Újabb sorsdöntő hét előtt a Brexit

Tizennyolc nappal az Európai Unió tervezett elhagyása előtt az egyetlen biztos pont, hogy március 29-én, 23 óráig dűlőre kell jutni.

Az Európai Unió történetében számos példát találni arra - az egyik leglátványosabb a görög válság megoldása volt -, amikor hosszan elhúzódó vitás kérdésekben az utolsó pillanatban született kompromisszum. A Brexit életbe lépéséig van még egy pár nap, de ahhoz, hogy a kilépés többé-kevésbé rendezett legyen, ezen a héten megállapodásra kellene jutni. Mint ismeretes, elvileg kedden, március 12-én kerül sor a Brüsszellel kötött Brexit-megállapodásról döntő második „érdemi szavazásra”. A kormány első kísérletre, január 15-én történelmi mértékű vereséget szenvedett a voks során. 230 képviselő, köztük 118 konzervatív utasította el Theresa May brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök megállapodását. A The Sunday Times információi szerint lehetséges, hogy az EU-val aláírt megegyezés helyett a kormány csak egy a megállapodást körvonalazó indítványt terjeszt be, elkerülve egy újabb megaláztatást. Számítások szerint 150-230 képviselő készül elvetni az EU-paktumot jelenlegi formájában, de Theresa May hajlandó Brüsszelbe repülni, Juncker pedig „bármikor rendelkezésre áll” egy javított kiadás aláírására.

Közben a kormányfőn fokozódik a nyomás a kormány maradás-párti tagjai részéről, hogy tegyen lehetővé olyan véleménynyilvánításokat, melyekből kiderül, élvezne- e támogatást valamelyik Brexit-alternatíva, például a „no-deal”, illetve a kilépési folyamat felfüggesztése? Theresa May viszont érezhetően attól tart, hogy ezeknek a voksoknak a kimenetele kompromittálja a 2016. június 23-i népszavazás eredményét. Az egyre vadabb spekulációk közé tartozik, hogy tanácsadói arra beszélnék rá a kormányfőt, ajánlja fel, hogy abban a pillanatban lemond, amikor az egyezményt jóváhagyja a parlament. Így már egy új miniszterelnök vezényelné le a Brexit-tárgyalásokat. Állítólagosan a kabinet befolyásos tagjai készek akár már e hét elején felkeresni May asszonyt, hogy korai távozásra beszéljék rá. Négy tory potentát, Boris Johnson volt külügy-, Dominic Raab ex-Brexit-ügyi, Jeremy Hunt jelenlegi külügy- és Sajid Javid belügyminiszter készen áll harcba szállni a pártvezetői tisztségért.

Az elmúlt napokban Stephen Barclay kilépésügyi miniszter intenzív tárgyalásokat folytatott Brüsszelben, hogy kiutat találjon a zsákutcából. Tárgyalópartnerének, Michel Barnier-nek a megállapodás legfőbb akadályát képző, az ír - észak-ír határ rendezéséről szóló úgynevezett „backstop”-vitában tett eddigi utolsó ajánlata az volt, hogy az Unió „jogerővel bíró kötelezettségben ismeri el a rendezés ideiglenes jellegét”. A francia politikus a szervezet nevében arra is hajlandónak mutatkozik hogy az Egyesült Királyság az EU engedélye nélkül vethessen véget a „backstop”-nak. Ehhez viszont, - a Sky News értelmezése szerint, - az kell, hogy a korábban rögzített rendezés egyéb elemeinek révén ki lehessen zárni a fizikai valóságában létező észak-ír – ír határ visszaállítását, ami megsértené a több mint 3600 halálos áldozatot követelő zavargásoknak véget vető 1998-as nagypénteki egyezmény szellemét. Michel Barnier szokatlan módon öt részből álló Twitter-üzenetben hozta nyilvánosságra az EU megegyezési erőfeszítésein alapuló kötelezettségvállalásokat.

Theresa May korábban, a realitásokkal dacolva többször is határozottan kijelentette, hogy március 29-én késő este 11 órakor megvalósul a kilépés. Most azonban a parlamenti képviselőkhöz intézett levelében figyelmeztetett: ha nem szavaznak kedden a Brüsszellel kötött megállapodásra, az ország „válságos helyzetbe kerül”. Végre azt is bevallotta, hogy még ha az alku át is megy a Házon, meg kell hosszabbítani a határidőt, mert alig két hét alatt nem tud támogatást szerezni a kivonulást szabályozó átfogó törvény minden egyes eleméhez. Ahogy a kormányfő, úgy az ellenzéki Munkáspárt is ellene van egy hosszabb késlekedésnek. Ritka egyetértésként mindkét nagy párt el akarja kerülni, hogy az Egyesült Királyságnak részt kelljen vennie az európai parlamenti választáson, így a búcsú pillanatának július vége előtt el kellene jönnie. Emily Thornberry, az árnyék-kormány külügyminisztere a szombati The Times-nak adott interjújában leszögezte, hogy a Munkáspárt minden körülmények között le fogja szavazni a May által elért megállapodást, ha azonban az mégis többséget kapna, támogatja egy azt megerősítő, vagy elutasító második népszavazás gondolatát.

Bár a 2016-os népszavazás eredménye nem ezt sugallta, a szigetország számára fontos hogy maradjon az itt élő mintegy 3,7 millió uniós állampolgár. A kormány 3,5 millió fontot költ a közeljövőben arra, hogy tájékoztassa őket a letelepedési és munkavállalási szabályokról. Az átfogó, részben plakátokon, részben a nyomtatott - elektronikus, és közösségi médiában keresztül megvalósuló reklámkampány különösen azokra a területekre koncentrál, ahol kiemelten sok európai munkavállaló él. Azok az uniós állampolgárok, akik legalább öt évet töltöttek folyamatosan az Egyesült Királyságban, máris megkérvényezhetik a letelepedési engedélyt. Öt éven aluli nagy-britanniai múlttal rendelkezők előzetes letelepedési engedélyhez juthatnak. Március harmincadika után a jelentkezés ingyenes lesz és remények szerint az elbírálás hasonlóan hatékony lesz, mint most, amikor később visszatérítendő 65 fontot (23 750 forint) kell fizetni érte.