Theresa May;Brexit;

2019-01-21 20:06:21

Theresa May nem akar megint népszavazást a Brexitről

Theresa May brit kormányfő újabb javaslattal állt elő a westminsteri parlamentben a rendezett kilépés megmentése érdekében. Kérdés, sikerrel jár-e.

A szigetország választópolgárai 2016. június 23-án döntöttek 52-48 százalékos arányban arról, hogy 43 év után hátat kívánnak fordítani az Európai Uniónak. Két és fél évvel a sorsfordító népszavazás után sem biztos azonban, hogy a búcsú egyáltalán megvalósul- e és ha igen, ez a március 29-i határnapon történik- e meg? Egy héttel azután, hogy Theresa May a brit parlament történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el, a kormányfő visszatért az alsóházba és új állásfoglalásban ismertette terveit. Az eredetihez feltűnően hasonló B-terv annak tudatában készült, hogy egy második elutasítás a 650 képviselő részéről nem pusztán a Brexitet siklatja ki, hanem újabb, idő előtti parlamenti választásba kényszeríti az Egyesült Királyságot.

Theresa May bejelentette, a következő napokban folytatja a szakszervezetekkel, parlamenti képviselőkkel, az autonóm nemzetgyűlésekkel és az üzleti élet vezetőivel folytatott konzultációit. Sajnálkozásának adott hangot, amiért az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn eddig visszautasította a vele való párbeszédet. A régi-új előterjesztés az északír-ír határra vonatkozó tervet, a backstopot próbálná elfogadhatóvá tenni különösen a May ellen voksolt 118 tory honatya és az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciója számára. A kormányfő hangoztatta, hogy tiszteletben tartja a nagypénteki egyezményt és nem jöhet szóba fizikai valóságában létező határ Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. May ünnepélyes ígéretet tett, hogy a Brexit-tárgyalások következő szakaszában több figyelmet szentel a munkavállalók jogainak és a környezetvédelemnek. „Nagyobb rugalmasságot és nyitottságot” tanúsít majd, jobban bevonva a gondolkodásba az alsóház tagjait. Az állásfoglalásra válaszolva Jeremy Corbyn úgy ítélte meg, hogy a kormányfő az Időtlen időkig film világában él. El kellene fogadnia a realitásokat és feladnia úgynevezett alapelveit, melyek minden képviselői akarat ellenére “megszavazhatatlanná” tesznek egy megállapodást.

A második érdemi szavazásra a Brüsszellel folytatott egyeztetéseket is beleszámítva legkorábban két-három hét múlva kerülhet sor. A következő napokban mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők törvénymódosítási javaslatokkal próbálnak majd kiutat keresni a válságból. A volt legfőbb ügyész, Dominic Grieve nevével fémjelzett beterjesztés például lehetővé tenné, hogy a Ház akár kevesebb mint a fele kezdeményezhesse az 50. cikkely felfüggesztését és ezzel a Brexit leállítását.

Az Independent című lap négy csoportra osztja az alsóházi képviselőket: a no-deal, Theresa May brüsszeli megállapodása és a norvég mintát követő kilépés támogatóira, illetve a népszavazás megismétlésének híveire. Bármelyik csoport megtorpedózhatja a kormányfő terveit. Ilyen megosztottság mellett szinte lehetetlen feladat többséget szerezni bármilyen javaslat számára.

Március 30-tól kezdődik az Egyesült Királyságban az európai uniós állampolgárok regisztrálása, az uniós polgárok kérelmezhetik az állandó tartózkodási státuszt. Az engedélyre azok jogosultak, akik 2020 végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek már öt évet az Egyesült Királyságban. A világhálón keresztül kitölthető jelentkezés legalábbis a kormány megítélése szerint nagyon egyszerű. A rendszer csak tegnap kezdődött és március végéig tartó “próbaidőben” kerül visszatérítendő 65 fontba (23 460 forint), utána ingyenessé válik. Sokan tartanak mégis attól, hogy sok, az angol nyelvet nem uraló munkavállaló nem értesül majd a 2021 júniusig érvényes szisztémáról, így kiutasíthatják az országból.