Nem az országnak, hanem egyedül Orbán Viktornak van szüksége az orosz részvételű paksi bővítésre, és ezt maga a magyar miniszterelnök vallotta be – így értékelte a kormányfő keddi moszkvai kijelentéseit Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselője.
Augusztus utolsó napjaiban, közel három héttel ezelőtt hallottuk először egy kormányközeli figurától – akinél a paksi engedélyezés csúszásának hátteréről érdeklődtünk –, hogy Orbán Viktor majd szeptember 18-án fogja megtudni Moszkvában Putyin elnöktől, mikorra kell a tervezett atomerőmű-bővítési beruházás létesítési engedélyének megszületni.
Bár augusztusban a paksi négy blokk is az engedélyezett hőfok közelébe melegítette a Dunát, Aszódi Attila illetékes államtitkár szerint kétszer ekkora atomkapacitás mellett is tartható a határérték.
A tervezett paksi bővítés úgy kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a szakértők azt állították: a hűtővíz sosem fogja túlmelegíteni a Dunát. A „soha” már a múlt héten megtörtént.
Amikor a tárgyalóterem ajtaja becsukódott és elkezdődött az eszmecsere, az oroszok már pontosan tudták a terminusokat - ennyit az egyenlőtlenségről.
A brit Hinkley Point C atomerőmű-beruházás állami támogatásának engedélyezése miatt Ausztria indított eljárást az Európai Bíróság előtt.
Mindössze két és fél hetes határidővel írták ki a közbeszerzést.
A falu a lakossága már korábban is egyértelművé tette, hogy nem szeretnének bányát a falu határába. Eközben Paks 2-re és nemzetgazdasági érdekekre hivatkozott a szekszárdi cég
Első fokon győzött Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a magyar kormánnyal és a Roszatommal vívott jogi harcban: a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen úgy döntött, hogy a kabinetnek ki kell adnia a Paks II.
Hajmeresztőnek nevezte a Paks 2-es atomerőmű új blokkjai létesítési engedélykérelmének beadási határidőit a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Az atomenergia-ipar üzleti lehetőségei Magyarországon című rendezvényén Trampus Péter, a Dunaújvárosi Egyetem professor emeritusa, a Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség elnöke.
Nem titkosak, mégsem ismerhetőek meg a paksi bővítés három megvalósítási megállapodásának részletei: a kormány feloldotta ugyan a legtöbb dokumentum minősítését, a betekintést azonban nem engedélyezi.
Ámon Ada, a Karácsony Gergely által meghirdetett árnyékkabinet zöldminiszter-jelöltje szerint felmérhetetlen károkat okozott az a nyolc év, amikor a környezet- és természetvédelemnek nem volt képviselője a kormányban.
Mégis mutatkozik némi esély arra, hogy a Fidesz még a választások előtt megejtse az Orbán-kurzus legnagyobb önigazoló beruházása, a Paks 2-es bővítés első konkrét kapavágását.
Ausztria mellé Luxemburg is belép az Európai Bíróság előtt Paks 2 állami támogatása miatt indult eljárásba.
A Greenpeace néhány napja már megszellőztette a gyanút, most pedig a bizonyítékkal is előállt: a „független” magyar nukleáris hatóság munkatársai szakértőként (pénzért) maszekolnak a Paks 2 projektcégnek.
Ma nyújtja be a keresetét az Európai Bíróságra a tervezett paksi bővítés ellen az osztrák kormány a
Már az első felvonulási épületek engedélyeztetésénél elakadt Paks 2 beruházás: odébb került a régóta ígért első kapavágás.
Az ügylet közgazdasági tartalma felől közelítette meg a paksi hitelfelvétel vs. előtörlesztés kérdését Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a
A Paks 2 beruházás kapcsán az a cég számít hazainak, amely Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet, hozzájárul a magyar GDP-hez, itteni székhellyel vagy telephellyel rendelkezik, itt fizet adót és magyar munkaerőt is foglalkoztat - közölte Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető írásbeli kérdésére Süli János, az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter.
Kemény feltétellel hagyta jóvá az Európai Bizottság, hogy az Orbán-kabinet tender nélkül szerződjön az orosz Roszatommal a paksi bővítésről: minden olyan munkára, ami nem a Roszatomé, átlátható nemzetközi tendert kell kiírni.
Hiába indít pert Ausztria, az Orbán-kormány nem hagy fel a paksi atomerőmű bővítésével – közölte Csepreghy Nándor egy gazdasági konferencián tegnap.
Az osztrák kormány megerősítette: Ausztria az Európai Unió bíróságához fordul Paks 2 állami támogatása miatt.
