Terror Berlinben - Nagyot hibáztak a német hatóságok

Bár egy hónap telt el a berlini merénylet óta, amelyben egy tunéziai férfi, Anis Amri egy kamionnal hajtott a tömegbe, s 12 személy halálát okozta, legalább 50-et pedig megsebesített, továbbra sem tisztázott, hogy a hatóságokat mekkora felelősség terhelte a terrorakció végrehajtásáért. Amrit december 23-án Milánóban lelőtték ugyan, ám a német hatóságokkal szembeni kételyek tovább élnek.

Heiko Maas igazságügyi miniszter nemrégiben felettébb kritikusan szólt a német hatóságok szerepéről a december 19-én, Berlinben végrehajtott terrortámadás során. Elismerte ugyanis, a hatóságok hibájának is következménye, hogy a tunéziai merénylő, Anis Amri terrorakciót hajthatott végre egy kamionnal a berlini karácsonyi vásárban. Amrit jól ismerte a terrorelhárítás, mégsem léptek fel vele szemben.

Kiderült, hogy a belbiztonságért felelős hatóságok Amrit jelentéktelen bűnözőnek tartották, aki kábítószerkereskedelemmel foglalkozik ugyan, de komolyabb veszélyt nem jelent a társadalomra. Ez derült ki abból a jelentésből, amit a héten tett közzé a belügyminisztérium és az igazságügy-minisztérium. November 2-án a terrorelhárítás ki is mondta, hogy Amri nem veszélyes. Ez a hiba végzetesnek bizonyult. Hogy ki hibázott, ezt továbbra is rejtély homálya övezi. Ez azért is nagy kérdés, mert két héttel a merénylet előtt, október 13-án „külföldi harcosnak” minősítették, tehát olyan személyiségnek, aki terrortámadásra készülhet. Amri nevét a schengeni információs központban is regisztrálták.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter már néhány nappal a merénylet után jelezte, hogy jelentést tesznek közzé a hatóságok szerepéről. Ugyanakkor ő még akkor úgy foglalt állást, hogy a biztonsági erők nem követtek el hibát. A 24 éves Amri a berlini karácsonyi vásáron részt vevő tömegbe hajtott kamionjával - 12-en életüket vesztették, félszázan megsérültek. Rögtön a terrorakció után a hatóságok fontos nyomokat nem vettek figyelembe. S már az első napokban az is kiderült, bár a terrorelhárítás tudott arról, hogy Amri iszlám szélsőséges, megfigyelését néhány hónappal a merénylet előtt leállították.

Mint a Spiegel legutóbbi kiadásában emlékeztet rá, röviddel a merénylet után úgy látszott, hogy megkezdődik a vizsgálata annak, követett-e el bárki a politikusok közül olyan hibát, amely lehetővé tette a terrorakció végrehajtását. A szociáldemokraták részéről ráadásul növekvő bírálatokkal illették a belügyi tárcavezetőt azután, hogy de Maiziere átfogó biztonságpolitikai reformokat helyezett kilátásba. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt elképzelései szerint a kereszténydemokrata belügyminiszter a titkosszolgálati teendőket egy nagy szövetségi szervhez vonná a tartományoktól, megerősítené a szövetségi, ezzel együtt gyengítené a tartományi rendészeti erőket, mindemellett a német kormány kiterjedtebb jogköröket kapna arra, hogy kitoloncolja azon menekülteket, akik menedékkérelmét elutasították.

A német politika lényegében minden szereplője nemet mondott a CDU-s politikus terveire, Katarina Barley, az SPD főtitkára pedig úgy foglalt állást: „A jelek szerint de Maiziere igyekszik elterelni a figyelmet saját kudarcáról”. A megjegyzésből sokan már azt a következtetést vonták le, hogy az SPD a belügyminiszter fejét követeli a fővárosban történt terrorakció után.

Múlt kedden váratlan fordulat történt. Heiko Maas szociáldemokrata igazságügy-miniszter és Thomas de Maiziere a további teendőkről tanácskozott három órán át, s megállapodtak az új biztonsági csomagról, amellyel csökkentenék a hasonló véres cselekmények végrehajtásának lehetőségét. „Mindez azt mutatja, hogy a belügyminiszter és az igazságügy-miniszter a legnehezebb időkben is képes arra, hogy bölcs döntéseket hozzon” – jelentette ki a belügyminiszter. A CDU politikusa alighanem igencsak megkönnyebbült, hiszen itt már szó sem volt az SPD bírálatairól, vagy akár arról, hogy a baloldali párt a leváltását szorgalmazná. A megállapodás azt is mutatta, hogy működik a nagykoalíció, s a CDU és az SPD Berlin miatt nem akarnak feszültségeket a kormányban. A szociáldemokraták egy politikusa a Spiegel szerint elismerte: az egész üggyel nem nyerhetnek semmit, de legalább megpróbálják elkerülni azt, hogy veszítsenek vele.

