A tavaszi virágként kivirult objektum egész éjszaka megfigyelhető az égbolton, legmagasabban késő este és virradat előtt látható.
A kvazár mintegy 580-szor annyi energiát bocsát ki, mint a teljes Tejútrendszer.
Az örvényekben lévő gáz- és porsűrűség tökéletes feltételeket teremt egy új planéta születéséhez.
199 nap alatt kerüli meg a napot a 2021 BJ3 jelű égitest, amely földközelbe legközelebb 2027. február 4-én kerül.
A tiszta légkörű, „forró Jupiternek” is nevezett bolygó 575 fényévre van és négy és fél nap alatt kerüli meg a Napot.
A ritka jelenséget még sohasem figyelték meg ilyen távolságból.
Régóta vitatkoztak a világegyetem koráról, most plusz-mínusz 40 millió éves hibahatárral megállapították.
Egyre közelebb kerül egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz.
Az aszteroida hétfőn 420 ezer kilométeres távolságban száguld el mellettünk.
Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz.
31 százalék, a többi mind sötét energia.
Az első extragalaktikus planétára utaló bizonyítékokat amerikai és kínai kutatók fedezték fel.
A planétán egy év csak 19 óráig tart, és több mint 1700 Celsius-fok van.
A tavalyi összetett győzelem után másodszor kerül hazánkba a rangos elismerés.
Eddig ismeretlen típusú, a Földnél 39-szer nagyobb tömegű objektumra bukkantak brit csillagászok.
A csillagmaradványok fontos információkkal szolgálnak arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog majd meghalni.
Olyan ragyogást okoz 2083-ban a V Sagittae nevű kettőscsillag, hogy csak na.
Különös hobbik vannak. Van, aki ölni tudna a recézetlen kék Mauritiusért, mások órákat ülnek csendben egy csónakban, valahol a tenger közepén, hátha horogra akad…
Az úttörő, nagy felbontású és érzékenységű távcsővel végzett megfigyelésben, amellyel a Nap koronájához köthető hőmérséklet-emelkedést vizsgálták, magyar…
Ilyen jelenséget, amelynek megfigyeléséhez legalább tízszeres nagyítású, napszűrővel ellátott távcső szükséges, legközelebb 2032-ben lehet újra látni.
Az áttörő napfizikai eredményt egy magyar csillagászprofesszor vezette nemzetközi kutatócsoportnak sikerült elsőként elérnie.
Egy kanadai-amerikai és két svájci tudós részesül az elismerésben.
Hatan kiemelt dicséretet kaptak, így minden induló szerzett valamilyen elismerést és az arany- és az ezüstérmes csapatban is volt magyar diák a Keszthelyen megrendezett…
Két neutroncsillag összeolvadása okozhatta azt a fényes röntgenkitörést, amelyet a NASA Chandra röntgenobszervatóriuma egy galaxisban észlelt, amely 6,6 milliárd…
Több száz babacsillag bölcsődéje a NASA Spitzer űrtávcsövének felvételén látható vörös pillangó. Az ábra két szárnya két forró csillagközi gázzal teli…
Néhány évente egyszer esik meteorit magyar földre, így saját fejlesztésű eszközzel javítanák esélyeiket az MTA kutatói arra, hogy megvizsgálhassanak egyet.
Számtalan elmélet látott már napvilágot a Naprendszer első "csillagközi bevándorlója", az Oumuamua eredetét és származását illetően. Egy új elmélet szerint a…
Egy, úgynevezett árapály-katasztrófa következtében kettészakított csillag adatait felhasználva mérték meg egy fekete lyuk forgási sebességét.
Megjavították a Hubble űrteleszkóp elromlott harmadik giroszkópját, így az űrteleszkóp ismét a leghatékonyabb módon működik.
Mesterséges rádiójelek után is kutattak a tudósok, amikor az Oumuamuát, a Naprendszer egy éve felbukkant első "csillagközi bevándorlóját" vizsgálták.