Távolabb tolták a Fideszt a néppárti tűztől

Publikálás dátuma
2019.03.22. 07:30

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Már csütörtökön volt olyan egyeztetés, amelyből kiszorult Orbán Viktor kormányfő a Fidesz EPP tagságának felfüggesztése miatt.
A Fidesz felfüggesztésének első kézzelfogható következménye az volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön nem vehetett részt az Európai Néppárt (EPP) állam- és kormányfőinek az uniós csúcstalálkozót megelőző hagyományos egyeztetésén. Nem csak a csúcsvezetők ülnek le rendszeresen beszélgetni, hanem például az Európai Bizottság kereszténydemokrata pártokhoz tartozó tagjai: Navracsics Tibor biztosnak azonban ezentúl nem lesz helye annál az asztalnál. A Fidesz néppárti tagságának felfüggesztése következtében Orbán Viktor és a többi fideszes döntéshozó kimarad a párton belüli egyeztetésekből. Ahogyan Manfred Weber frakcióvezető és bizottsági elnökjelölt fogalmazott: a magyar tagpártnak ezután nem lesz beleszólása a néppárti politika alakításába. Ennek nyomán gyengülhet a magyar kormány és a fideszes EP-képviselők érdekérvényesítő ereje. Ugyanakkor a Fidesz felfüggesztésének egyelőre nem lesz közvetlen hatása az EU következő költségvetéséről folyó tárgyalásokra, amelyek a második félévben lépnek döntő szakaszukba. De a technikai konzultációkat követő politikai megbeszéléseken, amikor például Angela Merkelt kellene meggyőzni a kohéziós források szinten tartásának szükségességéről, jól jöhetne a néppárti hátszél. Az EPP szerdai politikai gyűlését követően azonnal életbe lépett a pártfunkciók betöltésének tilalma. Gál Kinga, az Európai Néppárt alelnöke máris elveszítette tisztségét. Az EP-ben és az EPP frakciójában betöltött pozíciókat viszont a választásokig megtarthatják a fideszes képviselők. Mint Pedro López de Pablo, az EPP-frakció szóvivője lapunknak elmondta, a pártcsalád döntése két fideszes tisztségviselőt érintene közvetlenül: Szájer Józsefet, a politikai csoport első elnökhelyettesét, és Schöpflin Györgyöt, az alkotmányügyi bizottság néppárti szóvivőjét. Szájert a hátralévő egy hónapra már nem akarják megfosztani a tisztségétől, Schöpflin György pedig néhány hete maga mondott le a posztjáról egyéb okokra hivatkozva. Azokat, akik az EP elnökségében vagy bizottságaiban töltenek be fontos posztot, nem lehet leváltani, mert vagy a képviselő-testület, vagy az illetékes szaktestület választotta meg őket. Közéjük tartozik például Járóka Lívia, a parlament egyik alelnöke. Mivel a Fideszt felfüggesztették az EPP-ben, a májusi EP-választásokon mandátumot szerző tagjai egyáltalán nem biztos, hogy a néppárti frakcióban foglalhatnak helyet. „Simán nemet mondhatunk” – mondta Pedro López de Pablo szóvivő arra a kérdésünkre, hogy be kell-e fogadniuk a fideszeseket a megalakuló politikai csoportba. Ugyanakkor ha egy teljes nemzeti delegációt a felfüggesztésre hivatkozva elutasíthat az EPP-frakció, egyéni képviselőknek helyt adhat. Az EPP sajtóosztályától azt az információt kaptuk, hogy a Fidesz koalíciós partnerének, a KDNP-nek nem függesztették fel a tagságát.

