismerhetnek.

Major Krisztina a festményein a biológiai sokféleséget idézi meg

A festőművészt a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése is inspirálja az alkotásban.

„Ez egy békés hely, az emberek jó kedélyűek és nyugisak meg totál konstruktívak”

Ferencz Dániel festőművész 2016-ban, 28 évesen költözött Berlinbe, ahol azóta új életet él. Nemcsak a város multikulti környezete nyűgözi le, de a számos kiállításmegnyitó és művészeknek szóló megannyi lehetőség. Az alkotó a berlini tapasztalatairól és saját életútjáról mesélt.

Az internetről ránk zúduló képfolyamra reagál az Ehun, van ni! című kiállítás

Három erős vizualitással dolgozó képzőművész műveit nézhetjük meg. 

„Kell, hogy valami hiba kerüljön a képbe”

Pápay Fanny szürreális grafikái egyszerre idézik meg a 80-as, 90-es évek színpompás klipesztétikáját, miközben képi megoldásukat tekintve nagyon is maiak. A művész számos helyszínnek tervezett külcsínt, legutóbb a Budapest Park színfalak mögötti részét álmodta meg, amelyet mi is megnéztünk vele.

Reagálnak a káoszra – Kiosztották az Esterházy Art Award 2025 díjait

A huszonegy pályamű megtekinthető a Ludwig Múzeumban a What We Believe In – AMIBEN HISZÜNK című kiállításon.

Lapunk fotószerkesztője, Gálos László nyerte a XXIII. Szentesi Aktfotó Biennálé egyik különdíját

A tárlat június 7-től (szombattól) tekinthető meg a Tokácsli Galériában.

A kerti törpe útra kél – Röhögés nélkül nehéz kibírni Hecker Péter kiállítását

Hecker Péter legújabb kiállításán mutatja be a kedvenc motívumait, mint a pacsirtát, a felfordított lovat és a múzeumi tereket.

Amit a magyarok adtak nekünk

Külföldön befutott és világhíres magyar alkotóknak állít emléket Weiler Péter a legújabb kiállításán, melynek vásznain és tűzzománcain feltűnik többek között Bartók Béla, Márai Sándor, Robert Capa, Amerigo Tot és Victor Vasarely. A képzőművész a Visszhangnak mesélt a képsorozat létrejöttéről, illetve arról, hogy a külföldi karrier helyett ő miért választotta végül otthonául és alkotóhelyéül Magyarországot.

Mit rejt az aranyos külső?

A nemzetközi aukciókon rekorder magyar festőművésznek, a Londonban élő és alkotó Bozó Szabolcsnak első önálló kiállítása nyílt Budapesten. A festményeken mosolygós és kedves állatok tűnnek fel, de vannak köztük rémisztőek is.

Távlatokat nyitó építmény

Nem egy új épületet, sem egy új építészeti koncepciót, hanem saját magát mutatja be a Koreai Pavilon a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén.

Úszkálnak a rajzokban

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Halisten Stúdió nevű grafikai műhely, melynek öt tagjától számos illusztrációt, plakátot és arculattervet nézhetünk meg a budapesti Telep Galériában.

Kakasokkal bokszoló

Nagyapja kakasviadaljai ihlették meg Zeus Salas Budapesten élő venezuelai festő- és előadóművészt, aki legújabb kiállításán tíz bokszoló kakast festett meg, amelyek közül mindegyik egy-egy emberi erény megtestesülése, mint az önszeretet, a megbocsátás, a bátorság és az elfogadás.

Mély érzelmek, személyes történetek és a művészettörténet elevenedik meg a Tendenciák a 80-as években című kiállításon

Szenvedélyes korszak. 

A társadalmi felemelkedés ma már szürreális luxus és sci-fibe illő

Oláh Norbert művészetében a roma identitás és a romák társadalmi helyzete fontos szerepet kap. Az alkotó a józsefvárosi bérházakat és tűzfalakat ábrázoló képeivel vált híressé, azóta festett absztrakt képeket is, legújabban pedig a Gypsies in Space című kiállításán azt mutatja meg, milyen lenne, ha a romák meghódítanák az űrt.

Szeme a trendeken

Petrányi Zsolt művészettörténész pályája és a kortárs magyar képzőművészet számos ponton kapcsolódik egymáshoz. A szakember a karrierje során több intézmény vezető pozícióját töltötte be, volt már a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet igazgatója, a Műcsarnok főigazgatója, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményének osztályvezetője. A kortárs képzőművészet szakavatott ismerőjeként szemmel tartja a nemzetközi trendeket is, korábban pedig DJ is volt.

A német mester nyomában

Albrecht Dürer nyomdokaiba lép Nagy Bogi képzőművész: a reneszánsz korában élt festőművész Nürnbergtől Velencéig tartó útján fog végighaladni, hogy inspirációt gyűjtsön az újabb műveihez.

Fecskére várva

Egy harmincas éveiben járó férfi lakhatási, munkahelyi és párkapcsolati problémáit mutatja be Az én hibám című darab.

Virágzik itthon a manga- és animekultúra, de a sokszínűséget és az önelfogadást is ünneplik a MondoConra látogatók

Nem csak a japán rajzfilmek és képregények, vagyis az animék és a mangák rajongói találják meg a számításukat a MondoCon nevű rendezvényen, a Budapesten évente négyszer tartott eseményen mindenféle geek szubkultúra elfogadásra és befogadásra talál. A tavaszi programokra ellátogatva beszélgettünk Boros Csaba főszervezővel, a Dragon Ball című, világhírű anime két hardcore rajongójával, illetve a sorozat több fiatal, harcos hősének is a hangját kölcsönző Koltai Judit színművésszel.

Egy elhagyatott, egykor nívós építészirodává „változott” a Magyar Pavilon a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén

A kiállítás az építészpálya elhagyásával és az ebből következő új pálya megtalálásának a kérdésével foglalkozik.

Érzéki vonalak a kora újkorból

Leonardo da Vinci és Albrecht Dürer, illetve más reneszánsz mesterek színes papírra készült munkáit mutatja be a bécsi Albertina Múzeum nagyszabású kiállítása.

Kereszthuzat szellőztet

A kreatív fiatalokból álló Kereszthuzat kulturális kollektíva tagjai szerint friss levegőre, kiadós szellőztetésre van szükség, ezért helyet kell adni a véleményeknek, a vitának, a konstruktív párbeszédnek. A csapat bemutatkozó estjén jártunk, ahol megismerhettük az azonos című magazinjukat. Az első szám az elidegenedés témáját járja körül festményeken, fotókon, kollázsokon, elemzéseken és verseken keresztül.