A magyar szakképzés átalakítása olyan sikeres volt, hogy még a térség országaiból is jelentős az érdeklődés – mondotta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, a finoman szólva sem túl sikeres egykori szaniter nagykereskedő egy szakmai fesztiválon.
Németországban a konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció még 2007-ben úgy határozott, hogy a nyugdíjkorhatárt 2012-től – fokozatosan – 67 évre emeli.
Az ötéves technikusi képzést az ösztöndíjak és a tanulás melletti munkáért járó fizetés mellett azzal is vonzóbbá akarja tenni a kormány, hogy az ide járó diákok felvételi nélkül juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra.
ÉLETPÁLYA A rendőrök már most túlterheltek, de az utánpótlás is drasztikusan fogy: a korábbi jelentkezőszám töredéke vágyik csak rendészeti szakközépiskolába, a végzettek között pedig nagy a lemorzsolódás.
Százötven évvel ezelőtt a gyerekek munkaerejét sem lehetett nélkülözni a nyári betakarításkor, nem csoda hát, hogy a tanítást Péter-Pál előtt be kellett fejezni, és Szent István után lehetett csak újrakezdeni.
A magyar szakképzés hosszú távú, valós problémáinak megoldásában elenyésző szerepet fog játszani az innovációs minisztérium új szakképzési stratégiája – állítja Szilágyi János szakképzési elemző, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi képzési és oktatási igazgatója.
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az új szakképzési stratégia kormány elé kerülő változata nem tartalmazza a tankötelezettség 17 éves korra emelését.
Totális kudarc a szakképzési reform, állítják szakértők. Az innovációs tárca stratégiája technikummá nevezné át a szakgimnáziumokat és csökkentené a terhelést
Két hónapos csúszás után, március elején léphetnek hivatalba az új vezetők. Addig béna kacsaként a főigazgatók küzdenek a problémákkal.
A jelenlegi szakképzési rendszer a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat, amit belső körökben „egyszer használatos szakmunkás modellnek” neveznek.
Gyökeresen átformálnák a hazai szakoktatást a munkaadók. Minimálbérhez igazodó juttatással erősítenék a szakmák tanulását.
Ausztriában megszigorították a menekültek szakképzését. Ezentúl csak azok tanulhatnak az inasiskolákban, akiknek van tartózkodási engedélyük.
Több traktoros kéne, bár az iskolák nem alkalmasak jóval több szakember kitanítására.
Az utóbbi években rendkívül heves oktatáspolitikai viták zajlottak Magyarországon arról, hogy jó-e, ha minél többen mennek egyetemre, vagy inkább a szakképzést érdemes erősíteni A Mazsihisz új szakgimnáziuma egy olyan modell bevezetésére tesz kísérletet, amely feloldja és meghaladja ezt a problémát.
A szakképzés mélyrepülésbe kezdett az elmúlt közel 30 évben. Felelősebben politizáló országokban (pl
A Bánki Donát Műszaki Szakközépiskola felmentett igazgatója bírósághoz fordul. Az is felrótták neki, hogy kormánykritikus lapok írtak az ellene folyó eljárásról, pedig ő nem is nyilatkozott.
Botrányos vezetőváltás jöhet Budapest egyik legnagyobb szakközépiskolájában.
Szakértői vélemények szerint 10 éven belül a robotizáció 100 millióknak teheti feleslegessé a munkáját. A szolgáltatás, az informatika jelentős részüket felszívhatja
Kreatív és kritikus szakértők nem kellenek, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, az elnök felett pedig nincs belső kontroll – tálalt ki a testület korábbi oktatási igazgatója.
Egyre népszerűtlenebb hiányszakmák, eredménytelen Hídprogram, lemorzsolódás, elöregedő pedagógusok - ez jellemzi a szakképzést egy a kormánynak készült, nem nyilvános jelentés szerint.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2017/2018-as tanévben is rekordot döntött a gimnáziumba járó diákok aránya a kormány szándékai ellenére – derül ki a
Miközben az oktatási államtitkár állítja: az Orbán-kormány által választott út helyes, s a most kinevezett közoktatási intézményvezetőknek is ezen kell járni, az eredmények cáfolják Palkovics Lászlót.
