Egy település kezében sem akar pénzt hagyni a kormány, mert az már szuverenitást, önállóságot jelentene – nyilatkozta Schmidt Jenő, a legnagyobb önkormányzati szövetség elnöke.
Két kudarcos pályázat kellett ahhoz, hogy 40-ről 20 százalékra csökkentsék a pályázó önkormányzatoktól elvárt önrészt. 5 milliárdos a keret.
Levélben tájékoztatta az állami kukaholding az önkormányzatokat arról, hogy keressenek másik szemétszállító szolgáltatót.
Kisbér neve mond még önöknek valamit? A városé, ahol alig egy évvel az első szabad voksolás után a megürült képviselői helyre egyszerűen lehetetlennek bizonyult új honatyát választani, mert az emberek csakazértsem mentek el az urnákhoz.
Egy számlanyitás 150 ezer forint a kincstárnál, márpedig kincstári számlára kel visszautalni a még fel nem használt EU-s támogatásokat.
Aggódnak az önállóságukért a települések: nem elég, hogy az Államkincstárhoz kell utalni az uniós pénzeket, hamarosan az összes számlájuk állami kontroll alá kerülhet.
Választások előtt „kiszórták” a brüsszeli forrásokat, de tetemes a költségvetés hiánya, így most visszaveszi az önkormányzatoktól a pénz egy részét a kincstár – értesült lapunk.
Kétszáz településvezető kerülhet egzisztenciálisan nehéz helyzetbe a kormány elutasítása miatt.
A kormány támogatja a bölcsődék létrehozást, hiszen a nők munkába állása a cél. A kisebb önkormányzatok azonban nem tudnak fenntartani egy bölcsődét, a cégeknek sem éri meg, az álláskeresők gyerekeit pedig nem veszik fel.
Sorra nyerték a kormánypártok az időközi választásokat, de az ellenzék szerint dőreség lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy sosem nyerhetnek.
Egyre gyakoribb, hogy kétségbeesett emberek rátámadnak a hivatalnokra, már halálos áldozatot is követelt a növekvő feszültség.
Idén májusig több mint háromszáz elektromos töltőállomás üzembe helyezését ígérte a kormányzat, de ennek csak töredékét adták át. Most év végére ígéri a minisztérium a hálózat bővítését.
Van, ahol Orbánt éltető cikkért fizettek Mészáros lapjának, máshol szerződésbe foglalták, hogy nem írnak semmi rosszat a helyi vezetésről.
Elköltöznek a fiatalok, a legtöbb önkormányzatnak nincs pénze arra, hogy saját erőből építsen lakóházakat, a szociális bérlakásra várók listája pedig egyre hosszabb.
A kormány napokon belül összehívja a közszféra érdekegyeztető fórumát, érik a bérmegállapodás. Ugyanakkor senki nem tudja, miről szól a választás előtt meghirdetett Modern Falvak program.
Nagy kérdés, hogy a kétharmad birtokában mit kezd az önkormányzatokkal, ezen belül a fővárossal a Fidesz, azaz Orbán Viktor.
Visszaadná a települések szabadságát, az ott élők elvont személyi jövedelemadóját egy birtokunkba került reformjavaslat.
Minden településnek magának kell eldöntenie, hogy milyen oktatást szeretne, hogyan gondoskodik a rászorulókról és a gyámhivatalt is nekik kell működtetniük, egyszóval nekik kell a kezükbe venni mindazt, ami a helyiek sorsát rendezi, ezt - az MTI híradása szerint - Budaörs polgármestere mondta sajtótájékoztatóján, Törökbálinton.
A választáson induló, egy százalékos támogatottságot elérő ellenzéki pártok megerősítenék a települések autonómiáját. A Fidesz tovább csorbítaná a falvak, városok önállóságát.
Létezik az önkormányzatok kinyírásáról szóló fideszes elképzelés - ezt állította blogjában Vass Péterre, Szigetvár polgármesterére hivatkozva Berkecz Balázs, az Együtt politikusa.
Tíz éve még még védte a helyhatóságokat a Fidesz, mára ellehetetlenítette azokat az Orbán-kormány, amely nem tűr meg semmilyen autonóm szervezetet.
Győr és Hatvan közterület-használati rendeletét is különös ponttal egészítették ki hétfőn: a településeken gyakorlatilag betiltották a politikai plakátok kihelyezését, tudósít az Index.hu.
Tízből kilenc településvezető úgy véli: a Fidesz valóban megszüntetné az önkormányzatiságot a községekben, kisvárosokban, ha újra teljhatalmat kapna.
Ahogy a betegség tünete a láz, úgy az önkormányzatokkal szembeni sunyi, cinikus kormányzati cél közeledésének mutatója annak a 17 ezer hivatali dolgozónak a semmibe vétele, aki tíz éve nem kap fizetésemelést.
A Csongrád megyei kisváros polgármestere adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezte.
A megyei jogú városokat sakkban tartja a kormány a Modern Városok milliárdjaival, cserében elvárja az ellenzéki pártok és civilek üldözését.
Levélben hívta fel a miniszterelnök figyelmét a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, hogy ha a kormány továbbra is halogatja a terület dolgozóinak érdemi bérrendezését, akkor a tagság nyomására elsőként az önkormányzatoknál elkezdik egy januárban induló folytatólagos munkabeszüntetés megszervezését.
Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk következő állomása Horpács.
Felmérésbe kezdett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), hogy megtudja, hány helyi vezető tervezi visszavonulását a 2019-es önkormányzati választás után.
Az önkormányzatiság visszaállítását ígérte kormányváltás esetére az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerdán Balatonszemesen.
A kormány az önkormányzatok kötelező tagságának bevezetésével a közfoglalkoztatás teljes átvételére készítheti fel a szociális szövetkezeteket – ettől tart országos szövetségük.
Az önkormányzati hivatalok dolgozói után járó állami támogatás, a fejpénz megemelése lehet a megoldás a terület bérlemaradásának orvoslására – ez körvonalazódott a Belügyminisztériumban megtartott tegnapi bértárgyaláson.
Egy évekkel ezelőtt született tanulmány szerint elsorvasztanák kistelepülések önkormányzatait. A kormány tagadja a terv létét is, pedig számos pontját már meg is valósították.
Az utóbbi napokban megduplázódott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sztrájkfelhívásához csatlakozó önkormányzatok száma – mondta lapunknak Boros Péterné, az érdekképviselet vezetője.
„Hosszú levelet írok Orbán Viktor miniszterelnöknek az önkormányzati szektor béremelése érdekében – mondta Tarlós István főpolgármester a pénteki Budapestinfón.
Harminc-negyven százalékos köztisztviselői béremelést sürget a legnagyobb taglétszámú önkormányzati érdekvédelmi szövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ).
Csaknem 300 millió forintot követel vissza a Belügyminisztérium (BM) azoktól az önkormányzatoktól, amelyeknél szabálytalanságokat találtak a közmunka-programban.
Ha a helyi hivatalok nem tudnak 30 százalékos béremelést adni, lassan nem lesz szemétszállítás, közösségi közlekedés, temetés, szociális gondozás, ügyintézés – állítják a terület szakszervezeti vezetői, akik a miniszterelnöknek írt levélben követelnek tárgyalásokat a kérdésről.
Teljesen követhetetlen a magyar városok és falvak támogatási rendszere.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szerint azért van szükség arra, hogy az állam szerepet vállaljon az iskolák fenntartásában, hogy kiegyenlítsék a területi különbségeket, biztosítsák az egyenlő feltételeket és garantálják a pedagógusok bérét.