A kormány dönthet a jövő évi minimálbér-emelés mértékéről, a munkaadói és a munkavállalói szervezeteknek az utolsó egyeztetésen sem sikerült megállapodniuk erről. Igaz, a kormány nem is segítette őket ebben.
Feszültségekkel teli bértárgyalásoknak néznek elébe a következő hetekben a helyi szakszervezetek és a munkaadók. Az már most látszik: jövőre a dolgozók kevesebb cafeteriát vihetnek haza.
Egy település kezében sem akar pénzt hagyni a kormány, mert az már szuverenitást, önállóságot jelentene – nyilatkozta Schmidt Jenő, a legnagyobb önkormányzati szövetség elnöke.
Még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, hány forintra nő jövőre a minimálbér. Decemberben viszont több évre szóló megállapodás születhet.
A munkaadók csak 5, a munkavállalók viszont 13-15 százalékos béremelést szeretnének jövőre. A megegyezésben kulcsfontosságú lehet az szocho-csökkentés időpontja.
A szakszervezetek úgy tudják törvénymódosításokat készítenek elő, hogy a közalkalmazottak egy részét a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztassák tovább, vagy épp elbocsássák őket.
Az emberminiszter valamiben jól teljesíthetett, hiszen bére augusztus elsejétől 1,78 millió forintra emelkedett egy kormányzati dokumentum szerint.
Szabadnap helyett pénzt kérnének a tűzoltók. Az eddigi fizetésük helyett pedig többet. Azt mondják, ha sürgősen nem rendezik a helyzetüket, lassan nem lesz, aki eloltsa a tüzet - írja a Vasárnapi Hírek.
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még nem döntött, a Fidesz nem válaszol.
Vizsgálja a kormány a munkaadói és a munkavállalói szervezetek cafeteriával kapcsolatos javaslatainak költségvonzatát – tájékoztatta lapunkat a Versenyszféra Konzultációs Fórumának keddi egyeztetését követően Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A Párbeszéd szerint a készségek fejlesztését szolgáló oktatás megteremtése mellett azonnali és radikális béremelés szükséges az oktatás területén az ország sikere érdekében - jelentette ki a párt szóvivője vasárnap Budapesten.
A kormány napokon belül összehívja a közszféra érdekegyeztető fórumát, érik a bérmegállapodás. Ugyanakkor senki nem tudja, miről szól a választás előtt meghirdetett Modern Falvak program.
A bérszakadékot nem lehet egycsapásra fölszámolni, de számos olyan uniós program van, amely az egyenlőtlenségek mérséklését célozza.
A kormány elkötelezett a további béremelések mellett az egészségügyben az ország gazdasági teljesítőképességének függvényében - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Hódmezővásárhelyen.
Megközelítheti idén a magyar gazdaság a 2017-es, vártnál gyorsabb 4 százalékos bővülést - vetíti előre a GKI Gazdaságkutató havi prognózisában.
Nettó 2 forintos béremelést kapott egy ápoló – derült ki a Hír TV beszámolójából
Ma érkezik az egészségügyben dolgozók előrehozott béremelésének januári, első részlete, szerdán pedig a bértárgyalásokból kihagyott két érdekvő – a Független Egészségügyi Szakszervezet(FESZ) és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) – dönt, hogyan reagálnak arra, hogy nem kaptak választ a kormányzattól a követeléseikre.
A közmunkás-minimálbér 40 százalékos emeléséért indít aláírásgyűjtést február 12-étől egy ötpárti választási szövetség - értesült a HírTv.
Az egészségügyben és szociális terület szakdolgozói november helyett már a januári fizetéssel megkapják a szakszervezetekkel korábban kialkudott béremelést - mondta Varga Mihály, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője.
A munkaerőhiány kikényszerítené, de számos cég nem tud bért emelni, ezért gyakran jogsértő eszközökhöz nyúlnak.
A mentők kétkedve fogadták a nyolcszázalékos béremelést. A kormányzati ígéretek eddig többnyire ígéretek maradtak.
A tavalyihoz hasonló, 3,8 százalékos növekedés várható, az átlagkeresetek növekedése ugyanakkor jelentősen lassul: a 2017-es 13 százalék után idén már csak 7 százalékos átlagos emelésre számítanak - mutatott rá közleményében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Megviseli a kisboltokat a kötelező béremelés, a külföldi üzletláncok tovább terjeszkednek.
Információink szerint a kormány előrehozza az egészségügyi szakdolgozók novemberre ígért nyolc százalékos béremelését januárra.
A beígért béremeléssel sem sikerült elcsitítani a kaotikus viszonyok miatt elégedetlen BKV-alkalmazottakat, menesztenék a menedzsment több tagját.
A Tesco-Global Áruházak Zrt. a szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében további 2,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelemi dolgozók béremelésére - közölte az áruházlánc szerdán.
Az egészségügyben és az oktatásban 2018-2022-ben jelentős béremelésre lenne szükség, ami nélkül nem lehet felzárkózni a fejlett nyugati országokhoz - hangsúlyozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Gazdasági Csúcstalálkozó című rendezvényén.
Ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a kormány képviselőivel az egészségügyi érdekvédők csütörtökön, akik a már megállapodásokban rögzített többlépcsős bérnövekedésen felül további mintegy 34 milliárd forintos emelést kérnek.
A Demokratikus Koalíció (DK) a bérek ütemes emelésével, valamint az oktatási és a képzési rendszer átalakításával orvosolná a munkaerőhiányt.
Kétszámjegyű, a 2017-es 15 százalékhoz hasonló mértékű béremelést szeretne a BKV két legnagyobb érdekképviselete, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ).
Novemberben újabb 12 százalékkal emeli a kormány a szakdolgozók, 100 ezerrel az orvosok, és további 50 ezer forinttal a rezidensek bérét, ám az egészségügyiek így is a legrosszabbul keresők között maradnak.
A munkaerőhiány is kikényszerítette a nagyon alacsony magyar fizetések idei emelését, ám ez a hatékonyság növelése nélkül nehezen fokozható.
Járulékcsökkentéssel „alapozott” a kabinet a versenyszféra és a kormány mai egyeztetésére. A munkáltatók ennél többet kérnek.
Előrehozott, általános béremelést hajt végre az Auchan áruházlánc november 1-től, ami az összes áruházi alkalmazotti (nem vezetői) beosztású munkatársat érinti.
Hiába tűzte zászlajára a kormány a 13. és a 14. fizetés bevezetését és a minimálbér emelését, a fiatalok közel egyharmada mégis el akarja hagyni az országot.
A gyógyszeripar képzett szakembereitől a gumigyári dolgozókig hosszan sorolható azok listája, akiknek egyre kevésbé éri meg itthon munkát vállalni.
Négy nagy magyar szakszervezeti tömörülés vezetői a pénteki pozsonyi európai szakszervezeti fórum után közös nyilatkozatban sürgették a magyar bérek felzárkóztatását Európa nyugati felének bérszínvonalához.
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) már az idén is nehezen gazdálkodták ki a kötelező bérelmeléseket.
