Titokban tanácskoznak Budapesten Európáról

Publikálás dátuma
2019.03.22. 06:30

Fotó: Facebook
Itt lesz például a német Kereszténydemokrata Párt, a CDU Magyarországgal foglalkozó képviselője, akit arról faggatott egy magyar kormányember, vajon Soros György fizeti-e?
A nyilvánosság teljes kizárásával rendeznek nagyszabású három napos konferenciát péntektől vasárnapig Budapesten – értesült a Népszava. A német Körber Alapítvány éves kerekasztal-beszélgetését ugyanis idén a magyar fővárosban rendezik. A hamburgi székhelyű Körber részvénytársaság az egyik legnagyobb német gépipari vállalat, de rendelkezik érdekeltségekkel a dohány- és a gyógyszeriparban is. A céghez tartozó alapítvány minden évben szervez egy nagyszabású konferenciát – tavaly ezt Kínában tartották többek között Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök részvételével, a téma a helyszínből adódóan az Európai Unió és Kína kapcsolatai voltak. Az idei budapesti rendezvény címe az: Volt-e valaha megosztottabb az Európai Unió? A résztvevők többek között olyan kérdésekre keresnek majd válaszokat: Lehet-e egyensúlyt teremteni az EU-ban a tagállami szuverenitás és a nemzetek fölötti érdekek között? Mik voltak az 1989 óta eltelt időszak történelmi tanulságai?
A kérdések önmagukban is érdekesek, de az egész még izgalmasabbá válik, ha látjuk, kik vesznek részt a beszélgetésekben. Erről már semmilyen információ nem érhető el az alapítvány honlapján sem – ott mindössze magáról az eseményről található egy rövid leírás. Egy lapunk birtokába jutott dokumentum szerint azonban ötven neves hazai és külföldi előadó lesz ott. Magyar részről többek között Szél Bernadett független képviselő, Hajnal Miklós a Momentum elnökségi tagja, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Balog Zoltán volt humánminiszter, Czukor József az Információs Hivatal elnöke, volt berlini nagykövet, Prőhle Gergely korábbi államtitkár, Györkös Péter Magyarország jelenlegi berlini nagykövete és Balázs Péter volt uniós biztos, külügyminiszter is ott lesz. A külföldi meghívottak között a legtöbben Németországból érkeznek, köztük szintén vannak aktív és volt képviselők, kormánytisztviselők. Itt lesz például a német Kereszténydemokrata Párt, a CDU Magyarországgal foglalkozó képviselője, Andreas Nick, aki a Néppárt politikai gyűlése előtt a Reutersnek azt nyilatkozta, ajtót mutatott egy magyar kormánytisztviselőnek, amikor a CEU-val kapcsolatban arról kérdezte, ő Soros Györgytől kapja-e a fizetését. Danuta Hübner néppárti EP-képviselő szintén jelen lesz, mint ahogy a német külügyminisztérium több vezetője is, például Ralf Beste, a Politikai Tervezési Osztály vezetője. Rajtuk kívül többek között olasz, román, brit és amerikai résztvevők is lesznek. A névsort elnézve érdekes, hogy a magyar kormány képviselői a jelek szerint zárt ajtók mögött hajlandóak leülni egy ilyen vitára olyan szereplőkkel is, akik kritikusak a politikájukkal szemben.
Megkeresésünkre a rendezvényt szervező alapítvány nem reagált.

Világos döntés született - villáminterjú Manfred Weberrel

Publikálás dátuma
2019.03.22. 06:00

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Az Európai Néppárt frakcióvezetőjét az uniós vezetők csúcstalálkozójának színhelyén kérdeztük arról az ellentmondásról, ami az EPP szerdai döntését övezi.
Orbán Viktor azt mondta, a Fideszt nem lehet sem felfüggeszteni, sem kizárni, a Fidesz önmagát függesztette fel. Ön viszont azt nyilatkozza, hogy a néppárt felfüggesztette a Fideszt. Mi az igazság?  A felfüggesztés azt jelenti, hogy minden jogodat elveszíted a párt testületeiben. Ez volt a politikai gyűlés világos döntése. 13 tagpártunk kérte, hogy tegyük világossá a külvilág számára: az EPP az értékek pártja. Nem tudom befolyásolni azt, hogy ezt ki hogyan kommunikálja. Mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja. Az én üzenetem világos és egyértelmű. Azt várom Frans Timmermanstól (a szocialisták vezető jelöltjétől — a szerk.) hogy Romániával vagy Máltával szemben hasonlóan járjon el. Aggasztó fejlemények vannak Európában, ezért is van szükségünk egy kötelező erejű jogállamisági mechanizmusra. Orbán Viktor kinevezett egy háromtagú bizottságot, amely szerinte az EPP-s “bölcsek tanácsával” tárgyalna a párt jövőjéről. Ön szerint van a két csapatnak tárgyalnivalója egymással? Ezt a kijelentést nem szeretném kommentálni. A párt állásfoglalása világosan fogalmaz. 
Frissítve: 2019.03.22. 06:22

