A tervezett új atomblokkok orosz tervei már a Paks II Zrt. jogszabályi megfelelést mérő előszűrőjén elakadnak - derül ki Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója lapunknak adott nyilatkozatából.
Orbán Viktor a minap rövid, kegyetlen határozatban, azonnali hatállyal elcsapta Aszódi Attila államtitkárt, a paksi bővítés arcát. Érdemeit nem ismerték el, hivatalos magyarázat nincs.
Ha Orbán Viktor a paksi bővítés csúszása miatt rúgta ki az illetékes államtitkárt, az veszélyezteti a leendő blokkok nukleáris biztonságát.
Ugyanúgy sunyít, lapít, kamuzik, alibizik, stiklizik és terel Paks 2-ügyben most a Fidesz és Orbán Viktor, amiként azt tették a Putyinnal öt éve megkötött puccspaktum előtt.
Még mindig nem adta be legfontosabb engedélykérelmét az új paksi blokkokat tervező állami társaság. A késedelem oka és hossza ködös.
Erről Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója beszélt.
Miközben a fenébe kívánja a kormány Macron Európa-politikáját, katonai és atombizniszt szívesen bonyolít Franciaországgal.
Az orosz hitel nyolcvan százalékát törlesztette már Magyarország – mondta Süli János, paksi fejlesztéséért felelős miniszter. Majdnem félmilliárdot pedig azért fizetünk Moszkvának, hogy egyáltalán hitelt kapjunk tőlük.
A szerződéskupac egy orosz diktátum, a Duna is megfőhet, és közben meg sem éri a Paks 2 - derül ki az MVM volt vezérigazgatójának a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszternek címzett leveléből.
Immár a kormányzat se cáfolja határozottan azt a szakmai értesülésünket, hogy az új paksi atomblokkok átadása akár a lehető legkésőbbi időpontig, azaz 2032-ig is elhúzódhat.
Politikai ellentétek elsimítására, „feszültségoldásra” használja a kormány a erőműbővítés részberuházásait. Rossz hír az adófizetőknek: a módszer működik.
A határidők csúsznak, a költségek elszállhatnak, az oroszok egyre idegesebbek az új blokkok miatt. A következmény az lehet, hogy buheramegoldásokra kényszerül a magyar fél.
Az eddigi 2-3 éves csúszás mellé újabbakat gyűjtött be a közelmúltban a tervezett atomerőmű-bővítés: egymás után válnak eredménytelenné a beruházás stratégiai fontosságú közbeszerzései.
Nem az országnak, hanem egyedül Orbán Viktornak van szüksége az orosz részvételű paksi bővítésre, és ezt maga a magyar miniszterelnök vallotta be – így értékelte a kormányfő keddi moszkvai kijelentéseit Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselője.
Augusztus utolsó napjaiban, közel három héttel ezelőtt hallottuk először egy kormányközeli figurától – akinél a paksi engedélyezés csúszásának hátteréről érdeklődtünk –, hogy Orbán Viktor majd szeptember 18-án fogja megtudni Moszkvában Putyin elnöktől, mikorra kell a tervezett atomerőmű-bővítési beruházás létesítési engedélyének megszületni.
Bár augusztusban a paksi négy blokk is az engedélyezett hőfok közelébe melegítette a Dunát, Aszódi Attila illetékes államtitkár szerint kétszer ekkora atomkapacitás mellett is tartható a határérték.
A tervezett paksi bővítés úgy kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a szakértők azt állították: a hűtővíz sosem fogja túlmelegíteni a Dunát. A „soha” már a múlt héten megtörtént.
Amikor a tárgyalóterem ajtaja becsukódott és elkezdődött az eszmecsere, az oroszok már pontosan tudták a terminusokat - ennyit az egyenlőtlenségről.
A brit Hinkley Point C atomerőmű-beruházás állami támogatásának engedélyezése miatt Ausztria indított eljárást az Európai Bíróság előtt.
Mindössze két és fél hetes határidővel írták ki a közbeszerzést.
A falu a lakossága már korábban is egyértelművé tette, hogy nem szeretnének bányát a falu határába. Eközben Paks 2-re és nemzetgazdasági érdekekre hivatkozott a szekszárdi cég
Első fokon győzött Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a magyar kormánnyal és a Roszatommal vívott jogi harcban: a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen úgy döntött, hogy a kabinetnek ki kell adnia a Paks II.
