Tarlós ismét a gáton

„Szerkesztő úr, kit érdekel az MTI?” – tette fel a kérdést munkatársunknak Tarlós István szerdán, miután szembesítettük azzal, hogy az állami médiát is sikerült félrevezetnie. A főpolgármester ugyanis tegnap szó szerint felolvasta, mit mondott múlt hétfőn az M1-en. „Fel fogom vetni a közgyűlésben – ha csak a Kúria felül nem írja ezt valamilyen jogszabály alapján –, hogy (…) a fővárosi közgyűlés döntsön arról, hogy budapesti ügydöntő népszavazáson dőljön el a Római-part sorsa”. Tarlóst valóban sokan félreértették, elsőként épp az állami média, az MTI ugyanis szeptember 11-én este azt adta hírül: „A főpolgármester kezdeményezi a fővárosi közgyűlés következő ülésén, hogy budapesti szintű ügydöntő népszavazást tartsanak a római-parti védműről”.

Persze Tarlós nem hibaigazítással, hanem „komoly dolgokkal” kezdte szerdai, rendkívüli Budapestinfóját. Szerinte ugyanis a múlt héten sok értelmetlen újságcikk született a Római ügyében, aminek az az oka, hogy a sajtót csak a gyűlölet és a cinizmus vezérli, a kormányba és a főpolgármesterbe akarnak belerúgni. „Bármit írhatnak, bármibe beleköthetnek, bármilyen hírt eltorzíthatnak, de két dologba ezt ne tegyék meg: a metrófelújítás és az árvízvédelem tárgyában, mert ezek életveszélyesek” – kérte az újságírókat a főpolgármester. Éppen ezért arról is megkérdeztük Tarlóst, ha valóban ennyire életveszélyes ez az ügy, akkor miért várt egy hetet azzal, hogy pontosítsa magát a népszavazás kérdésében. „Külföldön voltam. Igaz, nem túl messze, de nem heccelem magam azzal, hogy ilyenkor is internetezem és keresem a rosszindulatú írásokat” – válaszolta. Tarlós szerint ugyanakkor, ha lenne népszavazás, annak semmi értelme nem lenne, a kérdés is értelmetlen, mert a közgyűlés adott határozatát foglalja magába, annak visszavonásáról kellene dönteni. „Ha erre igennel válaszolnak, az semmire nem kötelezi a fővárost, ugyanazt a határozatot három perc múlva megint megszavazhatják”. Tarlós azt feltételezi a népszavazást kezdeményezők „különböző okokból” nem akarják, hogy a gát megépüljön, a referendummal pedig fél évig el lehet odázni az építkezést. Lehet vitázni a kérdésben, ám Tarlós szerint egy ilyen szakmai ügyben nem mindenki rendelkezik elegendő ismerettel ahhoz, hogy népszavazáson dőljön el a kérdés.

Mindez alátámaszthatja azt, amit a Római lebetonozását ellenzők Facebook-csoportjában egy elemzés boncolgat: csupán válságkommunikációs PR-fogás volt Tarlós bejelentése a mobilgát-népszavazásról, és most, hogy elérte a célját, le is kerülhet a napirendről. Az anyag konklúziója, hogy a kommunikációs szándék a zsidózásba keveredett gátvédők kimentése, a népharag elhárítása lehetett. Mint emlékezetes, a leginkább az árterületre építkezőket képviselő Római-partért Egyesület egy korábbi Facebook-posztban „zsidó értelmiségiként” határozta meg a parti nyomvonal ellenzőit, olyan keretbe helyezve a gátépítést, mintha egy zsidó kisebbségi csoport akarná rákényszeríteni az akaratát a szakmai álláspontot képviselő többségre. Akkor úgy tűnt, hogy az egyesület a nehezen minősíthető akcióval a partvonalon kívülre került. Csakhogy a népszavazási ötlet elvette az ügy élét, ma este ráadásul fórumot tart a zsidózó szervezet, ahol az előzetes tervek szerint Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes lesz az előadó, és be fogják mutatni a mobilgát látványterveit. Vagyis a Római-partért Egyesületet a főváros közreműködésével megpróbálják ismét szalonképessé tenni a nyilvánosság előtt.

Tény az is: a mobilgát kérdését a Fidesz már sokkal korábban, a fővárosi beruházások gyorsításáról szóló 2015-ös törvénnyel eldöntötte, és mostantól ez lesz a hivatkozási alap minden népszavazási, illetve nyomvonal-változtatási kezdeményezés elutasítására. Állítólag készült egy új közvélemény-kutatás is irányított kérdésekkel, ami a korábbi reprezentatív vizsgálatokkal ellentétben a mobilgát népszerűségét fogja majd kimutatni. Nyomás alá fogják helyezni azokat a vízügyi szakértőket is (az egyetemükkel együtt), akik megkérdőjelezték a mobilgát alkalmasságát.