Szijjártó: itt a világkereskedelmi háború, béküljünk ki az oroszokkal

Publikálás dátuma
2018.11.12. 12:28
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b), Borge Bre
Fotó: Mitko Sztojcsev / MTI
Európa egyértelmű érdeke, hogy újraépítse gazdasági kapcsolatait az orosz állammal – fejtegette a magyar külügyminiszter Dubajban.
Világkereskedelemben háború látszik kirajzolódni, ezért Európának az lenne az egyértelmű gazdasági érdeke, ha újra tudná építeni az eurázsiai, vagyis alapvetően az Oroszországgal való gazdasági együttműködését - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dubajban, ahol a Világgazdasági Fórum (WEF) Globális Jövő Tanácsa idei éves ülésén vett részt.
A Globális Jövő Tanácsa 35 szekcióban tart üléseket, amelyeken előadások hangzanak el, és vita folyik. A tanácsba meghívásos alapon kerülnek be a tagok egy-egy évre. Szijjártó Pétert az Európa regionális jövőjéről szóló szekcióba hívták meg a 2018-19-es időszakra. A szekció hétfői dubaji tanácskozásán - amelynek témája Európa és Oroszország együttműködési lehetőségei voltak - előadást tartott a magyar miniszteren kívül Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter és Makszim Oreskin orosz gazdaságfejlesztési miniszter, valamint részt vett rajta több orosz kormányzó. 
Szijjártó Péter szerint a világgazdaság most rendkívül gyors és mélyreható változáson megy át, a világkereskedelemben háború látszik kirajzolódni. Emlékeztetett arra, hogy korábban az Európai Unió vezetői egy Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó kereskedelmi térség létrehozásáért szálltak síkra. „Az lenne a jó, ha visszatérnénk ehhez a koncepcióhoz” – idézi nyilatkozatát az MTI.  „Azonban látni kell, hogy ma ettől nagyon messze vagyunk. Oroszország és Európa gazdasági, kereskedelmi együttműködése egyelőre rendkívül rossz irányba megy. Azt el kell ismerni, hogy van jelentős orosz-európai gazdasági együttműködés, de az egy kettős mércén alapul, ugyanis a nagy nyugat-európai országok vállalatai felszín alatt óriási üzleteket kötnek orosz vállalatokkal” - mondta. Szijjártó a felszín alatti megegyezések helyett egyértelműen újjáépített kapcsolatokat javasolt, az európai technológiai színvonal és a  keleti nyersanyagforrások találkozásával szerinte nagyban javulna Európa versenyképessége is.
 Az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatokat nagy mértékben befolyásolja az ellenük érvényesített kereskedelmi szankció - mondta a Népszava érdeklődésére Deák András György. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének kutatócsoport-vezetője szerint a fegyvereladási tilalom és a technológiai berendezések kivitele bennünket nem érint, a mobiltelefonok és a gépjárművek kivitele viszont nem tiltott. Más a helyzet az élelmiszeripari bojkottal, amit feltehetően Szerbián keresztül, az árut átcsomagolva kijátszanak - mondta a szakember. Azt, hogy ez kormányzati közreműködéssel történik-e vagy az exportőrök akaratából, nem tisztázott. Deák András György szerint feltehetően más ország is megszegi a bojkottot. A kutató úgy vélte, hogy a magyar miniszternek konkrétan meg kellett volna mondania, hogy hol gondol a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, 2014 óta ugyanis a két ország közötti forgalom 50 százalékkal visszaesett. Ami az eurázsiai terjeszkedést illeti, a szakember nemigen lát jelentős bővítési lehetőségeket, viszont Kína és India kellő vonzerővel bírhat.
Szerző
Frissítve: 2018.11.12. 21:19