Győztes/vesztesek

 A politológusok sokféleképpen értelmezik a Fidesz felfüggesztését – Orbánék narratívája szerint párt „önfelfüggesztését”. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője a Twitteren „mestermunkának” minősítette a néppárt határozatát, mert a vezetőség valamennyi célját teljesítette: a kizárást kezdeményező pártok elégedettek az eredménnyel, sikerült megőrizni az EPP egységét és a partvonalon kívülre szorítani Orbán Viktort úgy, hogy a Fidesz sorsáról szóló döntést meghatározatlan időre elhalasztották. Tóth-Czifra András Egyesült Államokban élő politológus viszont úgy véli, hogy a szerdai szavazás az Európai Néppárt vereségével végződött, még ha egyes néppárti vezetők talán még győztesnek is érzik magukat. Szerinte Orbán Viktor a győztes: „Lényegében sikeresen vitatta el a Néppárt jogát arra, hogy kizárjon vagy felfüggesszen egy egyértelműen a párt ellen dolgozó tagpártot úgy, hogy az érintett párt nem egyezik ebbe bele. Mindezt Orbánnak úgy sikerült elérnie, hogy a Manfred Weber által meghatározott három feltétel egyikét sem teljesítette”.

Kisgömböcösödik az e-tér: rengeteg betegadatot szívnak fel

Publikálás dátuma
2019.03.22. 07:00
Illusztráció: Shutterstock
Egyre több orvosi szolgáltatás, adat kerül be a nagy egészségügyi adatbázisba, miközben a betegek érdekeit senki nem képviseli.
Messzebbre tekintett Kásler Miklós humánminiszter, mint a jogszabályok, amikor a minap bejelentette, hogy a kórházi adatbázisokból öt évre visszamenőleg feltöltik a betegadatokat az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe (EESZT). A visszamenőleges feltöltésnek ugyanis egyelőre nincs meg a jogszabályi alapja – tudtuk meg Alexin Zoltán adatvédelmi szakértőtől megtudtuk. Kásler bejelentéséről részleteket nem tudni, csak annyit: a programozók már dolgoznak a megvalósításon. Vagyis verseny indult, hogy kik lesznek a gyorsabbak: a programozók vagy a Fidesz törvénygyára? A kormány 23 milliárd forint uniós forrást használhat fel az e-tér további fejlesztéséhez. A miniszter bejelentése szerint ebből fedeznék a lakosság öt évre visszamenőleges egészségügyi adatainak feltöltését. De jutni arra is, hogy további, már most is létező, hatalmas betegadatbázisokat – például az országos vérkészlet-, a védőoltás- és a sugárterhelés nyilvántartást, valamint az implantátum regisztert – is elérhetővé tegyék az e-térben. Kásler Miklós beszélt arról is, hogy a projekt keretében az országos onkológiai, kardiológiai informatikai rendszerek és más betegregiszterek is ehhez kapcsolódnának.
Miközben Kásler megelőzi és jogszabályokat és nagyszabású terveket vizonál, addig az e-tér működése még mindig esetleges – ez állította legalábbis Alexin Zoltán, aki szerint a rendszer építésében senki nem képviseli a betegjogokat. Ha most valaki bemegy az orvoshoz, nem tudja, hogy az adatait ki, milyen célból rögzíti, gyűjti. Az  uniós Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) előírásai szerint az orvosnak, illetve bármely más egészségügyi szolgáltatónak tájékoztatnia kellene a páciensét, hogy a vizsgálattal az adatokat rögzíti az e-térben is. Ám ez szinte sohasem történik meg. Elég, ha valaki odamegy az orvoshoz máris megkezdődik az adatgyűjtés róla, ami ellen nem lehet tiltakozni vagy bírósághoz fordulni – mondta a szakértő. Elvileg az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete már tavaly május 25-től hatályban van, azonban az adaptáláshoz eddig még csak egyetlen törvény módosítása történt meg, az adatvédelmi törvényé. Még hátravan 200-250 további törvény módosítása, köztük az egészségügyi adatok kezeléséről szólóé is. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar állam a végsőkig szeretné szabotálni az EU rendelet végrehajtását – vélekedett Alexin Zoltán – hiszen annak átvétele ledöntené a mai állami nyilvántartó rendszerek jelentős részét, alapvető változásokat eredményezne a polgárok jogait illetően. Az egészségügyben pedig egyenesen drámai változásokat hozna, ugyanis nem folyhatna tovább a gátlástalan adatfosztogatás. Alexin Zoltán elmondta: van ugyan egy jogszabály-javaslata a kormányzatnak, amely az e-tér adatvédelmével foglalkozik, ám ez ellentétes a hatályos GDPR szövegével.
Az adatgyűjtést már januárban magasabb fokozatba kapcsolták. A minisztert egy jogszabály további jogalkotásra hatalmazta fel: így létrehozhat olyan rendszereket, amelyek "kényszerintézkedés alapúak", vagyis a betegek hozzájárulása nélkül regisztrálhat róluk adatok. Ilyenek ma is működnek: a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartó Rendszere, a Nemzeti Rákregiszter, az Infarktusregiszter, a Protézisregiszter, a Csípő és Térdízületi Regiszter. – A fenti listát tovább is bővíthetné a miniszter, ezeket a kényszerintézkedés alapú adatbázisokat pedig tudományos publikációkra vagy akár anyagi haszonszerzésre is lehetne használni. Miközben a betegnek egyetlen adatvédelemhez fűződő jogát sem biztosítják. Sőt, talán nem is tud a páciens arról, hogy adatait felhasználják – vélekedett Alexin Zoltán.
Szerző

