Zűrök a munkáspárti vezérválasztással

Cáfolja a munkáspárti vezetés, hogy gondok lennének a vezetőválasztás módszerével, s még az is előfordulhat, hogy érvénytelenítik a postai szavazás eredményét. Harriet Harman, az ideiglenes pártvezér megígérte, hogy tiszteletben tartják a voksolás eredményét, ugyanakkor „szigorú, alapos és tisztességes” vizsgálatnak vetik alá azokat, akik az utolsó pillanatban jelentkeztek. A gyanú szerint sokan azért iratkoztak fel támogatóként a Munkáspártba, hogy az egyre népszerűbb balos jelöltre, Jeremy Corbynra szavazhassanak.

Andy Burnham, a négy induló egyike aggodalmát fejezte ki, hogy több ezer tory szavazó is bejelentkezhetett, csupán azért, hogy a Labour számára kedvezőtlen legyen a végeredmény. Burnham a pártvezetés sürgős összehívását követelte, hogy tisztázzák az ellentmondásokat, s felvetette, hogy ha nem tisztázzák a helyzetet, megkérdőjelezheti a voksolás hitelességét.

A BBC úgy értesült, hogy már 3000 tagfelvételi kérelmet elutasítottak, de közülük sokan panaszolják, hogy megalapozatlanul. A párt új szabályzata szerint „regisztrált támogatóként”, 3 font fejében bárki bejelentkezhetett, s így szavazhat is. Első alkalommal folyik a vezérválasztás az új szabályok alapján. A munkáspárti vezetés számos aktivistát mozgósított a listák ellenőrzésére.

Negyvenegy vezető közgazdász, köztük a brit jegybank egyik volt tanácsadója közben kiállt Corbyn gazdasági programja mellett, mondván, a megszorításokat ellenző, növekedésösztönzést ígérő „corbynomics” nem tekinthető szélsőbalos politikának, „még a konzervatív IMF is támogatja” – jelentette a The Observer brit vasárnapi lap.

A tekintélyes brit gazdasági hetilap, a The Economist ugyanakkor vezércikkében azt írta, a „populista baloldali” Jeremy Corbyn pártvezérré választása nem csupán a Labour esélyeit rontaná, hanem a tory kormánynak is ártana, s ne örüljenek annyira a konzervatívok, hogy a Munkáspárt keményvonalas balos irányváltása nyomán további választásokat nyerhetnének. „A jó kormányzáshoz koherens, erős ellenzékre van szükség, amely a való világban él, ellenőrzi a kormány tevékenységét és számon kéri a hibákat” – figyelmeztet az Economist.

Visszatért Iránba a a brit diplomácia

Négy év szünet után vasárnap újra megnyílt a teheráni brit nagykövetség, ma pedig Londonban nyitja meg kapuit ismét az iráni diplomáciai képviselet. A külképviseletek kölcsönös bezárására 2011-ben került sor, amikor Teheránban egy felhergelt tömeg megrohanta a brit nagykövetséget, mivel a londoni kormány újabb pénzügyi szankciókat foganatosított Iránnal szemben.

A britek elrendelték Irán londoni nagykövetségének azonnali bezárását, és a két ország kölcsönösen kiutasította egymás diplomatáit.Philip Hammond brit külügyminiszter tegnap Teheránban a megnyitón hangsúlyozta, hogy Haszan Roháni köztársasági elnök megválasztása, valamint Teherán atomprogramjáról Irán és a hatok között létrejött megállapodás óta javultak a brit-iráni kapcsolatok.

Elmondta, bár a két ország vezetése nem ért mindenben egyet, Nagy-Britanniának és Iránnak együtt kell működnie a terrorizmus elleni harc, a regionális stabilitás, az Iszlám Állam terrorszervezet megállítása érdekében.A két ország egyelőre ügyvivők szintjén működteti nagykövetségeit.