Tíz év alatt másfélszeresére nőtt a legagresszívebb bőrdaganatos betegek száma

Évente átlagosan 2300 új, UV-sugárzás okozta melanomás esetet regisztrálnak Magyarországon. Tíz év alatt legalább másfélszeresére emelkedett a betegek száma.

Jelentősen megnőtt a bőr daganatos elváltozásainak gyakorisága az elmúlt egy évtizedben, ezen belül a legsúlyosabb, a melanoma előfordulása emelkedik meredeken, csaknem a másfélszeresére. Jelentős növekedés mutatkozik a többi bőrrák – pl. basalioma, laphámrák – esetében is, amelyek a melanománál lényegesen gyakoribbak, ám kevésbé veszélyesek. Ha ezeket idejében felismerik, nem járnak komoly következményekkel, de ha későn megy orvoshoz a páciens, a laphámrák akár áttétet is képezhet – figyelmeztetett Dr. Kuroli Enikő, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika patológus és bőrgyógyász szakorvosa.

A betegek számának drámai emelkedése az ózonréteg elvékonyodása következtében megnövekedett káros UV-sugárzás és a szoláriumhasználat számlájára írható.

A fénycsövek által kibocsátott sugarak hatására genetikai módosulás történik a DNS-ben, így a melanint termelő sejtek kontrollálatlanul osztódni kezdenek – mondta a szakorvos. Ezek a környezeti hatások az utóbbi években megháromszorozták a melanoma előfordulását a 20-30 éves nők körében.

Minél fiatalabb életkorban kezd el valaki szoláriumba járni, annál nagyobb a bőrdaganatok kialakulásának kockázata. Aki 35 éves kora előtt heti rendszerességgel jár barnulni, a melanoma kockázatát 60 százalékkal, aki 25 éves kora előtt teszi ugyanezt, az a laphámrák kockázatát 102 százalékkal, a basalioma kockázatát 40 százalékkal növeli.

A legagresszívebb bőrdaganat típus főként a világos bőrűeket, világos szeműeket veszélyezteti, illetve azokat, akiknek sok anyajegyük van, vagy előfordult a családjukban melanoma.

Önvizsgálat és szűrés

A betegek számának növekedésének oka az is, hogy egyre többen fordulnak orvoshoz. A rosszindulatú bőrdaganatok leginkább az atípusos (szabálytalan) anyajegyek minél korábbi kiszűrésével előzhetők meg. Ennek egyik eleme a rendszeres önvizsgálat, a másik pedig a teljes bőrfelszín évenkénti szakszerű átvizsgálása. Az önvizsgálatot az úgynevezett ABCD-szabály segítheti. Az angol betűszó az anyajegy tulajdonságait jelöli; az A az aszimmetriát, a B (border) a szegély tulajdonságait, a C (colour) a színét, a D (diameter) pedig az átmérőt jelenti. Gyanús az az anyajegy aszimmetrikussá válik, ha körvonala elmosódó és nem éles, illetve a megváltozott szín és a megnövekedett méret is – mondta a szakorvos. Tehát, amennyiben új anyajegy jelenik meg a testünkön, vagy egy régebbinek megváltozik a mérete, színe, alakja, viszket, esetleg vérzik, mielőbb bőrgyógyászhoz kell fordulni.

Eltávolítás

Az irritációnak kitett (melltartóvonal, övvonal alatti), vagy szabálytalan alakú anyajegyek eltávolítását akkor is javasolják, ha nagy valószínűséggel nincs rosszindulatú daganat a háttérben. Az anyajegyeket célszerű a téli, kora tavaszi időszakban ellenőriztetni, mert az esetleges eltávolításon jobb még a meleg előtt túl lenni. A sebgyógyulás a beavatkozás után 1-2 hétig tart, de még a következő egy hónapban is nagyon kell óvni a bőrünket.

A bőrről eltávolított képletet minden esetben szövettani vizsgálatnak vetik alá, amennyiben áttét nem képződött, sebészi beavatkozásra nincs szükség, de bizonyos esetekben kiveszik a tumorhoz legközelebb eső, úgynevezett „őrszem” nyirokcsomót. Amennyiben az eredmény tumorsejtet jelez, az egész régióból eltávolítják a nyirokcsomókat. A melanoma nagy áttétképző hajlama miatt a tumor eltávolítása után is elengedhetetlen a betegek hosszú, 15-20 éves követése. A páciensek eleinte havonta, majd félévente, végül évente vesznek részt kontrollvizsgálatokon, egyebek mellett hasi ultrahangon, mellkasröntgenen és laborvizsgálaton.