Új választás, régi adatszivárgás - exkluzív interjú

A kormány nem siet változtatni a neki kedvező rendszerhibákon, idén is működnek például az ajánlási trükkök.

"Nem vagyunk írásszakértők. Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja. Ráadásul felhatalmazás sincs arra, hogy az aláírások valódiságát a választási irodák ellenőrizzék.” – mondta a lapunknak adott interjúban Gáva Krisztián. (A Nemzeti Választási Iroda /NVI/ elnökhelyettesével készült beszélgetést hétfői számunkban olvashatják.) Vagyis a kormány nem tett semmit, a május 26-ai európai parlamenti választásra készülő kis- és kamupártok most is épp olyan könnyen kijátszhatják a rendszert, mint tavaly, hamisított ajánlásokkal minimális a lebukás kockázata.

Noha a tavalyi kiskapuk megmaradtak, az NVI elnökhelyettese abban biztos, hogy a 2018-as technikai malőrök nem ismétlődnek meg. Igaz, a tavalyi blamázsra már egészen másként emlékszik. ”Nem omlott össze az rendszer, csak háromnegyed óráig nem volt elérhető” – magyarázta Gáva Krisztián azt az időszakot, amikor a hivatalos választási oldal beszakadt.

Ha a rendszer nem omlik össze május 26-án, akkor a hivatalos adatokat csak este 23 órakor tesz közzé az NVI az európai szabályozás alapján. Igaz, Gáva Krisztián szerint továbbra sem tehetnek semmit az „adatszivárgás”, vagyis az ellen, hogy a szavazóköri pártdelegáltak „jelentsenek”. Mivel alighanem a Fidesznek lesz a legtöbb delegáltja, nem kizárt, hogy 2018-hoz hasonlóan újra a kormányzati szócsővé silányított köztévé hozza majd nyilvánosságra az eredményt az erre fenntartott állami apparátus helyett.