Tömegével trükköznek a szabadsággal és a pihenőnapokkal a cégek

Publikálás dátuma
2018.11.12. 09:00

Fotó: Vajda József
Miközben a német munkaügyi bíróságon az elhunyt munkavállalók szabadságának örökléséről folyik a vita, a magyar dolgozók életükben is alig tudják kivenni szabadságukat.
A munkaviszony megszűnése esetén a munkáltatók általában rendben kifizetik a dolgozók ki nem vett szabadsága utáni pénzbeli járandóságot – akár az elhunytak után is -, az azonban továbbra is komoly akadályokba ütközik, hogy a munkavállalók ténylegesen kivegyék szabadnapjaikat. Bár az adott évre járó szabadságot csak bizonyos feltételek esetén lehet átvinni a következő évre, számos ipari cégnél a munkaerőhiány miatt egyre csak görgetik előre a szabadságokat. Így van olyan munkavállaló is, akinél a törvény szerint járó 28 napnyi éves szabadsága ellenére 60 napnyi szabadságot tartott nyilván a munkaadó. Mindezt László Zoltán, a nehéz-, gép- és autóipari területek munkavállalóit tömörítő Vasas Szakszervezet alelnöke mondta lapunknak annak kapcsán, hogy a múlt héten két, a munkavállalók fizetett szabadságával kapcsolatos fontos döntést is hozott az Európai Unió Bírósága (EUB). Az egyik ítélet szerint az elhunyt munkavállaló ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltását örökölni lehet, mivel az uniós jog szerint a dolgozó halála nem szünteti meg a fizetett szabadsághoz való alapjogot. Ez az alapjog pedig a pihenés joga mellett magában foglalja a ki nem vett éves szabadságért a munkaviszony megszűnése esetén járó pénzbeli megváltás jogát is. E pénzügyi alkotórésznek be kell kerülnie az érintett munkavállaló vagyonába, elhalálozásakor tehát az örökösöket nem lehet megfosztani a fizetett éves szabadsághoz való jog e vagyoni részétől.  Az EUB véleményét két német özvegy keresete nyomán a német szövetségi munkaügyi bíróság kérte ki, ám a luxemburgi testület határozata a többi tagállam bíróságát is köti. Hasonló jellegű ügyre egyébként Magyarországon is akadt példa, ám a Vasasnál felmerült két ügyben egyszer sem azzal volt gond, hogy a munkaadó megtagadta volna a szabadság pénzbeli megváltását az elhunyt után, hanem azzal, hogy nem lehetett tudni, kinek fizessen. A munka törvénykönyve szerint a munkaviszony megszűnését követő 15 napon belül kell kifizetni az összes járandóságot, az örökösödési eljárás viszont évekig is elhúzódik. A multi cégek végül ügyvédi letétbe helyezték a járandóságot az örökösödési eljárás lezárultáig: ám ennek díja – mintegy 30 ezer forint – elvitte a 70-80 ezer forintos összegek nagy részét. Az EUB szintén egy német ügyben hozott másik döntése azt mondta ki: a munkavállaló automatikusan nem veszítheti el a fizetett szabadsághoz való jogát pusztán azért, mert nem kérte annak kivételét. E jogok – így a pénzbeli megváltás is - csak akkor szűnhetnek meg, ha a munkáltató ténylegesen lehetőséget biztosított a munkavállaló számára a szabadság kivételére. Ezt viszont a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkavállalót kell ugyanis gyengébb félnek tekinteni, akit különösen az tántoríthat el jogainak érvényesítésétől, hogy követelésével számára káros munkáltatói intézkedéseket kockáztathat – magyarázza ez EUB. A felvetés nem alaptalan, hiszen fizetett szabadságokkal kapcsolatos jogsértésekre a magyar munkaügyi hatóságok is gyakran bukkannak. A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentései szerint e tekintetben a legkiugróbb év a 2016-os volt, amikor a vizsgálatba vont majdnem minden tizedik - összesen 7842 - munkavállaló esetében tártak fel szabadsággal kapcsolatos jogsértést. Tavaly 4670 ilyen jogsértésre derült fény, az idei első félévben 1838 ügyben jártak el.  A leggyakoribb szabálytalanság, hogy a nyilvántartásban „kiírt” szabadságot a munkáltató nem adja ki ténylegesen, a munkavállalók valójában dolgoznak. A másik gyakori jogsértés, hogy a munkáltatók nem biztosítják a munkavállalóknak járó 14 napnyi egybefüggő szabadságot. Az idei féléves jelentés szerint a pihenéshez, regenerálódáshoz fűződő munkavállalói jogok egyes megyékben egyre jobban csorbulnak. A dunántúli területeken a foglalkoztatási dömping miatt súlyos munkaerőhiány van minden ágazatban, így a szabadsággal kapcsolatos jogaik gyakran sérülnek. Hasonló problémák az egészségügyi ágazatban is mutatkoznak. László Zoltán tapasztalatai szerint a munkaügyi ellenőrök által feltártnál jóval több munkavállalót érinthetnek a szabadságokkal kapcsolatos jogsértések. Egy tavaly kezdődött munkaadói „eljárás”, hogy a béremelések kapcsán újraírt munkaszerződésekbe beleírják azt is: a munkavállaló lemond a 14 napnyi egybefüggő szabadságáról. Ki merné nem aláírni a béremelésről szóló papírt, még ha ennek a szabadsága is az ára? – veti fel a szakszervezeti vezető. A munkáltatók másik „trükkje”, hogy a pihenőnapot írják ki szabadságnak, amivel a dolgozó úgy veszít éves szabadságból, hogy nem is tud róla (3 nap 12 órás műszak után például 3 nap pihenő nap jár: ez nem azonos a szabadsággal). Jellemző probléma a szabadságok áttolása a következő évre, de nyilvánvaló, hogy ha az adott évben nem tudják a szabadnapokat kiadni, akkor a következőben sem fogják – sorolja László Zoltán. Ezek jogsértések főként a középvállalkozásokra jellemzőek, a multi cégek betartják az előírásokat. A kisebb családi vállalkozások szabadságnyilvántartása szintén köszönő viszonyban sincs a valósággal, ám ott a kis létszámú dolgozói gárda meg tudja egymás között beszélni, ki mikor mehet pihenni. Ezeknél a cégeknél ezért maximum akkor adódik probléma, ha a dolgozót a „szabadsága” alatt éri munkahelyi baleset. A Vasas alelnöke szerint a szabadsággal kapcsolatos jogsértések jellemzően a munkaerőhiányból fakadnak, amit az is mutat, hogy a szabadságok pénzbeli megváltásával jóval kevésbé van probléma. Mindez azonban végeredményben azt jelenti, hogy a munkavállalók pihenéshez való joga jelentősen csorbul, így hiába kapnak SZÉP-kártyára cafeteriát, attól még nem tudnak szabadságra menni.          

