Tanácsadóból inkvizítor: így kovácsoltak fegyvert az ÁSZ-ból

Publikálás dátuma
2019.04.01. 15:09
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A közpénz átlátható költését vizsgáló Állami Számvevőszék (ÁSZ) a volt fideszes politikus, Domokos László vezetése alatt jutott el az ajánlásoktól a több számilliós szankcióig.
  • Az ÁSZ tíz év alatt több mint ötezer jelentést készített állami intézmények, önkormányzatok és pártok működését vizsgálva.
  • „Vagyonmegóvási intézkedést”, vagyis a források felfüggesztésére tett javaslatot információink szerint csak 2017 óta alkalmaz - ez összesen három (ellenzéki) párt esetében történt meg idáig.
  • Ugyanakkor összesen kilenc ellenzéki pártnál kezdeményezett szankciót a párttörvény vagy a számvevőszéki törvény rendeletei alapján.
  • Az utóbbi két évben, több ezer átvilágított szervezetből összesen 7 önkormányzat, 8 egyetem, két iskolafenntartó és egy alapítvány ellen kért szankciót a testület.
  • A Fidesz és a KDNP esetében kilenc év alatt egyszer sem állt elő vagyonmegóvási javaslattal, és nem talált tiltott pártfinanszírozás elfogadására utaló jelet sem.
Pártpolitikától független, eljárásait a törvényi előírások alapján végzi – az Állami Számvevőszék ezt már számtalanszor leírta magáról, jellemzően az elfogultságáról szóló cikkek ellen tiltakozva. A bizonykodás kevéssé hiteles, köztudott: a szervezetet a volt fideszes politikus, Domokos László vezeti. Ez önmagában azonban nem bizonyítja az ÁSZ elfogultságát, a szervezet alapvetően a vonatkozó törvények szerint jár el.
A Domokos vezette szervezetről többet árulhat el annak vizsgálata, hogy kiket, miért és milyen gyakorisággal szankcionált. Ennek feltérképezése érdekében közérdekű adatigényléssel fordultunk az ÁSZ-hoz, illetve a testület saját híroldalát monitoroztuk.

Lassan építkeztek

Az Állami Számvevőszék 1989 óta ellenőrzi a közpénzt vagy adó-egyszázalékokat felhasználó intézmények, szervezetek, alapítványok gazdálkodását. Évtizedeken át csak véleményező testületként járt el. A 2011 júliusában módosított számvevőszéki törvény viszont megerősítette jogköreit, így már pénzelvonási javaslatokat is tehet a Magyar Államkincstárnak, a pénzt a NAV hajtja be. Az ÁSZ "szuperfegyvere" így a vagyonmegóvás lett: kérheti az állami támogatás felfüggesztését, befagyaszthatta az adófelajánlásokat, eljárást kérhet a törvénysértő szervezet vezetője ellen sőt, zároltathat is állami vagyonelemeket. Mindezt akkor is megteheti, ha a felülvizsgált szervezet nem működött együtt, vagy késlekedik – utóbbi kitételnek később különöse jelentősége lesz. Az ÁSZ jogkörét már kimondottan a politikai formációk ellenében terjesztette ki a 2014-ben módosított pártok működéséről szóló törvény, amelyik megtiltotta, hogy a pártok jogi személytől, illetve „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől” fogadjanak el vagyoni vagy más jellegű támogatást, piaci ár alatti szolgáltatásokat. Ha a Számvevőszék ilyesmit tapasztal, az érintett párt 15 napon köteles befizetni a számvevőszék által megállapított összeget a központi költségvetésbe, és ugyanekkora tétel ugrik az államilag megítélt támogatásából is, de költségvetési támogatásukat nem függesztik fel. Érdekes, hogy az új lehetőségekről sokáig nem esett nyilvánosan szó: az ÁSZ saját híroldalán is csak 2013 októberében írt először arról, hogy elnökük a hatóságokhoz fordulhat, ha károkozást észlel. Ezután négy csendes év telt el, mielőtt a pöröly lecsapott volna – az ellenzékre.

