Egyelőre nem világos, hogyan befolyásolja a választási év dinamikáját a múlt héten az Egyesült Államok által Iránnal kirobbantott konfliktus. Republikánus oldalon bíznak benne, hogy Donald Trump táborát még jobban összekovácsolja a háborús fenyegetés, s abban is, hogy érvényesül az ilyenkor szokásos, az elnök népszerűségét növelő tendencia. Ám a mondat első fele a Demokrata Pártnál is igaz: a békepárt várhatóan szintén energikusabbá válik.
Trump kihívói közül rövid távon Bernie Sanders és Joe Biden profitálhat a kiéleződött feszültségből. Az előbbi azért, mert már 2002-ben is az Irak elleni háborús felhatalmazás ellen szavazott, vagyis bizonyított békepárti múltja van. Az utóbbi viszont azért, mert Barack Obama alelnökeként, illetve a szenátus külügyi bizottságának élén hosszú évek külpolitikai tapasztalata áll mögötte. A február 3-án, az iowai jelöltálltó gyűlésekkel kezdődő előválasztási folyamat előtt a demokrata párti elnökjelöltek utoljára kedden folytatnak tévévitát.
Egy friss felmérés arra utal, hogy a két oldalon egyelőre kevesek meggyőződését ingatták meg a múlt hét eseményei. A republikánus választási hajlandóságúak 84 százaléka egyetért Kászim Szulejmáni megölésével, a demokrata párti szavazók és szimpatizánsok 71 százaléka elítéli a tábornok likvidálását. A relatív többség 43:38 arányban helyesli a dróntámadást, ám a következő adatsor már nem ennyire kedvező Trumpnak: 57 százalék szerint növekedett a háború veszélye, 43:35-re vezetnek azok, akik szerint az elnök nem tervezte meg elég alaposan az akciót és 44:34 az eredmény a téren, hogy előbb kongresszusi felhatalmazást kellett volna kérnie. Összességében, arra a kérdésre, hogy jól kezeli-e az elnök az iráni válságot, 46 százalék felelt nemmel és csak 40 százalék igennel.
Az, hogy a nemzetközi feszültség segíti vagy nehezíti Trump újraválasztását, döntően a következő hetek és hónapok fejleményeitől, bennük Irán válaszlépéseitől függ. Mindenesetre gyorsan előkerültek a milliárdos 2011-ben és 2012-ben adott nyilatkozatai arról, hogy szerinte Barack Obama meg fogja támadni Iránt, ha veszélyeztetve látja második mandátumát. Azt egyelőre kevesen állítják, hogy ő most pontosan ezt tenné. Ám a gyanú megjelent, s kiegészül azzal, hogy a Washington Post erre létrehozott munkacsoportja szerint az elnök beiktatása óta már több mint 15 ezerszer mondott vagy továbbított „téves” dolgokat, vagyis nem kifejezetten szavahihető.
A két párt között továbbra is vita van az impeachment szenátusi procedúrájáról. A helyzetet azonban két új fejlemény is befolyásolja. Egyrészt napvilágra kerültek a Fehér Ház költségvetési hivatala és a Pentagon illetékesei közötti e-mailek eddig kitakart részei. Ezekből kiderült, hogy a védelmi tárca felhívta a figyelmet az Ukrajnának megszavazott katonai segély visszatartásának törvénysértő jellegére, másrészt többször rákérdeztek arra, ki és miért adott utasítást a halasztásra. Az egyik válasz egyértelműen tartalmazza, hogy az elnök személyesen akarja így. Ezzel megdőlt az a republikánus védekezés, hogy nincs bizonyíték Trump közvetlen részvételére a folyamatban. A másik fejlemény az, hogy John Bolton volt nemzetbiztonsági tanácsadó váratlanul jelezte: ha beidézik, kész tanúskodni a szenátusi eljárásában. Mivel a képviselőház idézésre megtagadta a vallomást, ő olyan új, érdemi ismeretekkel rendelkező tanú lenne, aki korábban nem állt rendelkezésre.