Nyakunkon az új tanév, a szakgimnáziumokban bevezetett integrált természettudományi tárgynak idén sem lesz kidolgozott tanári segédanyaga, foglalkozásterve, tankönyvei.
„Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (…) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése” – olvasható egy a
Kevés a szakember a mezőgazdaságban. Román István, a Földművelésügyi Minisztérium agrár-szakképzésért felelős helyettes államtitkára egy regionális értekezleten elmondta: az ágazatban is megjelenik a szakemberhiány - írja a feol.hu.
A jó élmények iskolában tartó erejéről, valamint a szakképzésben bevezetendő ösztöndíjrendszerről is beszélt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a fővárosi Káldor Miklós Kollégiumban.
Az ombudsmanhoz fordult a Civil Közoktatási Platform az érettségikkel kapcsolatos módosítások miatt. A szervezet korábban már többször kifogásolta az intézkedéseket, azok visszavonását követelve.
A szakképzés minden eddiginél gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésére van szükség, azért is, mert a gazdaság igényeinek megfelelő, képzett munkavállalók nélkül elképzelhetetlen a foglalkoztatás további bővüléséhez szükséges termelékenység-emelés - mondta a nemzetgazdasági miniszter az Európai szakképzési hét rendezvénysorozat budapesti nyitóeseményén.
Eddig nem rúgtak ki tanárokat a szakképzési átalakítások miatt, és a sokak által az idei tanévre jósolt káoszt sem érzékeli a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban Tóth József.
Az LMP az alapvető jogok biztosához fordul arra kérve Székely Lászlót: hivatalból indítson eljárást a szakképzés átalakítása miatt.
Szeptember elsejétől már éles üzemben indulnak az új szakképzési intézmények, a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Kecskeméten, az országos szakképzési és felnőttképzési tanévnyitón.
Nehéz bármit is mondani arról, milyen hatásai lesznek a szakképzésben a kormány által tervezett változtatásoknak, de az már most látszik, hogy a szakképző iskolák a legnagyobb vesztesei az oktatási rendszernek - hangzott el azon a keddi konferencián, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Friedrich Ebert Stiftung rendezett, hogy világosabb képet kaphassunk arról, mi is várható szeptembertől a közoktatás egyik legfontosabb szegmensében.
A biciklit annyira túltolták a közoktatásban, hogy már le sem bírnak állni vele: az egyre nagyobb elégedetlenség, tiltakozások ellenére tovább száguldanak a szakadék felé, a hónapok óta tartó egyeztetéseknek nincs is érdemi eredménye.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) parlamenti képviselő, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke szerint a szakképzési rendszer átalakításának súlyos következményei lehetnek egy egész generációra, az ipar és a gazdaság teljesítményére, valamint a polgárosodás folyamatára.
A kormány a mainál is több külföldi diákot vár a hazai orvosegyetemekre, a képzés fejlesztésére milliárdokat költene, hogy növelje a tandíjbevételeket.
Ha egy országban a demagógia felerősödik, és egymás túlígérgetése divattá válik, ennek mindig nagyon komoly ára van - állítja Parragh László a "férfi 40" népszavazási kezdeményezés kapcsán.
Szeptembertől 151 ezer forintos támogatást kapnak a szakorvosi vizsga megszerzése után öt évig a fiatal orvosok, hogy a rezidensek ösztöndíjprogramja után ne zuhanjon vissza a fizetésük.
Átalakulnak a 2016/17-es tanévtől a szakképző iskolák: a szakközépiskolák szakgimnáziumok, a szakiskolák pedig szakközépiskolák lesznek. Ingyenessé válik a második szakképesítés megszerzése
A köznevelésről és a szakképzésről szóló törvényről folyt a vita tegnap a parlamentben, az oktatási kormányzat szerint az új rendszer sokkal több lehetőséget biztosít a diákoknak.
A köznevelésről és a szakképzésről szóló törvények általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.