Ha a kabinet nem lép, akkor is tovább erősödik a magánegészségügy - csak szabályozatlanul

Publikálás dátuma
2019.03.21. 20:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kormányzati eligazító táblákra várnak a magánegészségügy szereplői, akik biztatónak vélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi csomagjában szó esik a magánellátásról, és a magánbiztosításról is.
  Az MNB javaslatcsomagja végre a tűrt kategóriából támogatottá „léptette elő” a magánegészségügyet – vélekedett egy háttérbeszélgetésen Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Az ágazat szereplői most arra várnak, hogy mielőbb kiderüljön mi a kormány szándéka - lép vagy sem az MNB által javasolt irányba. Ha a kabinet nem tesz semmit, az is egyfajta válasz a piac számára: azt jelenti, hogy a jelenlegi folyamatok erősödnek tovább - szabályozatlanul. A betegek az állami egészségügy helyett mind gyakrabban választják a magánszolgáltatókat. Akkor is, ha ez lehetőségeiknél nagyobb kiadásokkal jár. Arról már Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója beszélt, hogy van olyan, aki a lovát adja el, másnak meg olykor egy egész egyházközösség adja össze a magánkórházi kezelés árát. Miközben mindenkinek jobb lenne, ha előtakarékossággal, biztosítással fizethetné a számlát. És a biztosítás költségeit Becslések szerint a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint - ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Leitner György szerint az egyéni befizetésekkel akár akár 80-120 milliárd forintra is nőhetne a szektor. A magánbiztosítói szolgáltatások zöme még úgynevezett összegbiztosítás, azaz egy-egy kezeléshez meghatározott összeget fizet a biztosító, miközben arra volna szükség, hogy ha valaki megbetegszik, akkor a szolgáltatás árát, azaz a kezelés költségét állják a biztosítók. Jó lenne - a piac felpörgetése érdekében - ha az egészségbiztosítások mögé különböző ösztönző elemek kerülhetnének. Bartók János hozzátette, fontos hogy mindenféle kedvezmények jelenjenek meg a vállalati és egyének oldalán is. A cafetéria-szabályok kedvezőtlen változása ellenére sem esett vissza drasztikusan a vállalati egészségbiztosítási csomagok vásárlása – derült ki Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing értékesítési igazgatójának szavaiból. Mint mondta: ma egy munkavállalónak a fizetés tisztázása után az a második kérdése, hogy milyen biztosítási csomagot kínál a munkáltató. A vállalatok szívesen költenének munkavállalóik egészségére a jelenleginél is többet is, csakhogy egyelőre bizonytalanok, mert nem tudják, hogy milyen törvényi háttér mellett nyújthatnak egészségügyi csomagokat 2020-tól.

Mi van az MNB csomagjában?

Az MNB új 330 pontos versenyképesség javítási programjának tizede szól az egészségügyről. Ebben számtalan javaslattal élnek az egészségügyi rendszer jobbítására, egyebek mellett a betegek együttműködésétől tennék függővé a térítéseket. Állítják: a betegségek megelőzése alapvetően az egyén felelőssége. Így például több információval, az egészségtelen ételek adójának emelésével ösztönöznék a lakosságot egészségtudatosságra. Azon betegek, akik nem követik az orvos utasításait (nem diétáznak, nem mennek vissza a kontrollra) azokkal nagyobb önrészt fizettetnének, míg az együttműködőkkel pedig kevesebbet. Új elemként ajánlják az úgynevezett kétoldalú megállapodást, melynek értelmében ha a beteg elmulasztaná a terápiás lépéseket, akkor a továbbiakban nagyobb hozzájárulást várnának el a részéről a kezelés megnövekedett költségeihez. Az MNB pontosíttatná, hogy mi tekinthető a közfinanszírozott ellátás részének. A javaslat értelmében az egészségügyi szolgáltatások rendszerét úgy alakítanák át, hogy bevezetnék az "alanyi pénztári tagságot": aki az állami rendszernek a tagja, az a magán-egészségbiztosítóknál is kaphatna szolgáltatást, ez például "egy rettegett daganatos betegséggel kapcsolatos külön nagy műtéti kiadást is fedezne". Ha ez mindenkinek alanyi jogon rendelkezésre állna, akkor az állampolgárok dönthetnének arról, hogy a jövedelmük, a bérük arányában milyen százalékban - 1 vagy 2 százalékban vagy akár nagyobb arányban - helyeznék a saját pénzüket a rendszerbe, az egészségpénztárba vagy "jóléti alapba". A szóban forgó rendszernek egészségpénztári és nyugdíjbiztosítása zsebe is lenne. A munkáltatók ezeket a befizetéseket egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen. A szerzők hátránynak tekintik magán- és a közellátás határainak összemosódását is. Szorgalmazzák az intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének mérését, illetve ezen adatok publikálását. Valamint azt is, hogy minden egészségügyi szolgáltatót kötelezzenek online pénztárgép használatára.

Szerző