Tanulás a neten

A Telenor digitális oktatási programja, a Hipersuli sikeresen zárta első teljes iskolai félévét. A kezdeményezésben résztvevő diákok, pedagógusok és szülők bevonásával hatástanulmány készül, amelynek eredményei felgyorsíthatják a digitális eszközök és módszerek széles körű bevezetését az oktatásba.

A Telenor digitális oktatási programja, a Hipersuli 2015 májusában indult 5 iskola 15 osztályában, 354 gyermek és 32 pedagógus bevonásával. A modellprojektet már a 2013/14-es tanévben egy 1. osztályos pilot előzte meg, így a szakértők a rendelkezésre álló tapasztalatokkal vághattak bele az ország különböző térségeiben élő gyermekek digitális oktatásának fejlesztésébe. A Hipersuli megvalósításában a Telenor oktatási célokra is alkalmas digitális eszközökkel – nagy kijelzős, billentyűzettel rendelkező táblagépek – és Hipernet hozzáféréssel látja el a szakmai alapon kiválasztott intézményeket, a részt vevő pedagógusok számára pedig együttműködő partnere, a Microsoft segítségével a megfelelő pedagógus-képzési programokat is biztosítja.

A Hipersuli célja, hogy a pedagógusok szakmai bevonásával a digitális oktatás területén úttörő módon alkalmazza a technológiai eszközöket és a jövőben az oktatás bármely szereplője számára felhasználható tapasztalatokat gyűjtsön és osszon meg. A Telenor ennek érdekében a résztvevőkkel fókusz csoportos, kérdőíves és pszichológiai kutatást is folytat, melynek első féléves eredményei most napvilágot láttak.

Motiváltabb diákokra számítanak

A diákok többsége izgatottan várta a táblagépes órákat: szerintük az eszköz használata izgalmassá, változatossá, játékossá teszi a tanórákat - állapította meg a Telenor kutatása, amely a Hipersulival kapcsolatos várakozásokat mérte fel. A gyerekek szerint eredményeik is javulhatnak és megtanulják okosan használni az internetet is. A szülők is osztják gyerekeik optimizmusát, 90 százaléka szerint azért is lesz hasznos a program, mert a gyerekek rájönnek, hogy az internet tanulásra is használható.

Éjjel-nappal internet

A kutatás kitért a diákok internetezési szokásainak megismerésére is. A programban részt vevő 2.-10. osztályos diákok 26 százalékának valamelyik eszközén mindig be van kapcsolva a net, és további 14 százalékuk napi 3-5 órát netezik. Érdekesség, hogy míg a gyermekek 47 százaléka szerint van otthon szabály az internet-használatra, ugyanezen családokban a szülők 83 százaléka gondolja ugyanezt. Az internetet a diákok háromnegyede használja játékra, és 76 százalékuk közösségi oldalon is regisztrált már. Legnépszerűbb a Facebook, 32 százalékuk pedig az Instagramon is megosztja fényképeit, videóit. A válaszadók csaknem harmada szeretné, ha nem maradna nyoma, miről chatel ismerőseivel, így a Snapchaten kommunikál.

Tisztában vannak a veszélyekkel

A gyerekek tapasztalata szerint az internet használata inkább veszélyes, mint ártalmatlan. Csaknem 60 százalékukkal már előfordult, hogy kéretlen levelet kaptak, felnőtteknek szóló tartalomra bukkantak, megfenyegették vagy csúfolták őket a neten. Ugyanakkor a válaszadó szülők csaknem fele szerint még semmilyen negatív hatás nem érte gyermeküket netezés közben, vagyis valószínűsíthető, a gyerekek nem minden esetben számolnak be ezekről a támadásokról, vagy inkább kortársaikkal osztják meg az élményeket. A cég program keretében a biztonságos internetezésről is készített tananyagot, hogy segítse a gyerekeket a zaklatás, a negatív hatások elkerülésében. A diákok a felmérés szerint egész jól ismerik, hogy lehet megelőzni a bajt, 70-80 százalékuk hallott már az adatvédelemről, a biztonságos jelszavakról és a vírusvédelemről.