14 nap egyben járna

Egy évben 20 nap fizetett alapszabadság, és különféle jogcímeken pótszabadság jár a dolgozóknak: ennek kiadása a munkáltató kötelezettsége, pénzbeli megváltás csak a munkaviszony megszűnése esetén adható. Dudás Katalin munkaügyi szakértő elmondta: 7 szabadnap időpontjáról a munkavállaló dönthet, és évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesíteni kell a munkavállalót a munkavégzés alól. A szabadságot az adott évben kell kiadni, a következő évre március 31-ig csak akkor lehet átvinni, ha a munkaviszony október 1-je után keletkezett. Szintén átvihető következő év március 31-ig a szabadság negyede a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül súlyosan érintő ok esetén, ha a kollektív szerződés erre feljogosítja. Az életkori pótszabadságokat évente megújított megállapodás alapján ki lehet adni a következő év végéig is. 

A jéghegy csúcsa László Zoltán szerint a munkaügyi ellenőrök által feltártnál jóval több munkavállalót érinthetnek a szabadságokkal kapcsolatos jogsértések

28 nap éves szabadság ellenére volt akinél már 60 napot tartottak nyilván a halmozódás miatt

Képalá Elaprózott szabadság A munkaerőhiány átrendezte a szabadságok kiadási rendjét is: a cégek trükköznek, hogy megoldják a termelés folyamatosságát

Szerző

Volt-nincs közpénz: 250 milliárdot löktek a céghálóba Matolcsy alapítványai

Publikálás dátuma
2018.11.12. 08:34
Matolcsy György jegybankelnök
Fotó: Népszava
A hatalmas indulótőkéből mindössze 26 milliárd forintnyi közvetlen pénzügyi befektetése maradt a Pallas Athéné-alapítványoknak. Tudják, ez volt az a pénz, ami varázsütésre elveszítette közvagyon-jellegét.
Két éve 266 milliárd forint közpénzzel indultak a jegybank alapítványai, - tőkéjük pedig időközben több milliárd forinttal gyarapodott is. 2018 őszére azonban ezt a pénzt szinte teljes egészében sikerült kiszervezni az alapítványok cégbirodalmába és ingatlanokba. Az alapítványok százmilliárdos befektetési csomagja vállalati kötvényeken és befektetési jegyeken keresztül a cégbirodalom értékpapír-alapjába került, ami vállalati kötvényeket és befektetési jegyeket vett belőle - tudta meg a 24.hu.
A portál közérdekű adatigényléssel kérte ki az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt.-től az elszámolásokat, így derült ki, hogy a PA-alapítványok
Mintegy 250 milliárd forintot szerveztek ki a hozzájuk köthető céghálózatba, illetve költöttek ingatlanok megvásárlására - a megmaradt 26 milliárdot pedig szinte az utolsó fillérig a Mészáros Lőrinc felcsúti szupervállalkozó résztulajdonában és Matolcsy György jegybankelnök volt helyettese, Balog Ádám vezetése alatt álló MKB Bankban tartották.