A 2015 szilveszterén történt kölni események után a mostaninál jóval hamarabb kezdtek fejek hullani. Akkor egy héttel a drámai történéseket követően – nőket erőszakoltak meg és raboltak ki bevándorlók - leváltották a város rendőrfőnökét. Ralf Jäger, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke akkor azt közölte, így akarják visszanyerni az emberek bizalmát. Ezúttal azonban 12 személy vesztette életét, s mindezidáig senkit sem vontak felelősségre, pedig a héten nyilvánosságra hozott jelentés egyértelműen igazolja: valaki, valakik súlyos hibákat követtek el. Jäger egyébként ezúttal is főszereplő, hiszen személyesen őt is felelősség terheli amiatt, hogy a tartomány belügyi tárcavezetőjeként nyáron elengedték a düsseldorfi börtönből Amrit. S ez is az oka annak, hogy az SPD nem fogja firtatni túlságosan Thomas de Maiziere szerepét. Észak-Rajna-Vesztfáliában ugyanis májusban tartományi választást rendeznek, s ha kiderülne, hogy nagyot hibázott a helyi kormányzat Amri ügyben, az Hannelore Kraft szociáldemokrata tartományi miniszterelnök állásába is kerülhetne. Arra is fény derült, hogy miután Amri Németországba került, szinte csak a tartomány területén tartózkodott.

Persze nemcsak itt hibáztak. Bár korábban azt közölték, hogy az alkotmányvédelem megszüntette Amri megfigyelését, akinek nyoma veszett, kiderült, hogy ez nem felelt meg a valóságnak, s a tunéziai hollétéről a hatóságoknak még napokkal a merénylet előtt volt tudomásuk függetlenül attól, hogy ekkor már valóban nem követték minden egyes lépését.

A koalíciós pártok nagy szerencséje, hogy a németek egyelőre nem a politikában keresik a decemberi merénylet felelőseit, hiába állítja ezt folyamatosan a jobboldali radikális Alternatíva (AfD). Már korábban is beszámoltunk arról, hogy a Forsa felmérése szerint javult Angela Merkel megítélése, s az emberek többsége úgy látja, nem menekültpolitikája miatt hajtotta végre a vérfürdőt Amri. Sőt, a CDU népszerűségi mutatója is emelkedésnek indult, s ezt mindegyik közvélemény-kutató iroda januári felmérése is megerősítette. A Forsánál 38, az Emnidnél 37 százalékon áll a CDU, az SPD viszont szenved, csak 21 százalékot szerezne, ha most lenne a parlamenti választás.

Ami különösen jó hír a kancellár számára: a megkérdezettek 19,1 százaléka egyenesen úgy foglalt állást, el tudja képzelni azt, hogy életében először a CDU mellé tegye az ikszet. 14,6 százalék azt közölte, a kancellár személye miatt tenné ezt. Csak 4,5 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyéb okok miatt voksolna a kereszténydemokratára. 59 százalék számára nem jelentene gondot a CDU-ra szavazni. A felmérés érdekessége, hogy különösen az ellenzéki Zöldek szavazótáborában fedeztek fel készséget arra, hogy Merkel miatt ezúttal a CDU-ra szavazzanak. A második legnagyobb hajlandóságot a liberális FDP-körében mérték.

Elégedetlenek a védekezéssel

Németországban a lakosság többsége elégedetlen a terror elleni védekezéssel - mutatta ki egy felmérés, amely szerint a karácsony előtti berlini terrormerénylet óta megváltozott a közhangulat. A ZDF országos köztelevízió felmérése szerint 51 százalék úgy érzi, a hatóságok nem tesznek eleget a terrortámadások megakadályozásáért, míg 43 százalék elégedett a védelemmel.

Legutóbb a december 19-én végrehajtott merénylet előtt vizsgálták a kérdést, akkor még a németek csaknem kétharmada, 62 százaléka elégedett volt a hatóságok terrorizmus elleni munkájával, és az elégedetlenek aránya 31 százalék volt. A ZDF Politbarometer nevű kutatása szerint a lakosság többsége támogatja belbiztonság javítását célzó terveket, 88 százalék helyesnek tartja a kitoloncolási őrizetbe vétel lehetőségének kiterjesztését, és 67 százalék úgy véli, szigorúbb jogszabályokra van szükség a bűnözővé váló menedékkérőkkel szembeni fellépéshez.