Botrányos körülmények között jelölte ki a jegybank felügyelő bizottságának leendő tagjait a Parlament gazdasági bizottsága: az ellenzéki – a jobbikos Nyikos László – jelölt is csak fideszes szavazatokat kapott.
Egyre kevesebben kötik le bankbetétekben a pénzüket, mert nem éri meg. A párnacihánál mégis jobb a lakáskassza.
Robbanásszerű bővül a fogyasztási hitelek piaca. A tehetősebbek lakásbővítés vagy autóvásárlás, a kiskeresetűek inkább temetés vagy iskolakezdés miatt verik adósságokba magukat.
A minimálbér 150 ezer, a garantált bérminimum 202 ezer forintra nőhet jövőre. A bértorlódás tovább fokozódhat.
Az építőipar összes folyamatát lefedő szoftverek használatával akár 30 százalékkal olcsóbban is meg lehetne valósítani a nagyobb beruházásokat.
Nemcsak a munkaerőhiány, hanem a magas fluktuáció miatt sem találnak hadra fogható dolgozókat a cégek; az okok az alacsony bérekben és a munkakörülményekben keresendők.
Az állami beruházások drágán készülnek el, és kivitelezők hozzáértése is gyakran hagy kívánnivalót maga után. Az építész szakma most rendszerbe ültetné, kinek, mit és mennyiért szabad csinálnia.
A szabályok szerint a bankok csak az ingatlan értékének 80 százalékát adhatják ki, illetve a törlesztőrészletnek is az adós jövedelméhez kell igazodnia.
A régebbi, kevésbé biztonságos lakáshitelek átalakítására buzdítanak a szakértők, ám az nem is olyan egyszerű és költséges is.
A közfoglalkoztatottakat, a nyugdíjasokat és a kisgyerekes nőket tekinti a kormány a magyar munkaerőpiac „mankójának”.
Számos család csak hitelből tudja finanszírozni a tanévkezdést, a személyi kölcsönök piaca augusztus-szeptemberben rekordokat döntöget.
Jelentős árkülönbségekkel kínálják ugyanazokat a kiadó lakásokat, a kitartó keresés többtízezer forintot is hozhat a konyhára.
Jelentős mértékben emelkedtek a fizetések az elmúlt félévben a hivatalos statisztika szerint, sokan mégsem érzékelik ezt.
Lesújtó képet fest a fiatalok családalapítási lehetőségeiről egy friss kutatás.
Megjelentek az új adósságfék szabályok: aki nem fixálja a kamatokat, kevesebb lakáshitelt tud októbertől fölvenni. Az új rend a kisebb jövedelműeket maguktól védi, a tehetősebbek esetében engedékenyebb.
Az egyéb juttatások csökkentésével reagáltak a cégek a kötelező béremelésre, számos esetben elmaradtak tervezett beruházások is.
Figyelmeztetés helyett már büntettek a munkaügyi ellenőrök. A munkaadók szerint újabban a dolgozók kérik a feketén foglalkoztatást.
Megszaporodnak a munkahelyi balesetek és rosszullétek a hőhullámok idején, az alsóbb szintű vezetőkön múlik, mennyire emberien szervezik át a munkát. Az előírások helyenként életszerűtlenek, és nem is nagyon ellenőrzik a betartásukat.
A sikeresnek nem mondható nyugdíjas szövetkezetek mintájára hozna létre „kismama-szövetkezeteket” a kormány. A részmunkaidő célul kitűzött kiterjesztése ugyanakkor tovább mélyítené a szakadékot a nők és a férfiak bére közt.
Sokszor ajánlatot sem tudnak adni egy új projektre a kisebb hazai informatikai cégek, mert már annak összeállítására sincsen emberük, számos cégnek pedig a megszerzett projekteket kell visszamondania.
Jelentős drágulást hoz az ingatlanpiacon a kedvezményes áfa kivezetése, ami a hitelből vásárlókat akár el is lehetetlenítheti.
Rég nem látott emelkedésbe kezdtek a lakáshitel kamatok, aminek kellemetlen következménye, hogy több százezer adós fizethet többet.
Látszólag egyre kevesebbet betegeskednek a magyar munkavállalók, valójában azonban csak a fizetésüket féltik. Joggal.
A munkaerőhiányra hivatkozva fűnyíróelv-szerűen csökkenti a közmunkások létszámát a kormány, holott a keleti országrészben és a kisebb településeken továbbra is nagy szükség volna a programra.
A cafeteria legfontosabb ismérvét, a választhatóságot szüntetné meg a kormány a rendszer átalakításával. A dolgozók egyértelműen rosszabbul járnának, de az eddigi társadalmi célok is feledésbe merültek.
Kevesen döntenek a kölcsönök lecserélése mellett, pedig 20-30 százalékkal is lehetne csökkenteni a törlesztőrészleteket.
Nyugaton nagy a munkaerőhiány, keleten magas a munkanélküliség, vagyis költözni kéne a munka után. A kormány azonban megszünteti az albérlettámogatást.
Eddig munkahelyvédelmi akciótervvel segítette a kormány az 55 év felettiek a munkavállalását. Jövőre ők kikerülnek a körből.
A rugalmassága a fő ereje a nyugdíjas szövetkezeteken keresztüli munkavállalásnak, ez a forma ugyanis lehetővé teszi, hogy ha a szövetkezeti tag éppen nem tud vagy nem akar bemenni dolgozni, mást küldjön maga helyett – hangoztatta szerdai sajtótájékoztatóján Kósa Lajos.
Visszaszorítaná a jegybank a változó kamatozású jelzáloghiteleket, ezért aki ezt választja, októbertől kevesebb kölcsönt kap.
Nem fogják vissza a lakásvásárlókat az egekbe kúszó ingatlanárak, ám a befektetői célú vásárlás viszont kifulladni látszik.
Drágulás jön a csomagkézbesítésben: külön kell fizetni ezután, ha tudni akarjuk, pontosan mikor csenget majd a futár.
Egyre többen választják a rögzített kamatozású lakáshiteleket. A jegybank további - szigorításként ható - ösztönzőket vezetne be.
A munkaerőhiányra hivatkozva építi le a kormány a közmunkáslétszámot, ám a mesterségesen felpumpált rendszerből nem könnyű kilépni.
A társadalom harmadának az alapvető szükségletek fedezésére sincsen pénze, fele nem képes tartalékot képezni – derült ki egy friss elemzésből.
Pár napos csúszással, de kedd este végül megszületett az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény módosítására irányuló kormányelőterjesztés, amely kijelöli adatvédelmi ügyekben eljáró hatóságként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalt (NAIH), valamint a cégek számára első körben felmentést ad az Európai Unió új adatvédelmi rendelete (GDPR) értelmében kiszabható tetemes bírság alól.
A magyar munkavállalók több mint felét, közülük is elsősorban az alacsonyabb keresetűeket fogja érinteni bő egy évtizeden belül az automatizáció.
Tovább lassult a bérek növekedése, a szakszervezetek szerint a munkaerőhiány mérséklése érdekében további emelésre van szükség.
Rendkívüli teljesítménynövekedést vár az idegenforgalomtól a kormány, ám a nagyszabású terveknek gátat szabhat az ágazatot sújtó jelentős munkaerőhiány.
Nem a munkahelyi zaklatás vagy a szexuális kizsákmányolás a magyar nők legfőbb gondja, hanem a megélhetés - derült ki a Nőügyek 2018 címmel összegzett felmérésből.