Így zajlott a kiszervezés

A vagyon kiszervezése 2016 harmadik negyedévében kezdődött azzal, hogy az alapítványok ingatlanos cégei (Optimum Alfa, Optimum Béta, Optimum Delta, Optimum Omega, Optimum Penta) 2031-ben lejáró vállalati kötvényeket bocsátottak ki, amiket az alapítványok felvásároltak, vagyis gyakorlatilag 2031-ig meghitelezték a saját cégeiket. A vagyon kiszervezésében fontos mérföldkő volt 2017 vége, akkor az alapítványok 101 milliárd forint értékben vásároltak a cégháló központi elemeként funkcionáló Optima Zrt. 2032-ben lejáró kötvényeiből. Ezzel az alapítványok 2017 végére már 46,1 milliárd forintot hiteleztek az Optimum-cégeknek és 101,3 milliárdot az Optimának. A folyamat azóta sem állt le, 2018 első negyedévében vettek még 15 milliárd forintnyi Optima-kötvényt, az egyik Optimum-cég, a Delta nevű 2018 májusában kibocsátott még 2,7 milliárd forintnyi kötvényt, az Optima augusztus közepén hajtott végre újabb kötvénykibocsátást. Az Optima Zrt. közlése szerint a PA-birodalomnak (az alapítványoknak és csatolt vállalkozásaiknak figyelembe véve a 6 milliárdos vagyongyarapodást) összesen 272 milliárd forintnyi vagyona volt. Az ingatlanok értéke 99,4 milliárd volt, vagyis bő 172 milliárdot tartottak különböző pénzügyi eszközökben: bankbetétekben, vállalati kötvényekben, befektetési jegyekben. Az alapítványok régebben elsősorban állampapírokba fektették a pénzüket, méghozzá közvetlenül, nem a cégeiken keresztül. Emiatt az Európai Központi Bank (EKB) többször figyelmeztette a magyar jegybankot, az alapítványok ugyanis állami pénzből vásároltak állampapírokat, az EKB álláspontja szerint ezzel a magyar állam a jegybankon és annak alapítványain keresztül önmagát finanszírozta. Az alapítványok 2018 őszére túladtak az összes állampapírjukon, a pénz legnagyobb szelete az Optima Zrt-n keresztül az alapítványok saját befektetési alapjában, az Optimum I. Értékpapír Alapban végezte. A pénz ugye úgy került az Optimába, hogy az alapítványok százmilliárdos értékben vásároltak az Optima vállalati kötvényeiből. Az Optimából aztán úgy került tovább az alapba, hogy az Optima a pénzből az alap által kibocsátott befektetési jegyeket vásárolt föl – ez az Optima 2017-es beszámolójából derült ki. Mint a portál megjegyzi,  kicsit perverz, hogy az alap elsősorban befektetési jegyekbe fekteti azt a pénzt, amit az Optima befektetési jegyeken keresztül fektetett bele. Az Optima által a 24.hu-nak kiadott számok szerint a harmadik negyedév végén az alap 78,6 milliárd forintot tartott befektetési jegyekben, 27,4 milliárdot vállalati kötvényekben, és némi aprót, 73 millió forintot bankbetétként az MKB-ban. Az Optima nem részletezte, pontosan milyen befektetési jegyek és vállalati kötvények vannak az alapban, csak néhány példát említettek: UBS Bank, AXA, Total, Unicredit, Aegon, Deutsche Bank, Lloyds. Az alappal kapcsolatban az Optima azt hangsúlyozta, hogy azt a jogszabályoknak megfelelően, és értékpapírfelügyeleti ellenőrzés mellett kezelik. Ehhez azért hozzátartozik, hogy a felügyeleti szerv szerepét az a jegybank látja el, ami az alapítványokat létrehozta, és a 266 milliárd forintos induló tőkét beléjük tette.
Szerző