Vádemelés az elnök ellen

Hetekig tartó tüntetéssorozat után a szöuli parlament megkezdte az alkotmányos vádemelési eljárást Pak Gun Hje elnök ellen. Az államfő jogkörei ideiglenesen az elnökre szállnak át. A közvélemény nagy része támogatja az impeachmentet.

A dél-koreai ellenzéknek sikerült megszereznie a kétharmados többséget az elnökkel szembeni vádemelési eljárás megindításához. Pak Gun Hje pártja, a Szaenuri több mint negyven képviselője is az eljárás megindítására voksolt. Összesen 234-en szavaztak az impeachment megindítására, s csak 56-an nyomták meg a nem gombot. Ketten tartózkodtak a 300 tagú törvényhozásban. Ez azt jelenti, hogy minden jogkört kivesznek az elnök kezéből, s azokat Hvang Gjoan miniszterelnökre ideiglenes jelleggel ruházzák át az alkotmánybíróság döntéséig. Ez becslések szerint fél évet vehet igénybe. Pak ugyanakkor hivatalosan továbbra is államfő marad.

Pak hívei az utolsó pillanatig azon mesterkedtek, hogy megakadályozzák az impeachment megindítását. A Szaenuri párt elnöke, Li Csung Hjun szerint az ellenzék nem támasztotta alá vádjait konkrétumokkal. „A tüntetők számát és a közvélemény-kutatási adatokat nem lenne szabad az alkotmány elé helyezni” – indokolt. Az államfőt támogató csoport Pak Gun Hje jövő áprilisi lemondására, s júniusi előrehozott elnökválasztásra tett javaslatot, ezzel azonban nem érték be a lemondását követelők.

A dél-koraiak döntő többsége, kilencből tíz megkérdezett követeli az államfő lemondását. Az impeachment is az emberek nagy részének támogatását élvezi. A Gallup pénteken közzétett felmérése szerint a megkérdezettek 81 százaléka helyesli a parlament fellépését, s csak 14 százalék ellenzi azt.

Az eltelt hetekben milliók tüntettek Szöulban és más városokban Pak visszalépéséért. Legutóbb országszerte már 2,3 millióra becsülték a megmozdulásokon résztvevők számát az 50 milliós országban.

Az elnököt hatalommal való visszaéléssel és az alkotmány megsértésével vádolják. Pak az állami televízióban a szavazás után ismételten bocsánatot kért a miatt, hogy „hanyagságával nemzetközi káoszt” idézett elő. Beszédében utalt arra, hogy országa előtt komoly, megoldandó feladatok állnak. E tekintetben éberségre szólította fel a kormányt. Pak már korábban bejelentette, hogy aláveti magát a parlamenti döntésnek.

A botrány azután robbant ki, hogy kiderült. Pak elnök tanácsadója, Csoj Szun Szil arra használta fel a kapcsolatát az elnökkel, hogy a dél-koreai vállalatoktól pénzt csalt ki, amit állítólagos jótékonysági szervezete kapott meg, valójában azonban személyes vagyonát gyarapította. Csojt azzal is vádolják, hogy befolyásolta az államfő döntéseit. A 60 éves Csoj csalás miatt vizsgálati fogságban van.

Második alkalommal fordul elő, hogy az elnököt ideiglenes jelleggel megfosztják hatalmától. 2004-ben volt példa utoljára erre, amikor Ro Mu Hjun ellen indított alkotmányos vádemelési eljárást a szöuli törvényhozás, akkor azonban az alkotmánybíróság felülbírálta a döntést. Nagy különbség azonban, hogy akkor a közvélemény az államfő mellett állt, Pak Gun Hje azonban a közvélemény-kutatások megkezdése óta a legnépszerűtlenebb elnök. Ro 2003-2008 között állt hazája élén. Ügyében 63 nap múltán hirdetett ítéletet a taláros testület, szakértők szerint azonban most hosszabb ideig tarthat az eljárás, mert több jogi kérdést kell tisztázni. A vádpontok között szerepel egyebek mellett az is, hogy az elnök nem látta el kellőképpen hivatalát 2014. április 16-án, amikor elsüllyedt a Szevol nevű komp, s majdnem 300 személy vesztette életét. Az ellenzék december 3-án nyújtotta be az alkotmányos vádemelési eljárásra vonatkozó közös javaslatát.

A botrány Pak pártját, a Szaenurit is súlyos válságba sodorta. Mint a Korea Times írja, a politikai erőt teljesen újra kell szervezni, hiszen teljesen megosztottá, meghasonlottá vált.