A magyarországi rendszerváltástól (is) sokan várták, hogy a gazdasági és politikai működésmód megváltozása alacsony jövedelmi egyenlőtlenségekkel jellemzett, de a lelassult mobilitású társadalmat úgy rázza fel és alakítja át, hogy közben a lojalitás helyett az érdem és a teljesítmény veszi át az előrejutásban a meghatározó szerepet.
A munkaerőhiány miatt az átlagkeresetek továbbra is nőnek, a gyorsuló infláció miatt a reálkeresetek azonban lassabban emelkednek.
A kabinet gyorsan akcióba lépett, nem vár a munkaadókra.
A közismert, német tulajdonú üzletlánc bejelentette: náluk januártól 300 ezer forint lesz a kezdő pénztárosok és logisztikai munkatársak (leánykori nevükön árufeltöltők) havi bruttó keresete.
Főként a nagyvállalatoknál maradhat meg jövőre is a munkavállalókat bevonzó cafeteria. A továbbra is adókedvezménnyel adható SZÉP-kártya a legelterjedtebb.
Nemcsak a munkaerőhiány, hanem a magas fluktuáció miatt sem találnak hadra fogható dolgozókat a cégek; az okok az alacsony bérekben és a munkakörülményekben keresendők.
A háziorvosi praxisokban dolgozó ápolók fele nem kapja meg a nekik járó, 20 ezer forintos kiegészítő díjazást – állítja a Medicalonline, amely a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) átfogó alapellátási felmérését idézi.
Az átlag mindig torzít, ráadásul csak az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók adatait veszi figyelembe a KSH.
Körülbelül 200 ezer forinttal kereshetnek többet havonta a parlamenti képviselők, így módosítanák a törvényt a parlament törvényalkotási bizottságához benyújtott kormánypárti javaslat értelmében - írja az Index.
Az elmúlt négy (nyolc) év a dolgozó emberek többségét sok szempontból nem jobb, hanem rosszabb helyzetbe hozta. Született egy a munkavállalók számára hátrányos Munka Törvénykönyve (MT)
Befejezték működésüket a Tescónál alakult sztrájkbizottságok, miután a tegnapi egyeztetésen megállapodott a vitás kérdésekről az áruházlánc magyarországi vezetése és a korábban követeléseiket munkabeszüntetéssel is nyomatékosító két szakszervezet, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, valamint a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete.
A kormány a minimálbér emelése miatt módosította a diákszövetkezetek járandóságára vonatkozó múlt évi rendeletét.
Régen látott mértékű bérkiáramlás tapasztalható Magyarországon. A szakemberek szerint, ez nem a termelékenység erősödésének köszönhető, hanem a gazdasági növekedést egyre inkább fékező szakképzett munkaerő hiányának
Elfogadhatatlan a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) szerint, hogy a nők ugyanazért a munkáért 20 százalékkal kevesebb bért kapnak, ami azt jelenti, október 20-a után 72 napon keresztül ingyen dolgoznak a női munkavállalók Magyarországon - jelentette ki a MaSzSz női tagozatának vezetője a tisztes munka világnapjának alkalmából rendezett konferencián.
A Fidesz és a KDNP meglopta a dolgozó embereket, amikor ma nemmel szavaztak az MSZP-nek arra a javaslatára, hogy a vasárnapi műszakért dupla fizetés járjon.
A tavaly december és idén február közötti időszakban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta.
A kormány úgy döntött, hogy ebben az évben egyetlen fillérrel sem emeli meg a közmunkások bérét, így minden eddiginél nagyobbra nőtt a szakadék a közfoglalkoztatottak fizetése és a minimálbér között.
Az MSZP szerint a kormánynak több munkát, több bért és több biztonságot kellene garantálnia az embereknek.
Évtizedek óta több mint tízezer betöltetlen pozíció van az informatikai területen, az iparág dinamikus növekedéséből adódóan pedig tovább fokozódik a verseny a tehetségek iránt - tájékoztatta a navigációs szoftvereket fejlesztő NNG Kft.
Az Audi a legvonzóbb cég Magyarországon - a Randstad Award (a világ legnagyobb független munkáltatói márkájának) felmérése alapján.
Januárban 0,9 százalékkal nőttek a keresetek a nemzetgazdaságban az előző évi adathoz viszonyítva – közölte reggel a KSH.
A Malév volt dolgozóit tömörítő szakszervezet szerint a napokban megjelent kormánypárti és ellenzéki javaslatok ugyan ígéretesek, de a problémáikra továbbra sem jelentenek azonnali megoldást.
Több mint 16 ezer pedagógus nem kapta meg időben a novemberi fizetését, mert a magán- és alapítványi iskolák nem jutottak hozzá állami támogatásukhoz - írja közleményében Kunhalmi Ágnes.
A közszféra 28 ágazati szakszervezete megalakította demonstrációs- és sztrájkbizottságukat. A fő követeléseik egyike egy egységes, 20%-os béremelés a terület egészében