Végiggyomrozták az ellenzéket, a Fidesznél nem volt gond

2017 óta a testület szinte minden mérhető ellenzéki pártnál talált szabálytalanságokat, és pár százezer forinttól több százmillióig terjedő forrás-felfüggesztésre vagy forráselvonásra tett javaslatot. Elsőként 2017 júniusában az MSZP-t szankcionálta 3,1 milliós tiltott párttámogatás (kedvezményes ingatlanbérleti díj és céges támogatás) elfogadása miatt; a szocialisták akkor 6,2 millió forintot buktak az eljárással. Hónapokkal az országgyűlési választások előtt újra bekeményített az ÁSZ: ekkor „végiggyomrozta” a teljes ellenzéket: a Jobbikot, az MSZP-t, DK-t, az Együtt-öt,  a Párbeszédet, a Magyar Liberális Pártot és az LMP-t is. A Domokos László vezette szervezet ezekben az esetekben a 2015-2016. közötti pénzügyi-gazdálkodási adatok hiányosságaira, vagy a tiltott párttámogatás (a piaci árnál olcsóbban bérelt ingatlanok vagy plakáthelyek) elfogadására hivatkozott.  A legnagyobb csapást a Jobbik szenvedte el: a 2017-es "Ti dolgoztok, Ők lopnak" plakátkampány miatt előbb 331 millió forintos forráselvonást kezdeményeztek a párttól, tiltott pártfinanszírozás elfogadására hivatkozva - a Simicska-féle cégtől roppant jutányosan bérelt hirdetőfelületek miatt. Az ügy itt nem ért véget, az ÁSZ idén további 136 millióval emelte a tétet, mondván: a Jobbik tiltott támogatást fogadott el a 2018-as választási kampány során is. Mivel mindez dupla elvonást jelent, a Jobbiknak összesen majdnem egymilliárdos kieséssel kell szembenéznie, - 467 millió forintot elvonnak központi támogatásukból, ugyanennyit pedig nyolc részletben kell befizetniük a központi költségvtésbe.  A Momentumot és a Párbeszédet kampánypénzek nem igazolt elköltése miatt kérte számon az ÁSZ (emiatt NAV is nyomoz ellenük), illetve nem átlátható gazdálkodásuk miatt a Számvevőszék mindkét formáció központi támogatását zárolta. A Momentum belső gazdálkodását február végén már megfelelőnek nyilvánította a testület, de a Párbeszéd jelenleg is vár pénzére. (A DK-nál 2019 januárjában 430 ezer forintnyi tiltott választási támogatást állapított meg a Számvevőszék.) A pöröly végül nem kerülte el a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot sem: a testület január végén feljelentette őket költségvetési csalás gyanújával, és kérte állami támogatásuk felfüggesztését is – mindez azért, mert az MKKP határidőn túl küldte el a kampánypénzek elszámolásról szóló dokumentumokat a Számvevőszéknek.
Mérlegre téve: az elmúlt években az ÁSZ összesen három költségvetési támogatásban részesített párt (Momentum Mozgalom, Párbeszéd Magyarországért Párt, Magyar Kétfarkú Kutya Párt) esetében élt vagyonmegóvási intézkedéssel az ÁSZ-törvény alapján, a 2018. évi országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzése során. A többieknél pedig kisebb vagy nagyobb tételű tiltott pártfinanszírozás elfogadása miatt lépett fel - a párttörvényre hivatkozva.

A Fidesz és a KDNP elszámolásaiban ugyanakkor kilenc éve nem talál számottevő hibát a testület. A testület nem léphetett akkor sem, amikor Szijjártó Péter nyilatkozatából kiderült, a kormány az EP-választásra készülve vetette be sorosozós-junckerezős plakátját. A nyilatkozat a tiltott pártfinanszírozás gyanúját - hiszen a kormány bevallottan közpénzzel segítette a Fidesz kampányérdekeit - csakhogy a Számvevőszék kizárólag az országgyűlési választások esetében végezhet ellenőrzést, az EP-kampány nincs a látókörükben.