Hajmeresztőnek nevezte a Paks 2-es atomerőmű új blokkjai létesítési engedélykérelmének beadási határidőit a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Az atomenergia-ipar üzleti lehetőségei Magyarországon című rendezvényén Trampus Péter, a Dunaújvárosi Egyetem professor emeritusa, a Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetség elnöke.
Nem titkosak, mégsem ismerhetőek meg a paksi bővítés három megvalósítási megállapodásának részletei: a kormány feloldotta ugyan a legtöbb dokumentum minősítését, a betekintést azonban nem engedélyezi.
Ámon Ada, a Karácsony Gergely által meghirdetett árnyékkabinet zöldminiszter-jelöltje szerint felmérhetetlen károkat okozott az a nyolc év, amikor a környezet- és természetvédelemnek nem volt képviselője a kormányban.
Mégis mutatkozik némi esély arra, hogy a Fidesz még a választások előtt megejtse az Orbán-kurzus legnagyobb önigazoló beruházása, a Paks 2-es bővítés első konkrét kapavágását.
Ausztria mellé Luxemburg is belép az Európai Bíróság előtt Paks 2 állami támogatása miatt indult eljárásba.
A Greenpeace néhány napja már megszellőztette a gyanút, most pedig a bizonyítékkal is előállt: a „független” magyar nukleáris hatóság munkatársai szakértőként (pénzért) maszekolnak a Paks 2 projektcégnek.
Ma nyújtja be a keresetét az Európai Bíróságra a tervezett paksi bővítés ellen az osztrák kormány a
Már az első felvonulási épületek engedélyeztetésénél elakadt Paks 2 beruházás: odébb került a régóta ígért első kapavágás.
Az ügylet közgazdasági tartalma felől közelítette meg a paksi hitelfelvétel vs. előtörlesztés kérdését Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a
A Paks 2 beruházás kapcsán az a cég számít hazainak, amely Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet, hozzájárul a magyar GDP-hez, itteni székhellyel vagy telephellyel rendelkezik, itt fizet adót és magyar munkaerőt is foglalkoztat - közölte Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető írásbeli kérdésére Süli János, az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter.
Kemény feltétellel hagyta jóvá az Európai Bizottság, hogy az Orbán-kabinet tender nélkül szerződjön az orosz Roszatommal a paksi bővítésről: minden olyan munkára, ami nem a Roszatomé, átlátható nemzetközi tendert kell kiírni.
Hiába indít pert Ausztria, az Orbán-kormány nem hagy fel a paksi atomerőmű bővítésével – közölte Csepreghy Nándor egy gazdasági konferencián tegnap.
Az osztrák kormány megerősítette: Ausztria az Európai Unió bíróságához fordul Paks 2 állami támogatása miatt.
4 évvel a Paks II megépítéséről szóló magyar–orosz államközi szerződés aláírása után a magyar lakosság nagy többsége, 61 százaléka továbbra is ellenzi a paksi atomerőmű bővítési projektjét – derül ki a Greenpeace Magyarország Paks II-vel kapcsolatos országos, reprezentatív közvélemény-kutatásából.
Az Orbán-kormánynak sikerült rávennie az Európai Bizottságot, hogy az orosz Roszatom érdekében térjen el az írott uniós jogtól – így foglalható össze annak az elemzésnek a lényege, amely az Európai Parlament zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kezdeményezésére készült el a tervezett paksi bővítés állami támogatását engedélyező bizottsági döntésről.
A miniszterelnökségen kívül immár a Roszatommal is bíróságon kell küzdenie annak, aki kíváncsi a legalább háromezer milliárd forint értékű atomerőművi szerződésekre. Tegnap kiderült, hogy a szövegek nincsenek meg magyarul.
A kormány továbbra is próbálja titkolni, miért jött Günther Oettinger uniós biztos 2016 májusában Budapestre, de a Jávor Benedek EP-képviselő által megszerzett dokumentumok szerint biztosan nem azért, amit az Orbán-kabinet állít.
A Magyar Közlönyben árulta el a kormány, hogy sokkal jobban járna a magyar állam, ha a paksi bővítés helyett megújulóenergia-beruházásokkal termelnénk áramot.