Titokban tanácskoznak Budapesten Európáról

Publikálás dátuma
2019.03.22. 06:30

Fotó: Facebook
Itt lesz például a német Kereszténydemokrata Párt, a CDU Magyarországgal foglalkozó képviselője, akit arról faggatott egy magyar kormányember, vajon Soros György fizeti-e?
A nyilvánosság teljes kizárásával rendeznek nagyszabású három napos konferenciát péntektől vasárnapig Budapesten – értesült a Népszava. A német Körber Alapítvány éves kerekasztal-beszélgetését ugyanis idén a magyar fővárosban rendezik. A hamburgi székhelyű Körber részvénytársaság az egyik legnagyobb német gépipari vállalat, de rendelkezik érdekeltségekkel a dohány- és a gyógyszeriparban is. A céghez tartozó alapítvány minden évben szervez egy nagyszabású konferenciát – tavaly ezt Kínában tartották többek között Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök részvételével, a téma a helyszínből adódóan az Európai Unió és Kína kapcsolatai voltak. Az idei budapesti rendezvény címe az: Volt-e valaha megosztottabb az Európai Unió? A résztvevők többek között olyan kérdésekre keresnek majd válaszokat: Lehet-e egyensúlyt teremteni az EU-ban a tagállami szuverenitás és a nemzetek fölötti érdekek között? Mik voltak az 1989 óta eltelt időszak történelmi tanulságai?
A kérdések önmagukban is érdekesek, de az egész még izgalmasabbá válik, ha látjuk, kik vesznek részt a beszélgetésekben. Erről már semmilyen információ nem érhető el az alapítvány honlapján sem – ott mindössze magáról az eseményről található egy rövid leírás. Egy lapunk birtokába jutott dokumentum szerint azonban ötven neves hazai és külföldi előadó lesz ott. Magyar részről többek között Szél Bernadett független képviselő, Hajnal Miklós a Momentum elnökségi tagja, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Balog Zoltán volt humánminiszter, Czukor József az Információs Hivatal elnöke, volt berlini nagykövet, Prőhle Gergely korábbi államtitkár, Györkös Péter Magyarország jelenlegi berlini nagykövete és Balázs Péter volt uniós biztos, külügyminiszter is ott lesz. A külföldi meghívottak között a legtöbben Németországból érkeznek, köztük szintén vannak aktív és volt képviselők, kormánytisztviselők. Itt lesz például a német Kereszténydemokrata Párt, a CDU Magyarországgal foglalkozó képviselője, Andreas Nick, aki a Néppárt politikai gyűlése előtt a Reutersnek azt nyilatkozta, ajtót mutatott egy magyar kormánytisztviselőnek, amikor a CEU-val kapcsolatban arról kérdezte, ő Soros Györgytől kapja-e a fizetését. Danuta Hübner néppárti EP-képviselő szintén jelen lesz, mint ahogy a német külügyminisztérium több vezetője is, például Ralf Beste, a Politikai Tervezési Osztály vezetője. Rajtuk kívül többek között olasz, román, brit és amerikai résztvevők is lesznek. A névsort elnézve érdekes, hogy a magyar kormány képviselői a jelek szerint zárt ajtók mögött hajlandóak leülni egy ilyen vitára olyan szereplőkkel is, akik kritikusak a politikájukkal szemben.
Megkeresésünkre a rendezvényt szervező alapítvány nem reagált.