Furcsa aránytalanság

Érdemes mindezt összevetni azzal, ahogy az ÁSZ az önkormányzatok, oktatási intézmények és alapítványok esetében járt el. Információink szerint a testület először 2018. április 20-án jelentette be, hogy vagyonmegóvást rendel el három önkormányzatnál, melyek a korábbi ÁSZ-vizsgálatok elvárásai ellenére sem tették átláthatóvá, kockázatmentessé gazdálkodásukat. Elsőként Mátraverebély, Kiscsécs és Veresegyháza került sorra, majd Kőtelek, Aba, Kozármisleny és Rétság esetében is felfüggesztették a központi támogatásokat – többségük azóta már megfelel a kívánalmaknak, de úgy tudjuk, hogy Kozármisleny és Rétság esetében még lépéseket vár az ÁSZ. A számvevőszék 2018 szeptemberében nyolc egyetem hallgatói önkormányzatánál kért ideiglenes vagyonmegóvási intézkedést a Magyar Államkincstártól, mivel nem látta igazoltnak törvényes működésüket. Ez történt a  Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Testnevelési Egyetem  esetében is, de a központi támogatást végül hat intézménynél újra engedélyezte az ÁSZ. Úgy tudjuk a SzTE és a Kaposvári Egyetem esetében még nem jelentették be, hogy véget ért volna a vagyonzárlat.
Az ÁSZ emellett két köznevelési intézményfenntartó (a School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Szinergia Gazdasági Oktatást Támogató Alapítvány), a Via Vita Veritas Alapítvány és egy örmény nemzetiségi intézmény esetében járt el hasonló módon.
Magyarán, a kilenc év alatt több ezer ellenőrzést végző ÁSZ összesen 9 ellenzéki párt – mondhatni a számottevő teljes ellenzék – és 19, állami vagy szja-támogatású intézmény esetében indítványozott valamilyen pénzügyi szankciót, az ÁSZ működéséről vagy a pártok gazdálkodásáról szóló törvényre hivatkozva. Ami jócskán aránytalan megoszlásnak tűnik.

Megtehetik. És meg is teszik

Nem csak ebben radikális  a Számvevőszék, hanem eljárási szigorában is. A működését szabályozó törvény ugyanis a szankciók kapcsán végig feltételes módban fogalmaz. Azaz, a testület a 33 §. 3. előírásai alapján nem köteles intézkedést javasolni.
A testületnek egyetlen esetben kimondott kötelessége a hatóságokhoz fordulni: ha valamiért bűncselekmény gyanúját állapítja meg. A Számvevőszék érdekes módon már akkor költségvetési csalásra gyanakodott, és tett feljelentést, amikor a Momentum, a Párbeszéd és a MKKP adminisztrációs okok miatt késve küldte el kampánypénz-elszámolását.
Jellemző, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapártot azért jelentették fel, mert – Kovács Gergő pártelnök elmondása szerint – a törvényileg megszabott maximum nap helyett csak nyolc napon belül tudták átküldeni a kért dokumentumokat az ÁSZ-nak.

Mindez az Ász szempontjából annyit tett, mintha el sem küldték volna az igazolásokat.

Végrehajtás előtt eljárás kellene

A helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy az ÁSZ  maga nem hatóság: megállapításai, indítványai ellen nincs jogorvoslat, bíróságon azokat nem is lehet megtámadni, legfeljebb az Alkotmánybíróság előtt. A pártoknak így köztes lehetőségként az marad, hogy a végrehajtó szerv, vagyis a központi forrásokat felfüggesztő Magyar Államkincstár vagy a behajtó NAV eljárását támadják meg jogi úton. A hatóságok jellemző módon végre automatikusan végre is hajtják a javasolt „vagyonmegóvási intézkedéseket” – pedig nem ez lenne a törvényes út: lapunk már emlékeztetett rá, az ÁSZ kezdeményezését az Államkincstár nem jogosult azonnal és közvetlenül érvényesíteni. Még akkor sem, ha helytálló és megalapozott a számvevőszéki megállapítás. Nem jogszerűen jár el a kincstár, ha pusztán a kezdeményezés alapján valóban vonja le vagy tartja vissza az ellenzéki pártok költségvetési pénzeit.  Ehhez előbb kötelesek lenne egy érdemi eljárást lefolytatni, az érintetteket megillető minden joggal együtt, beleértve a jogorvoslat és a bírósághoz fordulás jogát is. E körben az eljáró hatóság köteles (lenne) érdemben értékelni a vizsgált szerv védekezését. Mindennek hiányában viszont nem lehetne semmilyen intézkedést megtenni, akár jogos, akár nem. Pláne úgy nem, hogy az az eljárás azonnal a végrehajtással kezdődjön. 

