Túléli a Bundestag döntését a német-török viszony

A teljes török sajtó hevesen támadja a német törvényhozás csütörtöki határozatát, amely kimondta, hogy az Oszmán Birodalomban 1915-ben népirtás folyt az örmények ellen. Még az ellenzéki Sözcü napilap is úgy fogalmazott: “Hitler unokái Törökországot vádolják népirtással, szégyelljék magukat!”. Angela Merkel egyes lapokban Hitler-bajuszt, másokban horogkeresztet kapott, sok megszólaló politikus azt sürgette, Ankara mondja fel az Európai Unióval kötött menekültügyi megállapodást.

Ilyen hangulatban is az új ankarai kormányfő bizakodó hangot ütött meg. Binali Yildirim sajtótájékoztatón azt mondta, Törökország és Németország szoros szövetségesek, a két ország kapcsolatának valamennyit árthat a Bundestag határozata, amelyet az örmény lobby hatására hozott történelmi hibának tart, de nem jelenti a “világ végét”. Mindenképpen reagálni fogunk, "lesz válaszunk”, szögezte le.

Ankara válasza egyelőre késlekedik, ugyanis Recep Tayyip Erdogan Kenyában tárgyal. Az államfő már a berlini döntés után azonnal jelezte, hazatérte után döntenek arról, milyen választ ad Ankara. Ez azonban már nemcsak a német-török viszont befolyásolhatja, hanem valóban az EU- Törökország közötti menekültügyi megállapodást is.

Szakértők azonban nem számítanak arra, hogy Erdogan teljesen felrúgná azt, Ankarának ugyanis égetően szüksége van arra a hatmilliárd eurónyi anyagi támogatásra, amelyet e megállapodás révén kap Brüsszeltől, ennek hiányában nem tudja hosszabb távon biztosítani a szíriai határmentén létrejött menekülttáborok működését. A menekültek továbbengedése sem megoldás számára, hiszen Törökországban mintegy három millió menekült van, s annak csupán egy töredéke irányul a nyugat felé, többségük szülőhazájához minél közelebb várná ki a háború végét.

Ennek a szükségszerűségnek köszönhető az, hogy bár az egyezmény felmondásával fenyegetőzött Erdogan akkor is, amikor Brüsszel bejelentette, hogy mivel Ankara nem teljesíti maradéktalanul a feltételeket, egyelőre nem biztosítja a török állam polgárok vízummentességét, mégsem tette meg. A csütörtöki berlini döntés után a török elnök ugyan azt mondta, hogy az komolyan befolyásolja majd a német-török kétoldalú viszonyt, de egyben azt is leszögezte, hogy „bármilyenek is legyenek a körülmények, folytatni fogjuk a kapcsolatunkat a barátainkkal, a partnereinkkel”.