4 évvel a Paks II megépítéséről szóló magyar–orosz államközi szerződés aláírása után a magyar lakosság nagy többsége, 61 százaléka továbbra is ellenzi a paksi atomerőmű bővítési projektjét – derül ki a Greenpeace Magyarország Paks II-vel kapcsolatos országos, reprezentatív közvélemény-kutatásából.
Az Orbán-kormánynak sikerült rávennie az Európai Bizottságot, hogy az orosz Roszatom érdekében térjen el az írott uniós jogtól – így foglalható össze annak az elemzésnek a lényege, amely az Európai Parlament zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kezdeményezésére készült el a tervezett paksi bővítés állami támogatását engedélyező bizottsági döntésről.
A miniszterelnökségen kívül immár a Roszatommal is bíróságon kell küzdenie annak, aki kíváncsi a legalább háromezer milliárd forint értékű atomerőművi szerződésekre. Tegnap kiderült, hogy a szövegek nincsenek meg magyarul.
A kormány továbbra is próbálja titkolni, miért jött Günther Oettinger uniós biztos 2016 májusában Budapestre, de a Jávor Benedek EP-képviselő által megszerzett dokumentumok szerint biztosan nem azért, amit az Orbán-kabinet állít.
A Magyar Közlönyben árulta el a kormány, hogy sokkal jobban járna a magyar állam, ha a paksi bővítés helyett megújulóenergia-beruházásokkal termelnénk áramot.
Salátatörvényben elrejtve próbálta áthágni a nukleáris beruházások engedélyezésének szabályait a kormány.
Miközben sajtóhírek szerint az új paksi atomerőmű építéséhez az orosz hitel-eurók szinte már „a spájzban vannak” - a Roszatom benyújtotta az első számlát -, addig a paksi bővítés ellenzői az atomerőmű-bővítés engedélyezésével, tervezésével kapcsolatos egyes szakmai problémákkal foglalkoznak.
Kulcselem lehet a paksi bővítés állami támogatása ügyében az Európai Bíróság előtt induló perben az a dokumentumcsomag, amely egy másik (a bővítési tender elmaradása miatti) eljárásban keletkezett az Orbán-kormány és az Európai Bizottság tárgyalásairól.
Tisztelt nemzeti érzelmű választópolgár, ön (szokás szerint) megint alaposan át lett verve, (szokás szerint) Orbán Viktor kormánya által.
A magyar kormány egy jogilag támadható, példátlan eljárásban vette rá az Európai Bizottságot, hogy az EU elfogadja a paksi bővítési üzlet tender nélküli odaítélését az orosz Roszatomnak – értesült a Népszava.
Bulgáriának van egy egymilliárd euróért kibetonozott munkagödre (by Roszatom), amiből soha nem lesz atomerőmű.
Miközben az erőműbővítés politikai, pénzügyi és energetika szempontból is háborús övezet, addig lentről nézve, Pakson és a városhoz közeli településeken nehéz találni olyan embert, aki ellenezné beruházást.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnak mindig mérlegelnie kell, mikor, hogyan finanszíroz és mindig a legjobb konstrukciót kell alkalmaznia: azt, ami pénzügyileg a legjobb az államnak - fogalmazott Csepreghy Nándor miniszterelnökségi miniszterhelyettes szerdán az LMP működtette Ökopolisz Alapítvány által szervezett atomügyi vitáról távozóban ama kérdésünkre, valóban az orosz hitelből fizetjük-e a paksi bővítés első 98 millió eurós számláját, illetve ténylegesen kifizetjük-e Moszkvának a ma már igen tetemesnek számító kamatokat.
A Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető kérdésére adott, kevéssé tárgyszerű válaszával Süli János, „a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter” lényegében elismerte: a magyar kormány mindeddig nem hozott konkrét döntést a legalább 3 ezer milliárdos paksi bővítésről.
Nem érdeke az európai közösségnek a paksi atomerőmű-bővítési beruházás megvalósulása; természeti, társadalmi és gazdasági kataklizmát okoz, ha a magyar kormány újabb és újabb nukleáris reaktorokat épít - jelentette ki az LMP miniszterelnök-jelöltje csütörtökön Brüsszelben.
Hagyjuk a nagy szavakat, maradjunk a tényeknél.
Az Orbán-kabinet lehívja az atomerőmű bővítésére kapott orosz hitelt, ha belegebedünk is. Az LMP hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz.
Mint emlékezetes, a 2014-ben váratlanul aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás nyomán a magyar állam a paksi bővítésre 10 milliárd eurós, 30 éves futamidejű hitelt vesz fel, mintegy 4 százalékos kamatra.