Pontosítás

Cikkünk először a Népszava nyomtatott verziójában jelent meg, ezután Horváth Bálint, az ÁSZ szóvivője pontosítást küldött el szerkesztőségünknek: ebben jelezte, a print verzióban tévesen állítottuk, hogy az ÁSZ a pártok esetében alkalmazta arányaiban legtöbbször a vagyonmegóvási intézkedést,  mert ilyent valójában  csak három párt – Momentum Mozgalom, Párbeszéd Magyarországért Párt, Magyar Kétfarkú Kutya Párt – esetében rendeltek el, a többiek esetében pedig tiltott finanszírozás elfogadása miatt kértek eljárást. (A Népszava online felületén megjelenő tartalom nem tartalmazza a téves állítást, olvasóinktól és az érintettektől elnézést kérek - a szerző.)  Horváth azt is hangsúlyozza, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzései során, mint jogalkalmazó, mindenben a vonatkozó és hatályos törvényi előírások szerint jár el; számukra nem léteznek ellenzéki- vagy kormánypártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak, amelyek gazdálkodásának törvényességét a vonatkozó törvényi előírások alapján kell ellenőrizniük. A szóvivő azt is kifogásolta, hogy az újságunkban először megjelent cikk („Főleg ellenzéki pártokat büntet a számvevőszék”) címében büntetést emleget, ami valótlan állítás,  hiszen a testületnek valójában  nincs szankcionálási jogköre, éppen ezért nem szabhat ki bírságot vagy büntetést sem.
Szerző

Orbán levelet ír az EU-n kívüli magyaroknak, hogy szavazzanak az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.01. 14:05
Fotó: Thinkstock
Az összetartozás új formája nyílik meg a miniszterelnök szerint.
Orbán Viktor miniszterelnök levelet küld az Európai Unión kívül élő külhoni magyar állampolgároknak. Felhívja a figyelmüket, hogy ők is szavazhatnak a májusi európai parlamenti választáson - írja a Magyar Nemzet. A levélben a miniszterelnök kiemeli annak jelentőségét, hogy az összetartozás új formája nyílik meg előttünk, mivel ezen a sorsfordító voksoláson minden magyar közösen nyilváníthat majd véleményt. A hazai parlamenti választás után már az EP-képviselők megválasztásába is beleszólhatnak a külhoni magyarok. Ennek lehetőségét tavaly decemberben teremtette meg a parlament, amikor megszavazták a kormány előterjesztését a szavazójog kiterjesztéséről. Ez egyébként nem magyar sajátosság, az EU hivatalos lapjában júliusban hirdették ki az EP-választójogi okmányt módosító határozatot, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy az EU-s lakhellyel nem rendelkező állampolgáraiknak is megteremtsék a lehetőséget az EP-szavazásra. A tavalyi parlamenti választáson a határon túli voksok túlnyomó többségét a Fidesz-KDNP kapta, a 225 ezer érvényes voksból 216 ezret.
Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 14:18

Juncker: Az idegengyűlölet jobban zavar, mint Orbán kampánya

Publikálás dátuma
2019.04.01. 13:50

Fotó: JOHN THYS / AFP
Az Európai Bizottság elnöke szerint a magyar miniszterelnök a túlzott nacionalizmus lejtőjén halad.
Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét nem érdekli, ha Orbán Viktor kormányfő kampányt folytat ellene, sokkal jobban zavarja az „idegengyűlölet” – erről vasárnap este, az olasz köztelevízióban beszélt a politikus. Juncker az európai parlamenti választásra vonatkozó kérdésre úgy fogalmazott: nem érdekli az ellene folytatott kampány, sokkal jobban aggasztja, hogy a magyar miniszterelnök
„a túlzott nacionalizmus lejtőjén halad, másokkal szemben politizál, elutasít másokat, nem enged be szerencsétleneket, mivel a menekültek mindenekelőtt szerencsétlenek, (...) és én az idegengyűlölet minden formáját ellenzem”.

Juncker szerint ez a fajta nacionalizmus és mások elutasítása háborúhoz vezet. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy nem a nemzeti szuverenitást kritizálja.
„Szeretem a nemzeteket, történelmet, tájakat, kultúrát, a diverzitást, (...) de a nemzeti identitáson túl figyelembe kell venni az európai identitást is”

– jelentette ki.

Juncker a RAI1 olasz köztelevízió vasárnap esti népszerű Che Tempo che Fa című politikai-közéleti műsorának adott interjút. Aggodalmát fejezte ki Olaszország gazdasági helyzete miatt, viszont példaértékűnek nevezte azt, amit az ország tett a migráció ügyében. Az EU legalább egymilliárd euróval segítette Olaszországot. Talán az európai szolidaritás elégtelen volt, de minden lehetségest megtettünk – mondta a politikus. A mandátuma végéhez közeledő Európai Bizottság elnökét hétfőn Rómában Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, kedden pedig Sergio Mattarella olasz államfő fogadja. Találkozik Giorgio Napolitano volt olasz elnökkel, de nem szerepel programjában találkozó a két olasz kormánypárt vezetőjével, se Luigi Di Maióval, az Öt Csillag Mozgalom, se Matteo Salvinivel, a Liga vezetőjével.
Szerző