Veszélyben lévő páncélosokra figyelmeztet a teknősök világnapja

Publikálás dátuma
2019.05.23. 14:50

Fotó: CSABA SEGESVARI / AFP
Őshonos magyar páncélos létét is veszély fenyegeti, az ismert teknősfajok 42 százaléka védett – derült ki a Debreceni Állatkert, a teknősök csütörtöki világnapja alkalmából posztolt bejegyzéséből.
Az amerikai teknősmentők (American Tortoise Rescue) által kezdeményezett, május 23-i, páncélos világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a teknősökre, ezzel is hozzájárulva megmentésükhöz. A ma ismert 327 teknős faj 42 százaléka védett, számos komoly veszélyben is van – olvasható a Debreceni Állatkert Facebook-bejegyzésében.
Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős is felkerült a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listájára. Hazánkban elsősorban a síkvidékek iszapos álló- vagy lassan folydogáló vizeiben él. Kedveli a napsütötte tavakat, és szeret a vízből kiálló tuskókon, köveken pihenni. A legnagyobb veszélyt rájuk a szabadon engedett, rohamos mértékben elszaporodott vörösfülű ékszerteknősök jelentik. A vörös- és a sárgafülű ékszerteknősök a fejük két oldalán látható vastag, piros vagy sárga sáv után kapták nevüket. Mindkét faj szívós, jól alkalmazkodó, ezért óvni kell vizeket tőlük, hogy az őshonos teknősfaja továbbra is fennmaradhasson. 
Az intézményben található görög teknősök is szerepelnek a Vörös Listán. Jellegzetességük okkersárga páncéljuk, amelyet különböző nagyságú, sötét foltok tarkítanak. A békés természetű állatok fogságban, jó körülmények között tartva akár száz évig is élhetnek. 
Az állatkertben látható Afrika legnagyobb szárazföldi teknőse, a sarkantyús teknős is, amelynek páncélhossza akár 80 cm is lehet, súlya pedig a 105 kg-ot is elérheti. Nevét a hátsó lábán lévő kinövésekről, „sarkantyúkról” kapta. Hátpáncélja a sárgástól a sötétbarnáig terjedő árnyalatú, haspáncélja viszont világosabb, csontszínű. Élőhelyének pusztulása mellett az illegális állatkereskedelem is veszélyezteti létüket, de Debrecenben idén már 39 kisteknős kelt ki.
Szerző
Témák
teknős világnap

Új kutatás: semmi nem ment meg a felmelegedéstől, ha nem veszünk vissza

Publikálás dátuma
2019.05.23. 13:19
Illusztráció
Fotó: DIBYANGSHU SARKAR / AFP
Nincsenek rejtett mozgatóerők a globális középhőmérséklet alakulásában – állítja egy új tanulmány. Ez azt jelenti, hogy ha csökken az üvegházhatású gázok koncentrációja, csökkenni fog a hőmérséklet, de ha nem változtatunk, semmi nem ment meg a melegedéstől.
Az emberi tevékenység és más külső tényezők a felelősek a globális hőmérséklet emelkedéséért - erősítették meg új tanulmányukban az Oxfordi Egyetem kutatói. A tudományos közösségben régóta egyetértés van erről, de kétséges volt az, hogy az óceáni ciklusok miként hathatnak a globális felmelegedésre több évtizeden át. A kutatók által adott válasz szerint nagyon kevés hatással vannak vagy egyáltalán nincsenek hatással - olvasható az angliai egyetem honlapján közzétett közleményben.
A Journal of Climate című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban a Környezeti Változások Intézete kutatói megvizsgálták az óceáni és a szárazföldi hőmérsékletek adatait 1850 óta. Az olyan, ember gerjesztette tényezőkön kívül, mint az üvegházhatású gázok koncentrációja, bevonták elemzésükbe a vulkáni kitöréseket, a naptevékenységek és a légszennyezés csúcsait. Azt találták, hogy a lassan végbemenő óceáni ciklusok nem adnak magyarázatot a globális hőmérséklet hosszú távú változásaira, amely magában foglalja a felgyorsult vagy lelassult melegedés néhány évtizedét.
„Bizonyossággal kimondhatjuk, hogy az emberi tényezők, mint az üvegházhatású gázok kibocsátása, a szállóporszennyezés, a természeti jelenségek, mint a vulkánkitörések vagy az El Nino elegendőek ahhoz, hogy megmagyarázzák a hőmérséklet összes hosszú távú változását. Aligha helyes az a feltevés, hogy az óceánok hűthették vagy melegíthették az időjárást több évtizeden keresztül és ezért a jövőben is ezt fogják tenni” – mondta Karsten Haustein, a tanulmány vezető szerzője.
A tanulmány megmutatta, hogy szintén külső tényezők okozták azt a globális felmelegedést, amely a korai felmelegedési periódusban (1915-1945) ment végbe. Korábban azt az óceánok hőmérsékletének változásaival magyarázták.
„Tanulmányunk megmutatta, hogy nincsenek rejtett mozgatóerők a globális középhőmérséklet alakulásában, Az általunk megfigyelt hőmérséklet-változásokat a már ismert mozgatóerők okozzák. Ez azt jelenti, hogy nem fogunk látni semmilyen meglepőt, ha ezek - mint a gázkibocsátás - megváltoznak. Jó hír, hogy ez azt jelenti: ha a csökken az üvegházhatású gázok koncentrációja, a hőmérséklet is csökkenni fog, ahogyan jeleztük, a rossz hír az, hogy 
semmi sem ment meg minket attól, hogy emelkedjenek a hőmérsékletek, ha nem vagyunk képesek drasztikusan csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását”

– hangsúlyozta Friederike Ott társszerző.

Szerző

Fehér oroszlánbébi született Szegeden

Publikálás dátuma
2019.05.22. 17:10

Fotó: Endrédi Lajos / Szegedi Vadaspark
Az egy hete született nőstény kisoroszlánt több okból is Szonjának nevezték el a gondozók.
Május 15-én megszületett Nadja és Timba, a Szegedi Vadasparkban élő fehér oroszlánpár második kölyke. A nőstény kisoroszlánt Szonjának nevezték el a gondozók, egyrészt, mert azt látták a naptárban, másrészt annak hangzása hasonlít az anyjáéhoz, de még Oroszlán Szonjára is szeretek volna utalni - írták honlapjukon.
Szerencsére a már a győri állatkertben élő testvérével, Amalival ellentétben a nagyjából másfél kilós kölyöknél nem voltak problémák, az anyjának van elég teje, így a fejlődéséhez nincs szükség emberi segítségre.
Az oroszlánok fehér színe nem faji, alfaji bélyeg és nem is albinizmus, hanem Dél-Afrikában, Timbavati térségében a természetben is előforduló színváltozat. Miután kedvelt vadászcélpont volt, a 1990-es évek végére már nem is tudtak vadon élő egyedekről. A Global White Lion Protection Trust által közölt legfrissebb, 2018-as adatok szerint jelenleg csak tizenegy fehér oroszlán él természetes körülmények között, míg állatkertekben és tenyészfarmokon közel 300 egyed él.
Szerző